Tompa László költő és műfordító 1883-ban született Betfalván. Több erdélyi városban élt, majd Székelyudvarhelyen telepedett le, ahol alkotói pályájának jelentős része telt, és 1964-ben itt is hunyt el. A városban ma utca és általános iskola viseli a nevét, emlékét és hagyatékát pedig a Haáz Rezső Múzeum által a költő egykori lakóházában berendezett emlékszoba is őrzi.

Hagyaték harminc négyzetméteren

Az emlékszoba a Tompa László utcában, a költő egykori otthonának egy részében kapott helyet. Tompa az 1920-as évektől haláláig itt élt családjával. Az ingatlan egy része a város tulajdonába került, a múzeum pedig 2011-ben alakította ki benne a mintegy harminc négyzetméteres emlékszobát. A kiállítás a költő személyes tárgyait, bútorait, valamint a róla készült képzőművészeti alkotásokat mutatja be. A hagyatékot leszármazottai, elsősorban unokája, Tompa Klára, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola nyugalmazott zongoratanára bocsátotta a múzeum rendelkezésére.

Látogatásunkkor Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója ismertette a Tompa-hagyatékot, valamint az emlékszoba kialakításának koncepcióját. A szoba kialakítását a múzeum munkatársai, Róth András Lajos történész és Vécsi-Nagy Zoltán művészettörténész közreműködésével végezték 2011-ben. A cél az volt, hogy bemutassák Tompa László dolgozószobáját, illetve azt a személyes teret, ahol alkotott, ugyanakkor költészetének és életművének is emléket állítsanak.

Központi elem: az íróasztal

Az emlékszoba két részre osztható, amit a meszelés is érzékeltet: a majdnem középen elválasztott fal megfestése jelzi, hogy a korhű meszelés „alatt” berendezett bútorok idézik Tompa életterét. Az emlékszoba miliőjét a Tompa László által használt íróasztal határozza meg, ez reprezentálja leginkább a költő munkásságát, a bútordarab jelenleg a Haáz Rezső Múzeum Halálom esetén elégetendő – Írói naplók című vendégkiállításán látható, amely július 26-ig látogatható, de a kiállítás bezárása után visszakerül az emlékszobába. Az íróasztal mellett a szoba ezen részén található kedvenc kanapéja, foteljei és személyes könyvtára. Ugyanitt kaptak helyet a róla készült portrék és szobrok, többek között Haáz Rezső és Nagy Imre festményei, Benczédi Sándor portrészobra. A művek a költő és a korabeli székelyudvarhelyi művészeti élet szoros kapcsolatát is tükrözik. Tompa közeli kapcsolatot ápolt az említett művészekkel, az abban az időben a város értelmiségi rétegét képező írók, költők, képzőművészek között szoros együttműködés volt. 

A szoba másik fele, a fehér meszelés „alatt” berendezett rész inkább kiállítótér: itt Tompa személyes tárgyai – zseblámpája, pecsétje, kitüntetései és igazolványai – láthatók. Két nagy méretű pannó ad ízelítőt a korabeli sajtóban megjelent versekről, cikkekről, a róla szóló méltatásokól, s mutat általa ihletett képzőművészeti alkotásokat és fényképeket.

Az erdélyi triász tagja

A hagyaték része a költő levelezése is, amely elérhető digitalizált formában, ebből kutatható a költő korabeli kapcsolati hálója: levelezett többek között Nyirő Józseffel, Kós Károllyal, Szabédi Lászlóval. Leveleit nemrégiben dédunokája, Tompa Zsófia rendszerezte.

Tompa László Reményik Sándorral és Áprily Lajossal együtt alkotta a helikoni (vagy erdélyi) triászt, alakjuk, attitűdjük, alkotásaikban kifejezett világnézetük meghatározó jellegű volt a 20. századi erdélyi magyar közhangulatra, közgondolkodásra, kifejezésmódra nézve. A 2026-ban százéves Helikon íróközösség tagjaként olyan szellemi műhelyben alkotott, amely az erdélyi magyar irodalom identitásának megőrzését és fejlődését szolgálta. Az emlékszoba ezt a szellemiséget is igyekszik megidézni – közölte Miklós Zoltán. 

A Tompa László-emlékszoba jelenleg zárt gyűjtemény, látogatása kizárólag előre bejelentett alkalmakkor, csoportok számára lehetséges. Ennek legfőbb oka, hogy a helyszínen nincs állandó személyzete a múzeumnak. A Haáz Rezső Múzeum tervei szerint ez a jövőben változhat. A Székelytámadt vár felújítása után ugyanis a múzeum birtokba veheti az egyik bástyát, amely új turisztikai központként működhet. Ennek részeként a Tompa-emlékszobát is szeretnék bekapcsolni a város állandó látogatói útvonalába, és a kiállítás megújítását is tervezik, közölte a múzeum igazgatója.