A napelemrendszerek után egyre nagyobb lesz a kereslet, van, aki szükségből, vagy a szolgáltató iránti bizalmatlanságból, de akad olyan is, aki energiatakarékosság és környezettudatosság jegyében szerezi be és használja – tudtuk meg egy szakvállalkozás vezetőjétől. 

Sziget, hibrid vagy visszatöltős?

Tavalyhoz képest a foto­vol­tai­kus rendszerek elemeinek nagyjából 4-5 százalékkal emel­kedett az ára, de magánszemélyek esetében ezek áfája visszaesett 19 százalékról 5 százalékra – nyilatkozta egy székelyudvarhelyi szakcég vezetője, Nagy László. 
– A hatályban lévő jogszabályok szerint magánszemélyek 200 kW-os rendszert telepíthetnek saját felhasználásra, ezen felül bonyolultabb a hálózatba való energiafeltöltés, és termelői engedély is szükséges hozzá – közölte.
Papp Levente, a vállalat telepítési csoportjának vezetője mutatta be a palettát.
– A napelemes rendszereknek három típusa létezik, a szigetüzemű, a hibrid és amelyik működése során végig a hálózatra van csatlakozva. A sziget üzemmódú rendszer nem kapcsolódik semmilyen hálózathoz, általában hétvégi házak energiaellátását szokták biztosítani vele – vázolta Papp.
Kérdésünkre, hogy egy ilyen rendszer mennyire hatékony évente, elmondta: ha elektromos sütő, villanybojler, mosógép, hűtő rendszeres használatban van, a legjobb esetben 7-8 hónapig tudja egy évben vinni ezeket a rendszer. 
Nagy László a vállalat felméréseit ismertetve kifejtette: a többi hónapban kevesebbet süt a nap, télen olyan napok, sőt hetek vannak, hogy alig vagy egyáltalán nem tud termelni a rendszer. Papp Levente hozzátette, ilyenkor a rendszerhez csatlakoztatni lehet egy generátort, amivel fel lehet tölteni az akkumulátorokat. 
Telepítés előtt mindig felmérik az energiaigényt, aszerint kell összehangolni a rendszert, hogy mekkora fogyasztásra kell tervezni, telepíteni – közölte Nagy László, hozzátéve, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az áramszolgáltatók iránti bizalmatlanság, többen keresték meg vállalatukat azzal a kéréssel, hogy le akarnak válni a vezetékes hálózatról. 
Hozzáfűzte, ezeket a kérések mind visszautasították, mert a jelentős összegű befektetés nem térülne meg, sem a vezetékes szolgáltató villanyárával, sem a biztosított energiával nem tud versenyezni a rendszer.
Pap Levente szerint egy­sze­rűbb a visszatöltős rendszereknél ezt a számlán fel­tüntetett értékekből kiszámolni.
– Ha tudjuk, hogy egy 5 kW-os rendszer egy évben önmagának ezerszeresét állítja elő, a korábban elhasznált energia mutatóival össze lehet vetni – közölte.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorok a legdrágább elemei egy ilyen rendszernek, és mire visszahoznák az árukat, már cserélni is kell azokat.
– A hibrid rendszer esetében akkumulátorral lehet bővíteni a már meglévő visszatöltős rendszert, ami akkor lép üzembe, ha áramkimaradás van, így pedig önmagában is képes működni. Ha a hálózat leáll, biztonsági okokból az inverter is leáll, lekapcsolódik a rendszerről – fűzte hozzá. 

Nincs adó, de még lehet

– Fontos, hogy a megtermelt áramot el kell fogyasztani, egyrészt mert az akkumulátorok élettartama hosszabb lesz, másrészt pedig az állam ugyan két év után kifizeti a rendszerbe visszatöltött energiát, de csak az eladási ár töredékén – hangsúlyozta Papp Levente. 
– Egy háztartás átlagos havi áramszükségletét egy 3 kW-os, visszatöltős rendszer tudná fedezni, ha az energiakompenzálás úgy működne, hogy 1 kW-ért 1 kW-ot adnak. Ez azt jelenti, hogy a nyári plusztermelést elhasználhatod télen, ez viszont nem így van – mutatott rá Nagy László.
Elmondása szerint a szolgáltató csak az energiát kompenzálja visszatöltés esetén, az viszont a számlákon megjelent összeg töredéke, a többit a járulékok, szállítási költség és más illetékek teszik ki, amit nem fizetnek ki.
– Mivel a villanyáram ára gyorsan változik, hogy két év múlva ne a megemelkedett áron kelljen visszafizetniük az energiát, minden hónap végén a termelt mennyiséget kivonják a fogyasztottból. Ezt viszik tovább hónapról hónapra, ez nyilván a szolgáltatók malmára hajtja a vizet – jegyezte meg Nagy László, hozzáfűzve, hogy a vonatkozó szabályozó 2030-ig van érvényben. – A napelemek után a magánszemélyeknek jelenleg nem kell adózniuk: akik nem akarnak ezzel nyereséghez jutni, pillanatnyilag nincs adókötelezettségük a rendszerek használata után, viszont van egy törvénytervezet, ami négyféle illeték befizetésére kötelezné a tulajdonosokat, ennek vitáját viszont elhalasztották – emlékeztetett.

Megújuló Zöld ház program

Nagy László szerint – bár a Zöld ház programban nem vesznek részt – ők is értesülnek az innovációkról. Mint közölte, amellett, hogy a keretösszegek jelentősen megnövekednek a pályázók számára, egy újabb villanyóra beszerelésére is számíthatnak a pályázók, amivel mérni tudják a teljes áramtermelést, nemcsak azt, amit visszatölt a hálózatba.
A Zöld ház program körül számos probléma felmerült a korábbi években, többek között a pályázatok elbírálása és a kiírás késése miatt. A pályázók költségeinek megtérítéséről és a program jelenlegi állapotáról Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert kérdeztük, sajtófelelőse, Demeter Katalin válaszolt kérdéseinkre. Mint közölte: a 2019-es programban 13 531 szerződést kötöttek napelemek telepítésére, ebből 12 275 esetben megtörtént már a felszerelt és hálózatra csatlakoztatott napelem-rendszerek kifizetése. A 2021 decemberében elindított pályázati programban 39 309 pályázatot hagytak jóvá, ebből 2022 decemberére minden pályázatot elbírált a Környezetvédelmi Alap. Demeter szerint mostanig szinte valamennyi szerződést megkötötték már, és elindult a felszerelt rendszerek kifizetése is. A programról megjegyezte: az összeg a következő kiírás során a tervezet szerint 25 000 lejre nő, ez a támogatás mindig fix.
A szóvivőt a Környezetvédelmi Alap (AFM) átszervezéséről is kérdeztük, ennek kapcsán közölte, hogy még múlt év végén kormányhatározattal tették lehetővé többek közt a Zöld ház és a Roncsautó program decentralizálását. Megjegyezte, az AFM személyzete is bővítésre szorult, mivel jelentősen megnövekedett a pályázók száma, s hozzáfűzte, hogy a Környezetvédelmi Alap költségvetését a következő hetekben fogják elfogadni. Mint mondta, a Zöld ház program következő kiírása áprilisra várható, viszont ezt több tényező is befolyásolhatja, kitolhatja megjelenésének idejét.

Elszigetelt családoknak

– Még a tavaly 52 elszigetelt háztartás villamosítására nyert támogatást Hargita Megye Tanácsa az Innovation Norway Romania program keretében, 260 ezer euró összegben – nyilatkozta megkeresésünkre Borboly Csaba tanácselnök.
Mint közölte, a rendszerek telepítése az időjárás függvényében már a tavasszal elkezdődik, a szerelést egyetlen cég fogja végezni, a tervek szerint augusztusig mind az ötvenkettőt telepíteni fogják. Borboly szerint jelenleg nincs hasonló pályázati kiírás, amelyre megyei tanácsok is jelentkezhetnek, de mint közölte, bíznak abban, hogy a Környezetvédelmi Alapnál lesz újabb kiírás, és lehetőség adódik pályázni.