Elkezdődött a búza betakarítása Hargita megyében: a 12-13 ezer hektáron termesztett növénykultúra aratását a korábbi viharok következtében ledőlt kalászok és a jelenleg is tartó kisebb-nagyobb esőzések nehezítik – mondta el érdeklődésünkre Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Hozzáfűzte: eddig a búzatermés harminc százalékát takarították be a gazdák.
Az átlagosnak ígérkező búzatermés nagy részét a megyében dolgozzák fel, illetve használják fel: a kenyér minőségű gabonából lisztet őrölnek, a többit takarmányként értékesítik a termelők. 
A gyergyószentmiklósi Czim­balmos Tivadar hét hektáron termeszt tönkölybúzát hosszú évek óta: ez az ősi búzafajta másfél évszázaddal ezelőtt a leggyakrabban termesztett gabona volt Európában, de törékeny kalásza és kisebb hozama miatt a hibrid búzafajták leváltották. A tönkölybúza nem szereti a műtrágyát, erős pelyvája speciális és költséges feldolgozást igényel, de ma újra felfedezett természetes és minőségi élelmiszerként reneszánszát éli. A gyergyószentmiklósi termelő elmondása szerint az idei év normál termést adott, annak ellenére, hogy éppen a kalászosodás idején voltak viharok, így a megdőlt kalászok nem tudtak tovább fejlődni. 

– Saját felhasználásra, illetve eladásra kezdtem tönkölybúzát termeszteni, amelyet elektromosan meghajtott köves malomban őrölök meg. Az idén jelentősen megcsappant a kereslet, az elmúlt 15 évben most a legkisebb a vásárlóerő, a vásárlóim húsz százaléka maradt meg

– ismertette a száraz tényeket Czimbalmos Tivadar, amit számadatokkal is alátámasztott. Míg tizenöt évvel ezelőtt 80 bani volt az ára a búzalisztnek és 5 lej a tönkölylisztnek, most 6-7 lejbe kerül a jó minőségű hibrid búzából készült liszt, míg a tönkölylisztet 8 lejért értékesíti, mégis jóval kevesebben tudják megvásárolni azt.

A tönkölybúza betakarítása és feldolgozása sokkal időigényesebb, mint a hibrid búzáé, és a hozama is jóval kisebb, ezért magasabb az ára. Aratáskor a tönkölykalászok belekerülnek a kombájnba, a végterméken a héj rajta marad, így tárolják, majd portalanítást és gyomtalanítást követően hántolják, egy speciális szerkezettel. Az így készült liszt vegyszermentes – a tönkölybúza nem igényel vegyszerezést – , gazdag tápanyagtartalmú, számos ked­vező élettani hatással bír.
Czimbalmos Tivadar elmondta: fontosnak tartja, hogy minél többen elkezdjék ennek az értékes gabonának a termesztését, amely a megváltozott éghajlati viszonyoknak és a műtrágya árának növekedése miatt vissza fogja szerezni a helyét a kultúrnövények között. Hangsúlyozta: megfelelő információkkal és vetőmaggal segíti mindazokat, akik szeretnének tönkölybúzát termeszteni a térségben. 
Az átlagosnál valamivel kisebb lesz a rozstermés a Gyergyói-medencében – tudtuk meg a gyergyócsomafalvi Jánosi Tibortól, aki 3 hektárnyi területen termeszt rozsot és használja fel a belőle készült lisztet családi pékségében. A termelő és pékséget üzemeltető gazda elmondta: bár a betakarítás még nem kezdődött el, 2-2,5 tonnányi termésre számít hektáronként, hiszen az esőzések következtében a kalászok nem fejlődtek megfelelően; a tavalyról megmaradt terméssel fogja pótolni az idei kiesést, hogy egész évben saját rozslisztet használhasson a kenyérsütéshez.