Sokunk számára ismerős lehet a helyzet, amikor a karóránkra pillantva alig néhány másodperccel később már nem emlékszünk a pontos időre. A psychologytoday.com cikke szerint ez a Google-effektus, egy olyan pszichológiai jelenség, amely során az emberi emlékezet teljesítménye gyengül az olyan könnyen hozzáférhető adatok esetében, mint az elmentett telefonszámok, az online naptárbejegyzések vagy az interneten kikereshető tények.

Az internet mint külső memória

Tudományos kísérletek rávilágítottak arra, hogy az internet a mindennapokban a tranzaktív emlékezetünk részévé vált, ami olyan külső adattárolást jelent, amelyet nem a fejünkben hordozunk, de tudjuk, hogyan férhetünk hozzá. Az agyunk ma már úgy támaszkodik a technológiára, mintha egy kolléga vagy családtag memóriáját használná. Vizsgálatok igazolják, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni azokat a dolgokat, amelyekről tudjuk, hogy online elérhetők, közben sokkal jobban emlékszünk a világhálón nem fellelhető információkra. Egy kísérletben a résztvevőknek tényeket kellett begépelniük: akik úgy hitték, hogy a számítógép menti az adatokat, sokkal rosszabbul teljesítettek a későbbi memóriateszten, mint azok, akik úgy tudták, a szöveg törlődik. Akik úgy hitték, visszakereshető marad, nem érezték szükségét az információ rögzítésének.

Hasznos vagy veszélyes?

A Google-effektus hasznos, adaptív mechanizmusként meg­védi az agyat a felesleges adatoktól, de technológiai füg­gőséget is kialakít, az online jelenlét kényszere pedig stresszt okoz, emellett a jelenség a megélt élményeket is tompítja. Kutatások szerint egy múzeumi tárlatvezetésen azok a látogatók, akik fényképeket készítettek a műtárgyakról – vagyis a digitális memóriára bízták a megőrzést –, lényegesen kevesebb vizuális részletre emlékeztek később, mint azok, akik kamera nélkül szemlélték a kiállítást.

Szerezzük vissza a memóriánkat

A szaklapban Eva M. Krockow pszichológus kifejti, hogy három egyszerű stratégiával mérsékelhetjük a függőséget és javíthatjuk emlékezőtehetségünket. Elsőként érdemes tudatosabbá tennünk az információkeresést: a mentális robotpilóta kikapcsolásával és a figyelem összpontosításával csökkenthetjük a zavaró tényezők hatását. A második módszer a hagyományos, kézzel írott jegyzetek készítése, mivel a szavak fizikai leírása lassításra kényszeríti az elmét, ami mélyebb kognitív feldolgozást eredményez. A szakértő azt tanácsolja, hogy időnként tudatosan hagyjuk otthon a technikai eszközeinket, mert digitális segítség hiányában az agynak nem marad más választása, minthogy saját maga raktározza el a megszerzett tudást.