A korrupció és a közigazgatás működési hiányosságai Románia két legsebezhetőbb pontja Nicușor Dan államfő szerint, aki tegnap sajtótájékoztatón ismertette a 2025–2030-as nemzetvédelmi stratégia legfontosabb fejezeteit.

Rendet tennének a közigazgatásban

Az államfő kifejtette: az ország közigazgatási gondjai abból fakadnak, hogy sok döntés nem tényeken alapul. Az intézmények között nincs együttműködési hajlandóság. Mindenki a saját kis szakterületét nézi, emiatt nincs átfogó vízió, és emiatt a közigazgatásban dolgozók sem akarnak újítani. „Az a célunk, hogy adatvezérelt legyen a közigazgatás, ahol az adatok egységesek és naprakészek. Most az a probléma, hogy mindenki más számokkal dolgozik, és a döntések nem összehangoltak” – mutatott rá az államfő. Hozzáfűzte: a korrupció szintén rendkívül sebezhető pontja az országnak, mert megbontja a társadalmi bizalmat. Nehéz az emberektől elvárni, hogy azonosuljanak vagy kiálljanak egy korrupt állam mellett. A jelenség a gazdaságot, az életszínvonalat és a közigazgatás hatékonyságát is rombolja.
A mostani stratégia abban különbözik a korábbiaktól, hogy a globális kontextus gyökeresen megváltozott – a nemzetközi rend megkérdőjeleződött, az ukrajnai háború, a katonai feszültségek, az autoriter rezsimek csoportosulása és az intézmények gyengülése miatt – részletezte Nicușor Dan. 
Meglátása szerint Románia földrajzi helyzete miatt fontos kapocs lehet Európa és Ázsia között, ami komoly gazdasági lehetőséget jelent. A katonai felszerelések iránt világszerte nő a kereslet, ebből a román ipar is profitálhat. A külkereskedelemben nagyobb szerepet kell kapnia a diplomáciának, hogy az állam jobban kihasználja a hazai vállalkozások lehetőségeit.

A titkosszolgálat csak adatot gyűjthet, nem nyomozhat

Az államfő hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatoknak is részt kell venniük az igazságszolgáltatás megtisztításában, de nem avatkozhatnak bele a büntetőeljárásokba. „A nyomozást az ügyészség és a bíróságok végzik. Bármilyen beavatkozás törvénytelen. A szolgálatoknak a korrupciós jelenségről átfogó képet kell alkotniuk, és ezt az ügyésznek kell továbbítaniuk” – tette hozzá. Három irányt nevezett meg: az intézmények közötti jobb együttműködést, a korrupciós jelenségek feltérképezését a hírszerzés segítségével, valamint az igazságszolgáltatás működését lassító akadályok felszámolását. A nemzetbiztonsági stratégiát most közvitára bocsátják, majd november 24-én a Legfelsőbb Védelmi Tanács, november 26-án pedig a parlament tárgyalja, ezután készül el a nem nyilvános végrehajtási terv.

Funkcionális analfabetizmus mint nemzetbiztonsági kockázat

A G4Media ugyanakkor arról számolt be, hogy a közvitára bocsátott dokumentum szerint a funkcionális analfabetizmus és az iskolai lemorzsolódás megelőzése, illetve csökkentése a 2025–2030 közötti időszakra készülő védelmi stratégia egyik kiemelt oktatási prioritása. A dokumentum az oktatás legégetőbb problémái között említi az iskolai lemorzsolódást és az egyetemi végzettséggel rendelkezők alacsony arányát, ezeket pedig a „Kockázatok és sebezhetőségek” fejezetben sorolja fel.
A stratégia szerint Románia médiaoktatási politikákat is bevezet, hogy fejlessze az állampolgárok médiaértési és kritikai készségeit, ezáltal védelmet nyújtson a dezinformációval szemben, és bevonná a lakosságot a nemzetbiztonság megteremtésébe. A „Kockázatok és sebezhetőségek” között megemlítik továbbá a kutatás, fejlesztés és innováció gyenge teljesítményét is. A funkcionális analfabetizmus és annak visszaszorításának szükségessége most először jelenik meg kifejezetten egy ilyen típusú állami stratégiai dokumentumban – írta a G4Media.