A kisebb vállalkozásokat érintik legérzékenyebben a kormány döntései – ebben egyetértettek a lapunk által megszólaltatott Hargita megyei vállalkozói szervezetek képviselői.

Kiszámítható szabályozást szeretnének

Márk Dezső, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Hargita megyei elnöke szerint elsősorban kiszámítható jogszabályokat szeretnének. Kifejtette: erre azért van szükség, mert az év közben meghozott törvénymódosítások ellehetetlenítik a tervezést. 
– Két-háromhavonta újra kell írni az üzleti tervet – tette hozzá. A szakmai szervezetekkel történő előzetes egyeztetés elmaradását is nehezményezte, holott ennek jogszabályban rögzített menete lenne. – Úgy kellene ezeket az intézkedéseket meghozni, hogy a cégek fel tudjanak rájuk készülni. Ne érje őket meglepetésszerűen a változás, mert ma már sok cégvezető egyszerűen nem bízik senkiben – sem a hatóságokban, sem az állami tájékoztatásban, sem abban, amit a hivatalos honlapokon olvas – fogalmazott. Hozzáfűzte, azok a kis cégek, amelyek „egyik napról a másikra élnek”, és legfeljebb egy-két alkalmazottjuk van, nagyon meg fogják szenvedni ezeket az intézkedéseket. 
Fazakas Szilárd, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CSVE) elnöke ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott: az új jogszabályokhoz a nagy vállalatok nehezebben tudnak alkalmazkodni, minél nagyobb egy vállalat, annál tovább tart az átállás. Ilyen szempontból a kisvállalkozásoknak annyival könnyebb dolga van, hogy többnyire személyesen ismerik az ügyfeleiket, személyre szabott szolgáltatásokat, termékeket nyújtanak.
– A mikrovállalkozások esetében minden a személyes kapcsolaton áll vagy bukik – fogalmazott. A CSVE elnöke ugyanakkor emlékeztetett: szervezetük korábban csatlakozott a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma (SZVSZF) nyilatkozatához, amelyben egyértelműen hangot adtak a kormány megszorító intézkedéseivel szembeni elégedetlenségüknek, ám ez nem hozott kézzelfogható eredményt. Ezért a CSVE kezdeményezte, hogy új nyilatkozatot dolgozzanak ki az SZVSZF keretében, amelyet a döntéshozókhoz is eljuttatnak majd. A dokumentum elkészítésén a szervezet tagsága jelenleg is dolgozik, és várhatóan konkrét javaslatokat is tartalmaz majd. 

A kis cégek vannak többségben

Jakab Áron Csaba, a Székely­udvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségének (SZMVSZ)elnöke a Hargita Népe kérdésére elmondta: a térségben alig van néhány nagyvállalat, a székelyföldi gaz­daságot túlnyomórészt kis- és mikro­vállalkozások alkotják. A szövetség vezetője szerint a megnövekedett terhek különösen azokat a kisvállalkozásokat sújtják, amelyek eddig is próbáltak megfelelni az adózási szabályoknak, de cserébe nem kaptak érdemi szolgáltatásokat az államtól.
– Az emberek azt mondják, miért fizessenek az államnak, ha nem kapnak érte semmit. A szolgáltatások minősége nem javul számottevően, a terhek viszont nőnek. Így nem az adófegyelem javulását, hanem inkább a romlását lehet várni – fogalmazott. 
Farkas Tihamér, a gyergyószentmiklósi Arbor Vállalkozók Szövetsége elnöke úgy vélte: a vállalkozók az állam fejőstehenei.  
– Ha bármilyen pénzügyi nehézségbe kerül az állam, mindig a vállalkozóktól lehet a legkönnyebben pénzt beszedni – fogalmazott. – A törvényeket gyakran úgy hozzák meg, hogy harminc–hatvan napon belül máris több bevétel kerül az államkasszába. Ez a legegyszerűbb megoldás, de a kisvállalkozások isszák meg a levét. A plusz adóterhet végül a vásárlók fizetik meg: ha eddig valami 100 lejbe került, most 102 lej lesz – fűzte hozzá. Ezzel együtt úgy vélte, az áfaemelés elkerülhetetlen volt, hiszen az az Európai Unióban Romániában volt a legkisebb. 

Hátrányban a Gyergyói-medence

Farkas Tihamér ugyanakkor azt mondta: Gyergyói-medence bír a leggyengébb vállalkozói potenciállal Hargita megyében. Meglátása szerint ez mindig is így volt, és ma sincs másként.  Mint részletezte: ha a vállalkozások számát és méretét nézzük, Udvarhely messze az első helyen áll, utána következik Csík, és csak harmadik helyen Gyergyó – utóbbi körülbelül Csík térségének is csupán a fele ezen a téren. Rámutatott: a gyergyói térségben a korábban húzóágazatnak számító faipar mára szinte teljesen visszaesett. Úgy véli: ezt részben az ukrán importtermékek megjelenése okozta, amelyek letörték a helyi faipar versenyképességét. A visszaesés mértékét jól mutatja, hogy tíz év alatt a gyergyói faipar hozzávetőleg a tizedére zsugorodott. Példaként említette Gyergyócsomafalvát, ahol korábban mintegy 200 cég működött a faiparban, ma azonban alig maradt 15-20 ilyen profilú vállalkozás. A nyersanyag-feldolgozás súlyos visszaesése mellett különösen nagy a visszaesés a késztermékek – mint például a bútorok, az épületelemek – iránti keresletben is.

A kis mértékű áfaemelés is számít

Nagy György, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (UKKSZ) elnöke  is úgy nyilatkozott: a kormány most a lehető leggyorsabb utat választotta ahhoz, hogy pénzhez jusson, de a vállalkozók  terhére, akik ezzel nem értenek egyet. 
– Mi inkább azt szerettük volna látni, hogy történjen meg egy teljes átszervezés, vizsgálják meg alaposan az állami kiadásokat – fogalmazott. Hozzáfűzte: maguk a kormánytagok is elismerik, hogy az állami szektorban komoly pazarlás folyik, a fizetések és egyes költségvetési tételek túlméretezettek. – Itt kellene rendet tenni, és egy hatékonyabb, átláthatóbb állami működést kialakítani – tette hozzá. Az UKKSZ vezetőjét ugyanakkor az áfaemelés is aggasztja.
– Sajnos kutatások is alátámasztják, hogy már 1-2 százalékos áfaemelés is tömeges elbocsátásokhoz és forgalomcsökkenéshez vezethet egyes ágazatokban, például a vendéglátásban – figyelmeztetett Nagy György.