Ahol a lélek érzékenysége vászonra vetül, ott találjuk meg Balló Andrea festői világát. Véletlenszerű ismeretségünket követően, ami Csík­szent­királyon, egy Rovás táborban történt, meghívtam a művésznőt két alkalommal is a FREE Camp alkotótáborunkba, mert egyszerűen megtetszett alkotásainak sűrítettsége, képi világának hol monokróm, hol pedig intenzív, de mindig harmonikus tömörsége. Vizuális nyelvezete egyszerűnek tűnik, mert nem operál bonyolult szimbólumokkal, de annál komplexebb, sokrétűbb, sokatmondóbb, egyszerűségében gazdag, lélekhez szóló, lelket melengető alkotásokat teremt. Igen, ez egy teremtő folyamat, mert megkreálja azt a szenzitív egyéni képi világot, amin keresztül képes bevezetni egy feminin, transzparenciákkal áthatott atmoszférába.

Olykor viszont csapongásnak is tanúi lehetünk. Vannak alkalmak, amikor a mélyből képes felemelkedni vagy a nézőt felemelni, de néhanapján szeszélyesen a fordítottját is képes megalkotni. Alkotásai mintegy varázsütésre beszippantják a nézőt.

Balló Andreánál a gesztusok mögött meghúzódó tartalom a releváns, ahol mélységéből adódóan mellőzi a felszínre történő összpontosítást.
Pataki Ferenc szegedi festőművész így ír Andreáról: „Filozofikus alkat, színvilága harmonikus, érzékeny. Képei kompozícióját a szilárd szerkezet és a finom rétegzettségű festés jellemzi. Keresi a valóságos helyzeteket, az emberi állandót lírával átszőve… A jó festőnek elsősorban jó ösztönei vannak. Munkafolyamata során lelke eggyé válik az anyagi világgal, megértve annak természetét – az anyagot szeretetével kelti életre. Amit nem tud közvetíteni a szem, azt megsúgja a szív, azok a furcsa dobbanások, melyek világunk lüktetését is adják”.

Érdemes nyomon követni Balló Andrea festői kiteljesedésének előzményeit: 1985-ben angol nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett a JATE Bölcsészettudományi Karán; a Szegedi Szépmíves Céh Szabadiskoláját kiváló minősítéssel végezte 1994-ben, mesterei Novák András és Pataki Ferenc festőművészek voltak; 2002-ben mentálhigiénés másoddiplomát szerzett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán; 2011-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán rajztanári szakon diplomázik, jeles minősítéssel, festő szakiránnyal. Aranyi Sándor, Sinkó János, Nagy Gábor és Gál Lehel festőművészek voltak mesterei.

Mindezen képesítések mellett elmondhatjuk Balló Andreáról, hogy a szimfonikus zene szerelmese. Ezen tények tudatában nyer értelmet az a megállapítás, hogy képzettsége mellett alkati érzékenységének köszönhetően alkotja meg szín-szimfóniáit. A zenének nem lévén térbeli kiterjedése, az időbeliségét transzponálja színek lágy hangzásává, amelynek eredeti görög jelentése is, az „összecsengés” vagy „összhang” nagyon jól jellemzi Balló Andrea alkotásait. A zenét formálja képpé oly módon, hogy a dallamiság olykor polifóniát eredményez, máskor pedig az egyhangúsággal szinonim monokróm árnyalatokon belül teremt érzelmileg nagyon gazdag színvilágot.

Munkáiban áttételesen érezhető az emberi jelenlét, ugyanis nem fizikai mivoltában ábrázolja azt, hanem csakis az érzelmi síkok elmozdulása mentén. Hangulati ábrázolásai minduntalan valós érzelmeket közvetítenek.

A figuratív mellőzése szándékos, célzatosan azért, hogy mélyebbre tudjon ásni és a lényeget tudja közölni. A színekre épít, ahol a szín tétován keresi a formát, anélkül, hogy konkretizálódna. Egymásba csúsztatásokkal, átfedésekkel strukturálja képeit. A színkonstrukciók pedig érzelmi összképpé álnak össze. 

A művész – bevallása szerint – nem kedveli a címeket. Csak muszájból ad címet képeinek. Úgy érzem, jelen kiállítása esetében sincs címekre szükség, ugyanis alkotásai mintegy egybefonódva, egymást kiegészítve hoznak létre egy harmonikus teret, együtt sugároznak és együtt alkotnak koherens képet a művész lelkivilágáról, egyfajta hitvallásnak lehetünk szemlélői. A környező világunk rétegeinek, sebeinek, de simogatásainak is helyet adva egyenlíti ki a mérleg két oldalát, megteremtve egy reális egyensúly vagy akár a nyugalom illúzióját.
A kiállítás egy csend-sziget és egy harmonikus, egységes egész. Az alkotó ezt a varázslatos, lírai képet állítja szembe a hétköznapok elnyűtt narratíváival.

Elhangzott Balló Andrea A gesztus mögött című festészeti kiállítása szerda esti megnyitóján a Csíki Mozi kiállítóterében. A Hargita Megyei Kulturális Központ, a Megyeháza Galéria és Hargita Megye Tanácsa által szervezett tárlat július 26-ig látogatható.