Három szakaszban valósulna meg a 2023 decemberében összeomlott székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának újjáépítése. Lapunk úgy értesült, egyelőre csak a közeljövőben megvalósítandó munkálatokra van pénzügyi kerete az épület tulajdonosának, a Gyulafehérvári Érsekségnek. Az érsekségi anyagi ráfordítás lehetőségeit az is árnyalhatja, hogy a bentlakásomlásban elhunyt két diák hozzátartozói, illetve más érintettek jelentős anyagi és erkölcsi kártérítést követelnek. Ennek okán a törvényszék már korábban biztonsági zárolás (rom.: sechestru asigurător – szerk. megj.) alá vette az érsekség bizonyos vagyonelemeit: két, oktatási intézményként működő épületet és egy mezőgazdasági területet. 

Zár alatt a „kicsi gimi” és a főépület

A bentlakásomlás ügye kapcsán vád alá helyezett kivitelező, tervező, az érsekség által kinevezett projektvezető, valamint az érintett cégek anyagi javait és ingóságait is biztonsági zárolás alá vették a károsultak polgárjogi követelésének garanciájaként. A Maros Megyei Törvényszék július 25-i döntése szerint 4,7 millió euró (mintegy 24 millió lej) és 30 ezer lej értékben helyeztek zár alá vagyoni értékeket. Mint a Gyulafehérvári Érsekség Gazdasági Hivatalától megtudtuk, az érsekségtől mint tulajdonostól az első bírósági ítéletben a gimnázium főépületét és a – beomlott – bentlakás épületét, illetve egy 233 ezer négyzetméteres gyergyószárhegyi mezőgazdasági területet vettek biztosítási zár alá. Ám mivel zárolás alatt álló ingatlanon nem lehet munkálatokat végezni, az érsekség kérésére a Márton Áron tér 4. szám alatti bentlakás épületének zárolását feloldották, és azt a Patkóban vele szemben lévő, Iskola utca 1. szám alatti, a „kicsi gimiként” ismert (a gimnázium elemi tagozatainak iskolájaként működő), szintén érsekségi tulajdonban lévő ingatlanra terjesztették át. 

Geotanulmány: biztosítani kell a domboldalt

Idén ősszel elkészült a bentlakás melletti domboldal stabilitását vizsgáló geológiai tanulmány, amiben rámutatnak, hogy az épület és a domboldal közötti rézsű fennmaradása hosszú távon nem biztosítható megerősítő szerkezet nélkül. Veres Stelian, az érsekség gazdasági igazgatója megkeresésünkre közölte, hogy a tanulmányt készítő szakértő (dr. Vasile Farcaș) egy olyan cölöpökre alapozott megtámasztó szerkezet építését javasolja, amelynek felső síkja igazodik a terep alakjához. Mint tudatta, a szakvélemény szerint az új szerkezet a 2024 tavaszán felépített ideiglenes fém tartószerkezetet is magában foglalhatja, de a rézsűt egy síkba kell hozni, amihez további földmunkákra lesz szükség. A tanulmány leszögezi, hogy a stabilitási kockázatok kezelése érdekében a földmunkákat szakaszosan, egyszerre legfeljebb 10 méteres területen szabad elvégezni.

A hátsó szárnyat is vissza kell bontani

A három fázisra osztott helyreállítási – bontási és építési – munkálatok közül az első engedélyeztetését már elkezdték, ám ahhoz, hogy a helyi polgármesteri hivatal kiadhassa a bontáshoz szükséges építési engedélyt, a bíróságnak fel kell oldania a telekkönyvre feljegyzett biztosítási zárolást. A gazdasági igazgatótól megtudtuk, hogy a szakvélemény szerint a beomlott részt, valamint az attól hátrébb lévő, ideiglenesen megtámasztott hátsó szárnyat is vissza kell bontani. E tekintetben már elkészült egy előzetes építészeti koncepcióterv, amit jóváhagyott a műemlékvédelmi szakbizottság. 
Kérdésünkre, hogy az érsekségnek mekkora anyagi kerete van a munkálatok finanszírozására, azt a választ kaptuk, hogy az épület teljes körű felújításához nem áll az érsekség rendelkezésére a szükséges anyagi forrás, ám a magyar államtól lehívott pályázati összegből a „közeljövőben megvalósítható munkálatok” költségeit tudják fedezni. 
A bontást követő második fázis az alsó támfal, a domboldal stabilitását biztosító szerkezet, az esővíz-elvezetés és kerítés építésének munkálatait, míg a harmadik szakasz a bentlakás teljes felújítását, bővítését és a lebontott rész újjáépítését tartalmazza. Az érsekségtől kapott információink előbbi engedélyezési dokumentációját novemberben adták le, utóbbit decemberben szeretnék leadni a műemlékvédelmi hivatalhoz, mivel a többi szakhatóság jóváhagyását csak a műemlékvédelmi engedélyt követően válthatják ki.
Lassan őrlő malmok

A Maros Megyei Törvényszék adatai szerint a vádlottakat az 1995/10-es törvény megsértésével, gondatlanságból elkövetett testi sértéssel és gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsítják. Mint ismert, az ügyet a Hargita Megyei Törvényszékről bíróhiány miatt kellett áthelyezni, s abból négy részügyet tárgyaltak eddig külön, amelyek többek között a vagyonzárlatok elrendeléséről, a bizonyítékok törvényességének és a vádirat jogszerűségének vizsgálatáról szóltak. A főtárgyalás dátuma még nincs kitűzve, az előkészítő szakaszban benyújtott kifogások elfogadásáról december 9-én lesz a következő tárgyalás, ami sorban a tizenhetedik.  

Két éve „ült gyász a városra”: December 18-án lesz két éve, hogy a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának egyik épületrésze összeomlott, maga alá temetve négy diákot. A mentést végző csapatok, a hatóságok és önkéntes tűzoltók két diákot kisebb sérülésekkel menekítettek ki a romok alól, S. Dávidot viszont már nem tudták újraéleszteni, és a súlyos állapotban kimentett B. Orsolya is elhunyt a tragédiát követő hetekben. Mint utólag kiderült, a falomlásban szerepe lehetett annak, hogy a bentlakásnál külső munkálatokat végző kivitelező egy nagyjából 65 méter hosszú és 2 méter mély árkot ásott az épület alapjának szintje alá menve, ami nem szerepelt a kibocsátott építési engedélyben.