Lapunk megkeresésére Izsák Attila, a Harvíz Rt. székelyudvarhelyi munkatársa úgy nyilatkozott: keretszerződést kötöttek a polgármesteri hivatallal az esővíz-elvezető és csatornarendszer karbantartására, de csak specifikusan azokat végzik el, amelyre megrendelést kapnak a polgármesteri hivataltól. Elmondása szerint nincs tudomásuk arról, hogy bárki jelezte volna, hogy jelen vannak vagy gondokat okoznak a patkányok, de lehetségesnek tartja, hogy nem megfelelő karbantartás esetén pincékben, vagy hibás szennyvízvezetékeknél felütheti fejét a probléma.  
– Ahol az élősködők számára megfelelő környezet alakul ki, előfordulhat, hogy problémát okoznak, de ilyenről egyelőre nincs tudomásunk – részletezte.
Izsák Attila elmondta: a hivatallal kötött szerződés előírásai szerint hatáskörük csak a közterületen levő csatornahálózatra, illetve a kikötési vagy bekötési aknára terjed ki, a belső hálózat karbantartása a lakosság és a tulajdonos feladata, tehát csak a közhálózat megtisztítására alkalmazhatnak arra szakosodott céget. Kérdésünkre, hogy milyen gyakorisággal kell hálózattisztítási munkálatokat végezzenek közölte, hogy a dugulások állandó jellegűek, gyakran kerülnek idegen tárgyak és eszközök a vezetékekbe. 
– Emellett vannak elavult hálózati részek és illegális bekötések is, ahol az esővízzel csatornavizet is evakuálnak, ilyen esetben sűrűbben előfordulhat dugulás, amely egyúttal a kártevők elszaporodásának is terepévé válik – mutatott rá. 
Dr. Ferenczy Ferencz-József korábbi polgármester szerint a szocializmus idején, majd a rendszerváltást követő években is rendszeresen volt rágcsálóirtás a városban, amit a Goscom Rt. végzett. Mint közölte, az említett vállalat az akkori megyei mezőgazdasági igazgatóság alegységeként működő állategészségügyi fel­ügyelőséggel kötött erre szerződést, ami gondoskodott a rágcsálók és hasonló kártevők irtásáról. 
– A Goscomhoz tartozott a város tisztítása, közterületek karbantartása és a szemét elszállítása, ezt a feladatot viszont elsőként az országban, elvettük a vállalattól a rendszerváltás után és privatizáltuk – emlékezett vissza, megjegyezve, hogy akkoriban sok kritikát kapott a döntés miatt, viszont szerinte rendkívül szüksége volt rá az utcák elhanyagoltsága és a felhalmozódott szemét miatt. 
A korábbi polgármester szerint több jelentős kártevő-gócponttal is számolni kellett korábban: két egykori szeméttelep, az egyik a város határában, és egy korábbi, Bikafalva határában létesített szeméttároló és a jelenlegi Palló Imre Művészeti Líceum mellett működő, egykori csont- és textilhulladék gyűjtőállomás is a rágcsálók tömeges elszaporodásának helyszínei voltak. 
– Utóbbinál borzasztó mér­tékben elszaporodtak a patkányok, nem is nagyon védekeztek egy időben ellenük, de nem emlékszem, hogy lett volna különösebb panasz. A portáján belül mindenki igyekezett megoldani ezt a problémát – részletezte.
Munkatársunk a székelyudvarhelyi önkormányzatot is megkereste az ügyben, egy héttel ezelőtt írásban elküldött kérdéseire lapzártánkig nem érkezett válasz.

A megyeközpont patkánymentes

Csíkszeredában a Testvériség sugárúton található tízemeletes tömbházak lakóitól érdeklődve megtudtuk, hogy van, ahol működik a szemétledobó csatorna, van, ahol néhány éve már nem, de csupán egyetlen tömbház lakója panaszkodott arra, hogy a pincében rendszeresen lát patkányokat, máshol nincs ilyen probléma. A Hargita utcai nyolcemeletes tömbházakban használják a szemétledobó csatornát, de patkányok jelenlétére sem a szemetes környékén, sem a pincében nem figyeltek fel. A Kossuth Lajos utcai tízemeletesekben is használnak szemétledobót, de a lakók szerint nincs patkány, akárcsak a Decemberi forradalom tízemeleteseiben.
Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere lapunkat arról tájékoztatta: az önkormányzatnak nincs tudomása arról, hogy a város területén bárhol gócpont lenne, nem jelentették náluk patkányok jelenlétét. Rovar-, szúnyog- és rágcsálóirtásra június folyamán köt az önkormányzat szerződést egy erre szakosodott céggel, jelenleg folyamatban van a közbeszerzési eljárás, amint véget ér, ők a város közterein végeznek majd irtási tevékenységet. A szeméttárolók környékén az Eco-Csík térségi hulladékgazdálkodó folyamatosan helyez ki csapdákat, mérget és ellenőrzi azokat.
– Tavaly és tavalyelőtt volt ilyen jellegű probléma, hogy a szeméttárolók környékén patkányokat észleltünk, emiatt a hulladékgyűjtő pontokra (belső hulladéktároló vagy kis hulladéktároló) kihelyeztünk hivatalosan megvásárolható rágcsálóirtókat. Az idei évben nem érkezett ilyesfajta bejelentés és kollegáink sem jelentették, hogy patkányt láttak volna – mondta Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: a tömbházakban, illetve azok pincéiben történő rágcsálóirtásért a lakószövetség a felelős, ha valaki a tömbház alagsorában észlel kártevőt, a lakószövetséget kell értesíteni.
István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgatója kifejtette: az önkormányzatoknak szerződése van rágcsálóirtó cégekkel, az irtást meghatározott időközönként kell elvégezzék, azt pedig, hogy ez valóban megvalósul-e, a városháza kell ellenőrizze. A csatornák ellenőrzése is tisztítása nem tartozik az állategészségügyi hivatal hatáskörébe. Mint részletezte: a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal az állatfarmokon, állattartó gazdaságokban és az élelmiszeriparban foglalkozik irtással, például, ha egy élelmiszer-ipari cégtől jelzik, hogy patkányok jelentek meg, abban az esetben ők intézkednek. Ilyen helyzetben egyértelműen az adott vállalat a felelős azért, hogy legyen szerződése rágcsálóirtó céggel, és az állategészségügy ellenőrzi, hogy az valóban meg kötöttek-e ilyen szerződést és rendszeresen ellenőrzik-e a kihelyezett csalikat, csapdákat. Hangsúlyozta: ha kimutatnak valamilyen fertőző betegséget és el kell rendelni a rágcsálóirtást, akkor is ők intézkednek.

Nincs gond Gyergyószentmiklóson

Gyer­gyó­szent­mik­ló­si tömb­ház­la­kó­kat kérdezve megtudtuk: nem jellemző a rágcsálók jelenléte sem a pincéikben, sem a szemetesek környékén, illetve, ha mégis találkoznak az állatokkal, saját maguk gondoskodnak az elpusztításukról.
– Az elmúlt években megtörtént néhányszor, hogy a pincében rágcsáló nyomait észleltük, ilyenkor a megfelelő szerek segítségével szabadultunk meg tőlük. A szemetesek környékén nem láttunk rágcsálókat, rókát viszont igen; azt tapasztaltuk, hogy a szemétszállító cég rendszeresen elszállítja a hulladékot, nem halmozódik fel a mi negyedünkben – mondta érdeklődésünkre egy Virág negyedi lakos, míg a Bucsin negyedben érdeklődve megtudtuk, hogy nem jellemző a rágcsálók jelenléte a szemetesek környékén.
Az RDE regionális hulladékkezelő központ sajtómunkatársa arról tájékoztatott, hogy Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen egyaránt havonta fertőtleníttetik a gyűjtőpontok környékét egy erre szakosodott céggel. A hulladékkezelő vállalat hatásköre ezeket a gyűjtőpontokat a rágcsálóktól megvédeni, a rendszeres fertőtlenítések eredményeként nem alakultak ki gócpontok, és kirívó esetekkel sem találkoztak – hangsúlyozta Katona Csilla.
 

Tudósított: Boncina-Székely Szidónia, Kovács Andrea, Pál Emil