A hatályban levő törvé­nyek szerint a gyereknevelési támogatás (GYES) a gyermek születését megelőző utolsó 2 év utolsó 12 hónapjában szerzett átlagos nettó jövedelem 85%-a. Jövedelemnek számítanak: a munkabér, önálló tevékenységből származó jövedelem, szellemi tulajdonjogokból származó jövedelem, mezőgazdasági tevékenységből, erdészetből és halgazdálkodásból származó jövedelem. A havi juttatás minimális összege nem lehet alacsonyabb, mint a szociális referenciamutató értékének 2,5-szöröse (ez az érték jelenleg 1495 lej), és nem lehet nagyobb, mint 8500 lej. Annak érdekében, hogy részletesebb képet tudjunk nyújtani, néhány, a gyermeknevelési támogatáshoz köthető speciális esetnek is utánajártunk, a következőkben leírt adatokat több szakértő nyilatkozatából állítottuk össze.

A GYES speciális esetei

Abban az esetben, ha a kismamának szerzői jogi szerződése van, a gyermeknevelési támogatásra más rendelkezések vonatkoznak. A 2010/111-es rendelet szerint azoknál, akik szellemi jogokból származó bevétellel rendelkeznek, a havi gyereknevelési juttatás megállapításánál meg kell határozni a nettó jövedelmet. Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a bruttó jövedelemből ki kell vonni a 40%-os átalányköltségeket, a személyi jövedelemadót és a nyugdíjbiztosítási járulékot. Az így kiszámított összeg 85%-ra jogosult a kismama. 
A számítás hasonlóképpen működik abban az esetben is, mikor az édesanyának vállalkozása van, viszont a megnevezett metodológia hiányában – például ha nincs elegendő idejű munkaviszony – a legkevesebb kapható összeg a minimálbér 85%-a. A szerzői jogi szerződésekkel alkalmazott kismamákat ugyanakkor a biztosítás befizetése is terheli, ugyanis a gyermeknevelési támogatás jóváhagyása előtt csak akkor biztosítottak, ha azt saját maguk befizetik. A támogatás jóváhagyását követően a kismama automatikusan biztosítottá válik.
Abban az esetben, ha egyáltalán nincs, vagy csak néhány hónapos megszakítás van két gyerek születése során jóváhagyott gyermeknevelési támogatás időszak közt, a hatályban levő törvény szerint (2010/111) amennyiben a második gyereknél a kiszámított havi juttatás kevesebb, mint az első gyerek esetében, akkor az előző gyermek után kapott havi gyermeknevelési támogatást kell nyújtani.
A gyermeknevelési szabadságról ugyanakkor tudni kell, hogy 24 hónap szabadságra jogosultak a szülők, melyet az édesapák és édesanyák egyaránt igényelhetnek. Ez az idő fogyatékkal született gyermekek esetén 36 hónapra bővül. Ugyanakkor tavaly novemberben módosították a sürgősségi rendelet azon pontját, ami a gyermeknevelési szabadság utolsó hónapjára vonatkozott. A hatályos törvény szerint, amennyiben az édesanya volt gyermeknevelési szabadságon, az utolsó két hónapot az apának kell kivennie. Ha a szülő úgy dönt, hogy nem igényeli a két hónapos szabadságot, az ezzel járó jogokat - így a havi juttatást - sem kaphatja meg.

Füstbe ment „Babakelengye”

A Babakelengye-programról – melyen keresztül használati cikkekkel támogatta volna a helyi önkormányzat az édesanyákat – korábban kiderült, hogy nem tartották törvényesnek, így elindítani sem tudták. Ismereteinket Zörgő Noémi a székelyudvarhelyi városháza szóvivője is megerősítette.
– A helyi önkormányzat nem adhat ilyen juttatást, mert nincs erre vonatkozó törvény (…) Amíg nem változik a törvénykezés, addig nem lehet elindítani ilyen programot – tájékoztatott. Zörgőt más, a gyermeknevelésre vonatkozó támogatásokról is kérdeztük, mint közölte: 2000 lej értékű támogatást kaphatnak azok az édesanyák, akik szociális segélyből, családi pótlékból éltek, vagy fogyatékkal élők, kritikus élethelyzetben vannak, vagy valamilyen katasztrófa áldozatai, ukrajnai édesanyák vagy leányanyák. Ezt a támogatást a kisgyermek 3 hónapos kora előtt kell igényelni.

Külhoni támogatás

Az Eurotrans Alapítvány 2015 óta segít összeállítani a honosításhoz szükséges iratcsomót, illetve anyasági támogatásra és babakötvényre vonatkozó kérvények kitöltésében is segítenek – nyilatkozta megkeresésünkre Mihály Péter az Eurotrans Alapítvány udvarhelyszéki irodavezetője. Mint mondta a Köldökzsinór-program keretén belül két támogatási típus igényelhető a magyar kormánytól. Az egyik az anyasági támogatás, melyet csak az édesanya igényelhet, egyszeri támogatás, és összege 64 125
forint, melyet az édesanya bankszámlája utal a magyar állam. Mihály nyomatékosította, nem mérvadó, hogy melyik banknál van számlája az illető szülőnek, nem kell hozzá új számlát nyitni, az egyetlen kritérium, hogy a gyermek hat hónapos kora előtt kell igényelni. A másik – folytatta – a babakötvény, melyek kéréseit a Magyar Állami Kincstár bírálja el, ezt az alapítvány az előző támogatással és a gyermek anyakönyveztetésével egyszerre szokta elvégezni.
– A kötvényről annyit kell tudni, hogy 42 500 forintot letétbe helyez egy bankszámlára a magyar kormány, amit csak a gyerek vehet ki 18 éves kora után – ismertette Mihály, hozzátéve, hogy a bankszámla összegéhez viszont hozzátenni szabad. Mihály ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az alapítvány munkatársai nagyjából háromhavonta járnak ki a környező községekbe, ekkor a megnevezett támogatásokhoz vagy honosításhoz szükséges iratokat begyűjtik. A helyszíneket, az alapítvány hivatalos oldalán folyamatosan közzéteszik.

Kényelmetlen-hasznos tervezet

Ugyancsak idén februárban rukkolt elő a kormány egy törvénytervezet-módosítással, ami egyelőre nem került tárgyalásra. A tervezet az érvényben lévő sürgősségi rendeletet abban a pontban módosítaná, ami azokra a nagyszülőkre vonatkozik, akik gyermeknevelési szabadságban és támogatásban részesülnek. A tervezet értelmében a korábbi 1500 lej értékű juttatást – amit korábban az édesanya kapott, amennyiben a gyermek születésétől számítva hat hónapon belül munkába állt – a gyermeket gondozó nagyszülők kapnák meg. Emellett a munkába állt édesanya jogosult lenne további havonta 650 lej fizetéskiegészítésre gyermeke 3 éves koráig.

Örökbefogadás- és apa-szabadnapok

Idén február végén szavazta meg a képviselőház az örökbe fogadó szülők számára szánt „összeszokási” szabadság egy évről két évre való megnövelését. Az újonnan hatályba lépett rendelet szerint a szabadságot bármelyik szülő kiveheti, ugyanakkor a szabadság időtartama mellett a juttatás mértékét is növelték. A rendelkezés hatályba lépéséről és pontos részleteiről a székelyudvarhelyi városháza szociális igazgatóságát is megkerestük, az ügyben Zörgő Noémi szóvivő, arra hivatkozva, hogy a kormányrendeletnek még nem jelent meg az alkalmazásra vonatkozó metodológiája, nem tudott válaszolni.
Az apasági szabadságra vonatkozóan tavaly augusztusban fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány, melynek értelmében kétféle, a családnak kedvező újítást iktatott. Elsősorban 5 napról 10-re növelték az apasági szabadság időtartamát, azok az apák pedig, akik gyermekgondozási tanfolyamon vesznek részt, 15 szabad munkanapra jogosultak. Másodsorban, kiterjesztették a szabadságot, hogy egy apa valamennyi gyereke születésekor részesüljön benne – korábban ugyanis csak az első gyerek születésekor volt szabadságra jogosult.