A Hargita Megyei Kataszteri Ügynökség oldalán – hr.ancpi.ro – megtalálható azon települések listája, amelyeken általános telekkönyvezési munkálatok folynak, vagy befejeződtek. 2016 óta folyamatosan elérhetők a weboldalon az információk. Hargita megyében jelenleg két olyan település van – Csíkszentkirály és Gyergyóremete –, ahol a területméréseket befejezték, illetve további negyven olyan község, ahol elkészültek a szakaszonkénti felméréssel, ami 46,177 hektár területet jelent. Számos községben folyamatban van a felmérés, illetve akad olyan település – még város is –, ahol még szerződést sem kötöttek, például Újszékely vagy éppen Gyergyóalfalu esetében. Az ingyenes telekkönyvezés 45 településen, összesen 53 978 hektáron zajlik. 

– Gyergyóvárhegyen, Ga­lócáson és Csíkszent­do­mo­koson folyamatban van a teljes telekkönyvezés, amely az adott településeken a Országos Kataszteri Ügynökség finanszírozásával történik – mondta Truța Sorin, a Hargita Megyei Kataszteri Ügynökség Igazgatója. Mint mondta, további hét településen a teljes telekkönyvezés európai uniós pénzekből zajlik: Parajd, Kászonok, Csíkszentgyörgy, Zeteváralja, Farkaslaka, Homo­ród­szent­már­ton, Máréfalva. 

– Az általános kataszteri felmérésekre országos szinten elköltött összeg 2016 és 2022 között összesen: 13 615 619 lej. Ebből 6 582 584 lejt az Országos Kataszteri Ügynökség költségvetéséből fizettek, a másik részét a Hargita megyei ügynökség fizette, összesen 7 033 035 lejt – számolt be az igazgató.
Hozzátette: az ingyenes telekkönyvi felmérésekre kétféle finanszírozás áll rendelkezésre: az egyik az európai uniós alapokból biztosított összeg, ennek értéke 1 439 393 000 lej, a másik az országos kataszteri hivatal saját forrása, értéke 4 050 885 000 lej. 

Visszaszolgáltatás

Az igazgató közölte: a törvény értelmében minden egyes ingatlanra telekkönyvet kell nyitni. Abban az esetben is ez az eljárás, ha a munka kivitelezése alatt vagy az óvások benyújtásáig nem találják, vagy nem jelentkezik a tulajdonos. Ha egy teleknek nincs tulajdonosa, vagy nem tudják, hogy ki használja, ideiglenes telekkönyvet készítenek a község nevére, viszont az önkormányzat nem kap jogot arra, hogy a terület felett rendelkezzen. Ebben az esetben utólag is bejegyezhető a tulajdonjog vagy a tényleges birtokos 
– A munka folyamatában azon területek, amelyek a földtörvény tárgyát képezték, bejegyezhetők a kiadott birtoklevelek, vagy ha nincs, akkor a birtokba helyezési jegyzőkönyv alapján. Abban az esetben, ha nem bocsátottak ki birtokba helyezési jegyzőkönyvet a visszaigénylő javára,  e területekre ideiglenesen telekkönyv nyílik a község nevére, addig, amíg kiadják a birtoklevelet – hívta fel a figyelmet Truța.
Hangsúlyozta: a tulajdonjogot igazoló iratok hiányában, azon területekre, amelyek nem képezték a földtörvény tárgyát, a telekkönyvbe bejegyezhető a tényleges birtokos, hogyha az önkormányzat által kibocsátott irattal tudja igazolni, hogy a területet jogos tulajdonosként birtokolja, és az nem képezi az állam/község köz- vagy magánvagyonának tárgyát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a földtörvény tárgyát képező területek esetében a tényleges birtokost be lehet jegyezni a telekkönyvbe.
– De csak abban az esetben, ha kiállították rá a birtoklevelet vagy a birtokba helyezési jegyzőkönyvet, és csak akkor, ha a telekkönyvbe bejegyzik a birtoklevél-tulajdonost, vagy a visszaigénylő felet a birtokba helyezési jegyzőkönyvből és a tényleges birtokost, akit az igazolás alapján a község elismert. Ez három év után a törvény értelmében hivatalból, hogyha a bíróságon nem emelnek óvást ellene, átalakul tulajdonjoggá. Megjegyezzük, hogy azon területeknél, amelyek a földtörvény tárgyát képezték, de nem létezik birtokba helyezési jegyzőkönyv vagy birtoklevél, a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni a tényleges birtokost – nyomatékosította a kataszteri ügynökség igazgatója. 

Papír és a valóság

Az ügynökség vezetője rámutatott, hogy a kollektivizált övezetekben, hogyha a birtoklevélen feltüntetett területhez képest valaki nagyobb területet használ, akkor a telekkönyvbe a birtoklevélben szereplő terület tüntetik fel. Kivételt képeznek a régi helyükön használt területek, ebben az esetben a mért területet jegyzik be.
– A szisztematikus munka legnagyobb akadálya, hogy az érintetteknek nem adták ki a birtokleveleket. Az utóbbi években, hogy felgyorsítsuk a földtörvény alkalmazását, több alkalommal eszközöltünk törvénymódosítást. Lehetővé tettük a parcellázási tervek társfinanszírozását és finanszírozását egyaránt – mondta Truța Sorin.

Buktatók a terepen

Csíkszentkirály az egyik olyan példa a megyében, ahol elvégezték a földmérést. Székely Ernőt, Csíkszentkirály polgármesterét kérdeztük a községben zajló ingyenes földmérésről. 
– Remek kezdeményezésnek bizonyult, viszont problémák akadtak a méréskor is. A legnagyobb gond velünk, személyekkel volt, nem a hivatallal és a kataszterrel. 
Az elöljáró beszámolt arról, hogy a településen nem parcellánként mérték a területeket, hanem szinte egyszerre az egésszel haladni kellett. Mint mondta, hatalmas munka volt, óriási hibalehetőségekkel, hiába volt a kultúrotthonban kifüggesztve a tábla két hónapig, nem sokan jöttek, hogy ellenőrizzék. Utólag mutatkoztak meg a problémák.
– Pályázat során szembesültem olyannal, hogy közterület magánszemély nevére került. Persze utólag lehet módosítani, viszont már nagyon nehéz. Föld nélkül a faluban senki nem maradt, azonban konfliktusok így is voltak – szögezte le az elöljáró, megjegyezve, hogy már 2019-ben kérték a prefektusi hivataltól a birtoklevelek kiállítását, de azóta sem hagyták jóvá.
Csíkrákoson is folyamatban van az ingyenes telekkönyvezés, a megbízott cég a helyszínen dolgozik. 
– Számos probléma van, például, ha időközben a tulajdonos nevet változtatott, akkor a dokumentumok bizonyos részét ki kell cserélni. A zsebszerződésekkel megvásárolt földekre a vevő már kérheti a tulajdonjog megállapítását – mutatott rá Vizoli Miklós alpolgármester.

Letagadott területek

A topográfus cégek tapasztalataira is kíváncsiak voltunk. Rákossy Botond-József elmondta, Csíkszentgyörgyön is végeztek felméréseket. 
– Az eddig felmért 24 ezer hektárból mintegy kilencezer nincs rendezve. Ez azt jelenti, hogy ideiglenesen a község nevére írják. Ennek felét vissza kellene szolgáltatni, folytatni kellene a birtoklevelek kiállítását, de még így is jelentős földterületek maradnak gazdátlanul. Ez annak köszönhető, hogy régen a földtulajdonosok kevesebb területet vallottak be, hogy kevesebb adót kelljen fizessenek, ezek úgynevezett letagadott földek – mondta Rákossy.
Hozzátette: ezekre már nem tarthatnak igényt, mert visszaszolgáltatáskor a nyilvántartásba vett földeket adják vissza. Ez a helyzet nem egyedülálló, a Kászonokban is hasonló állapotok uralkodnak.
– Ráadásul a külterületek visszaigénylésére már nem lehet kérést benyújtani. Hogyha a visszaszolgáltatás maradéktalanul elkészül, a gazdátlanul maradt területek az önkormányzatok tulajdonát fogják képezni. Belterületek mérésekor, ha van tulajdonjogot bizonyító irat, és esetleg kisebb területre fizet adót a tulajdonos, mint ami be van kertelve, akkor a felmérését követően a kert határai szerint fog adózni, és akkora tulajdonnal fog rendelkezni – hívta fel a figyelmet a topográfus.
Csíkszentimrén is zajlik az ingyenes telekkönyvezési felmérés. Ott Szentesi Annabella magánvállalkozó méri a földeket. Állítása szerint a legnehezebb a szoros határidők tartása.
– Az önkormányzat közgyűlést hív össze és a tulajdonosokkal közösen eldöntik, hogy mi, a cég melyik dűlőben kezdjünk el dolgozni. Az egyeztetés után az önkormányzat megvizsgálja, hogy a visszaigénylő mennyi földet és jogosan igényel-e vissza, majd készítünk egy parcellázási tervet, és elkezdjük felmérni a földeket – részletezte a szakember.