Meglehetősen beszédesek az utcanevek változásai, hiszen a különböző történelmi korszakok hatalmasai az utcanevek átkeresztelésével is éreztették: övék a hatalom. Ez Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is tetten érhető. 

Önkényes utcanév változtatások a kommunizmusban

Csíkszereda egyik legtöbb névváltoztatást megért utcája, a jelenlegi Márton Áron utca, amely volt George Coșbuc, Csütörtök, Rákóczi és Gimnázium utca is.
Takács István, 93 éves nyugalmazott mérnök, egykori kiváló jégkorongozó, a város Pro Urbe Díjjal kitüntetett polgára, az utcanévtáblák kapcsán elmondta, az évek során (főleg a kommunista rezsim idején), a lakosság megkérdezése nélkül önkényesen változtatták az utcaneveket. 
– A Temesvári utcát átnevezték Lenin utcának, amelyet a rendszerváltást követően szinte azonnal vissza is neveztek. Az igazat megvallva, fiatalon nem is igazán foglalkoztatott bennünket az utcanévtáblák változtatása, de mint mondtam, csupán a vezetők dönthettek ebben az ügyben, bizonyára ők is felsőbb nyomás hatására – emlékezett vissza az idős férfi. A Kossuth Lajos utca is több nevet viselt, a hosszú évek során, viselte a Fő utca (1900), a Város köze, a Ferdinánd király utca,a  Városháza utca és a Virág utca nevet egyaránt. 
– Sok esetben olyan személyek nevét adták az akkori vezetők a város különböző részeinek, akikhez a városnak semmi köze nem volt – mondta Takács. Hozzátette: voltak tipikus, a korra jellemző utcamegnevezések is. Például a Lázár utcából lett Vörös traktor utca, a Zöld Péter utcát Március 6. utcának is hívták. 

Az egykori fapiac mint Tudor Vladimirescu tér

Kilencvenhárom utcát tartanak nyilván Gyergyószentmiklóson: a város önkormányzata által a rendelkezésünkre bocsájtott utcanévjegyzék szerint 1773 óta létezik nyilvántartás ezekről. Ekkor 14 utca létezett, közülük ma már csak a Szurokfőző viseli eredeti nevét, amely az erdőkitermelés és az ahhoz kapcsolódó szurokfőzés helyszíne volt.
A város főtere a Piac szer volt a vásárok helyszíne a feljegyzések szerint, és 1913-ban a Kossuth-tér nevet kapta, majd az első „román világban” (szerk. megj: a 20. században, a két világháború közötti időszakban) Regina Maria lett a neve, 1940 után kapja meg a ma is használatos Szabadság tér nevet – olvashatjuk Bajna György Utcáim című helytörténeti kézikönyvében. Hasonlóan a főtérhez, többszöri névváltozáson mennek át a város utcái, például az 1773-ban már jegyzett Térjmeg utca később Nefelejcs, majd 1954-ben Tudor Vladimirescu, 1989 után pedig a jelenlegi nevére, Budai Nagy Antal utcának keresztelik. Nem kevesebb névvel illették az idők során az egykoron kockaköves Márton Áron utcát sem, ahol a város legfigyelemreméltóbb épületei sorakoznak: a régi katolikus plébánia, a katolikus templom, az egykori Laurentzi szálloda, a Korona vendéglő, a Kövér és a Czárán-házak utcája kezdetben Templom, majd Kossuth Lajos, a „román világban” Carol II, 1940 után Fogarasy MIháluy, 1945-túl Sztálin, majd Május 1 utca lett, amíg meg nem kapta mai nevét – olvashatjuk Bajna György helytörténeti dokumentációjában.
A város egykori főutcája első nevén a Falu közönséges utcája nevet viselte, ma a Rákóczi Ferenc néven ismert és jegyzett: itt található a Tarisznyás Márton múzeum, és ennek az utcának a felső része lett gyújtóbombák okozta tűzvész áldozata 1944-ben.
Gyergyószentmiklóson ma is van néhány, a kommunizmus idején román nevet kapott utca – Nicolae Balcescu, Horea, Closca, Crisan, Mihai EMinescu, Progres, valamint az egykori fapiac területe, amely Tudor Vladimirescu néven jegyzett ma. Valószínűleg az utak állapotát jegyezték a Gödrös és Sáros utcanevek és ezek ma is hivatalos használatban vannak. A több évtizedig Gyergyószentmiklóson tevékenykedő és tiszteletnek örvendő orvos, dr. Fejér Dávid emlékére az 1950-es években neveztek el utcát.
A város első lakónegyede a Forradalom negyed – eredeti nevén Augusztus 23. negyed – majd sorban épült meg a Virág és Bucsin negyed a kommunizmus éveiben. 
A gyergyószentmiklósi helyi önkormányzat 2020-ban határozatban fogadta el Gyilkostó üdülőtelep utcanévjegyzékét, eszerint a közigazgatásilag a városhoz tartozó településen tizenegy, többnyire helyneveket megjelölő utca van, ezek a Juh patak, a Kapros patak, a Likas patak, a Cohárd, a Háromkút, a Fő, a Napsugár, a Fenyő, az Erőss Zsolt, a Kőkapu utcák, valamint a Tópart sétány. 

Medve és Menta, mint új utcanevek

Székelyudvarhelynek 1590-ben öt utcája volt, az akkori vásártérrel együtt: a Botos, Darabont, Szentimrei, Varga és a Piacszernek nevezett főtér – derül ki Tibád Levente egyik helytörténeti írásából. A városra a századforduló előtt nem volt jellemző a gyakori utcanév változtatás, viszont sorban: a monarchia bukása, a proletariátus, a „kis magyar világ”, a szocializmus és az 1989-es rendszerváltás is az utcanevek kicserélésével járt. A fenti történelmi időszakokat követe ilyen sorrendben változtak az utacnevek: Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Szentimre utca, Kőkereszt tér, valamint a Piacszer, ami a mostani Márton Áron tértől a Szabadság térig terjedt. Az 1700-as években a város bővülése új utcaneveket hozott magával: a Piacszer Alsó és Felső Piactérre bomlott, és létrejött többek közt a Sópiac utca, a Parajdra járó út, a Tímárköz, és a Temető utca, amelyeket sorrendben ma Tamási Áron, Petőfi Sándor, Sziget és Baróti Szabó Dávid utcaként ismerünk – derül ki Vofkori György kutatásaiból. Érdemes megemlíteni egy különleges utcanevet, ami a gimnázium épülete előtti útkereszteződést jelölte a hétszázas évek végén: Gatyaszár utca néven maradt fenn. A századfordulót követően többször változtak az utcanevek, a kis magyar világ idején: a Benkő József – Báthory, a Baróti Szabó Dávid – Majláth, a Vár – Szent Ferenc, a mostani Márton Áron – Deák, a Szabadság pedig Battyányi tér néven futott. A 20. században először 1920-ban majd és 1972-ben változtatták meg jelentős mértékben az utcaneveket. Ekkor a Kossuth – Regele Ferdinand majd Május 1, a Kornis Ferenc – Horea, az Eötvös József – Crişan, a Petőfi –Patak utca, a Bethlen Gábor – Köztársaság utca lett. A mostani Kőkereszt korábban Hargita tér, a Orbán Balázs utca pedig az I.L.Duca néven volt ismeretes. A város utcáinak addigi névjegyzéke a rendszerváltás óta nem módosult csak bővült, 2005-ben Vofkori  177 utcát számlált meg, az akkor már a periférián kiépülő Agyagdomb és Reményik Sándor utcákat is beleértve. A város legutóbb elnevezett utcái a Medve és a Menta utca, előbbi a Templom utcából, míg utóbbi a Keresztvápa utcából nyílik.

Tudósított: Boncina-Székely Szidónia, Pál Emil, Vlaicu Lajos