Ennyi Brassónak drukkoló csíkszeredai jégkorongszurkolót rég lehetett látni, ezt az elmúlt napok kommenthadjáratai is hűen jelzik. A különböző fórumok kommentszekciói százasával vannak tele a Csíkszeredai Sportklub szurkolóinak üzeneteivel, amelyek ezt támasztják alá, de úgy is lehet mondani, hogy a Ferencváros ellentábora nőtt meg. Mondjuk, ez sem fedi a valóságot, hiszen nem a Ferencváros ellen vannak a csíki szurkolók, hanem a Magyar Jégkorongszövetség ellen, akik bejuttatták a zöld-fehéreket az Erste Liga döntőjébe.
Mi is történt valójában? Lerágott csont, tudom: Kevin Constantine. Más oka, indoka egyszerűen nincs a Magyar Jégkorongszövetségnek, amelynek a szakember érkezésével még az is nagyon sürgős lett, hogy Eduard Panăéket vagy Alexandru Hălăucaékat megszégyenítő módon szabályzatot módosítson. Meg is tették. És onnantól kezdve árgus szemekkel figyelték a Sportklub minden baklövését, vesszőhibáját, csak épp fogást találjanak. Meg is találták Cody Milant, és hamar el is vették a játékengedélyét (bár itt lehet, hogy cirmos a Sportklub is), majd jött a sorozat rájátszása.

Bírói műhiba miatt újrajátszott mérkőzés, meg nem adott gólok egyik oldalon, míg a másik oldalon ugyanaz befújva. De a BJAHC-t sikerült kiütni ellenszélben is, drámai küzdelmeket követően. Majd jött a Ferencváros elleni rangadó. Szokás mondani, hogy a bírók akkor nem tudnak belenyúlni a meccsbe, ha egyértelműen jobb vagy. A két csapat kiegyenlített erőt képviselt egész szezonban, így nem lehetett arra számítani, hogy nagy lesz a különbség. Így is lett. Amikor kellett, akkor a játékvezetőknek jó időben sikerült belenyúlni a meccsekbe. És hiába magyarázza a bizonyítványát a Magyar Jégkorongszövetség a bírói döntésekkel kapcsolatban, ami egyértelmű, az egyértelmű. Ha az egyik oldalon megadják azt a gólt, amikor a kapus akadályozva van, akkor kéretik a másik oldalon is megadni. Nem beszélve arról, hogy a korcsolyával irányított korong, az az, aminek látszik, és nem az, aminek látni vélnénk.
A Fradira pedig most zúdul a tömény gyűlölet. Csak abban reménykedem, hogy sokan valójában nem a Ferencvárosra vagy a Ferencváros sportolóira neheztelnek, hanem a magyar szövetségre és annak vezérkarára. Hiszen egy csapat sportolói vajmi keveset tehetnek, ők csak éltek egy adott lehetőséggel. Mégsem tarthatják fel a kezüket.
Vagyis igen. Most a döntőben. Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy feltartott szárnnyal ment ki a jégre a Zöld Sas, hiszen a Brassói Corona valósággal bohócot űz a Ferencvárosból. Mondjuk, sejteni lehetett, hogy a GYHK – Brassó elődöntő győztese felér majd a csúcsra. Mindenesetre, hogy ez ne így legyen, ne söprés legyen, ahhoz sokat kell javulnia a Ferencvárosnak. És akkor majd jöhet a bírói segédlet? Nem, nem hiszem.
A Sportklubon volt a célkereszt.