Január elejétől szeptember végéig összesen 146 330 turista szállt meg Hargita megyében, mintegy 30 000-rel kevesebb, mint az előző év megegyező időszakában, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, múlt héten közölt adataiból. A legalább egy vendégéjszakát Hargita megyében eltöltő turisták száma tehát körülbelül 20 százalékos visszaesést mutat 2024 azonos periódusához mérten. A szállóvendégek csak mintegy hatoda volt külföldi: a statisztika 123 183 belföldi és 23 147 külföldi vendéget jegyez. Ez az arány egyébként nagyjából megegyezik a 2024-ben regisztrálttal, csak tavaly többen keresték fel úgy a megyét, hogy legalább egy vendégéjszakát töltöttek itt: a 174 635 látogató közül 147 865 volt hazai és 26 770 külhoni.

Helyben csattanó országos trend

Az év első három negyedében a megye szálláshelyein – a szállodák és panziók mellett ideszámolva a rövid távra kiadó apartmanokat, szobákat is – összesen 342 192 vendégéjszakát jegyeztek, amelyből 282 062 hazai, 60 130 külföldi vendégekhez kötődő. Tavaly szeptember végéig ez a szám szintén magasabb, 396 269 volt (327 563 hazai és 68 706 külföldi vendégéjszaka). 
A statisztikai intézet egyelőre nem közölte részletesen a Hargita megyébe látogató és itt megszálló külföldi turisták országok szerinti megoszlását, az adatokból annyi derül ki, hogy a legtöbb vendégéjszakát Németországból, Olaszországból, majd Izraelből érkező személyek töltötték itt. 
Országos szinten idén 2025 szeptember végéig 10,952 millió, legalább egy éjszakára megszálló turistát jegyeztek Romániában, ez 1,8%-os visszaesést jelent 2024 azonos periódusához mérten. 82,2%-uk belföldi, 17,8%-uk külföldi vendég volt. A vendégéjszakák száma országosan 23,875 millió, ami 0,9%-os csökkenést mutat a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Országos szinten egy belföldi vendégre átlagosan 2,2, egy külföldire 2 vendégéjszaka jut idén. A szálláshelyek nettó kihasználtsága 30,8%-os, ami egy százalékponttal marad el a tavalyi időszakától. Az ország municípiumai közül a legtöbb látogató (1,745 millió) Konstancát, majd Bukarestet (1,489 millió) és Brassót (1,045 millió) keresték fel. 

Árversenyben a drágulásokkal

A hazai turizmus mutatóiról és az ágazati szereplők aktuális helyzetéről a G4Media portál közölt elemzést. A megállapítás szerint a hazai HoReCa (szállodák, éttermek, kávézók) ágazat ma egy ún. „tökéletes viharral”, vagyis több negatív tényező együttes fennállásával és egymást erősítő hatásával szembesül. Ennek egyik összetevője, hogy a kormány nemrég a vendéglátásban alkalmazott 9%-os áfakulcsot 11%-ra növelte, egy másik az energiaárak és egyéb költségek hirtelen növekedése, de a teljesség igénye nélkül idesorolható az üdülési jegyek korlátozásától az infláción vagy az éttermi házhoz szállításon át a visszafogottabb lakossági költésig még sok egyéb tényező. A cikkben megszólaltatott vállalkozók azt mondták, termékeik és szolgáltatásaik árait nem emelhetik olyan arányban, mint az indokolt lenne, mert akkor az amúgy is csökkenő vendégkör még drasztikusabban apadna.

Hozzáadottérték: a (külföldi) vendég

A Hargita megyei turizmus helyzetét és jövőbeni kilátásait egy nemrég Csíkszeredában turizmusfejlesztés témában tartott szakmai konferencia segített valamivel jobban szemlélhetővé tenni – mivel az előadók közül többen a hiányosságok elemzésére is kitértek. 
Nagy Benedek, a csíkszeredai Sapientia – EMTE tanszékvezetője 2024-es Eurostat-adatokkal támasztotta alá, hogy a helyi – de tágabb kitekintésben a székelyföldi – vendéglátás küszködik a külföldi vendégek idevonzásával: éves bontásban a Hargita megyében megszálló turisták mindössze 15,6 %-a külföldi.

– Mindaddig, amíg ezt az arányt nem tudjuk megemelni, tudomásul kell vennünk, hogy nem vagyunk láthatók az európai piacon

– fogalmazott.
Ahogy a korábban idézett aktuális INS-statisztika rámutat, nemcsak a külföldi vendégek száma alacsony, hanem a belföldieké is csökken – s bár kifejezetten erre még nincs kimutatás, okkal feltételezhető, hogy ebben a parajdi bányakatasztrófa is nagy szerepet játszik – ugyanis Parajd fontos (gyógy)turisztikai szerepe mellett „küldőplatformként” is működött, vagyis az ott megszálló turisták csillagtúra-szerűen más Hargita megyei desztinációkat is felkerestek. Ennek ellenére vannak olyan „turistamágnesként” működő pontok, amelyeken folyamatos növekedés észlelhető: ilyen többek között Borszék, a korondi Magenta7 utazási irodának is sikerült olyan sóvidéki programkínálatot összeállítani, amely több belföldi utazási iroda kínálatában is jól szerepel. Közben Csíkszeredában is mozgolódás érezhető a turizmus területén – lapunk nem hivatalos információi szerint Tusnádfürdő után Csíkszereda a leglátogatottabb település Hargita megyében, amit a megyeszékhely az üzleti turizmus – például a konferenciák és céges rendezvények – becsatornázásának köszönhet. 

Két évtizedre kellene előre gondolkodni

Szabó Károly, a Visit Harghita ügyvezető igazgatója szerint fontos változás a következő időszakra nézve, hogy az internetes oldalak, applikációk erősödésével fokozatosan átalakul a turisztikai irodák szerepe: a személyes útbaigazításon, helyi programok bemutatásán túl a desztinációs menedzsment tevékenységet is fel kell vállalniuk, vagyis a vállalkozói réteg összefogásával, közös arculat kialakításával, illetve a szolgáltatások digitális megjelenítésével is kell foglalkozzanak. 

– Tény, hogy az irodák szerepét egyre inkább felváltják a körültekintően elkészített online platformok, amelyek utazás előtt még az otthon kényelmében részletes információt adnak a turistának arról, hogy a kiválasztott településre érkezve milyen szolgáltatások közül választhat, mit érdemes a térségben meglátogatnia, és kivel kell felvegye a kapcsolatot, hogy választ kapjon a kérdéseire. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy azokon a településeken, ahol fontos a turizmus, és ennek megfelelően a helyi vállalkozók és önkormányzatok egymást erősítve együtt tudnak gondolkodni, jól működnek a Tourinfo-irodák – hozzáteszem, a már említett feladatköröket is igyekeznek lefedni

– mondta az ügyvezető igazgató.
A szakember szerint az ágazatban húszéves ciklusokban érdemes gondolkodni, ennek tükrében kell a beruházásokat és a szolgáltatásokat elindítani és finanszírozni. Jó példák pedig vannak a megyében, ilyen például Csíkszépvíz, ahol a minőségi vendéglátásban nélkülözhetetlen alapokat megteremtette a község.

– Szépvíz a húszéves ciklus közepén tart, a Székely Határőr Emlékközpont és a Magyarörmény Emlékház megnyitásával megalapozták jelenlétüket a Csíki-medence turisztikai szolgáltatásai között, majd ezt sikerült gasztronómiai élménnyel bővíteniük. Hasonló mozgolódás tapasztalható Gyimesben a SkiGyimes magánvállalkozás révén, ahol többféle szabadidős tevékenység elérhető, ennek nyomán pedig egyre több új turisztikai beruházás jelenik meg. Szintén erőre kapott az elmúlt években Borszék és Maroshévíz

– összegezte Szabó Károly. 

Ébredező Csíkszereda

Helyi turisztikai iroda és közös képviseleti szervezet nélkül, viszont az üzleti, illetve az eseményalapú turizmusban kimagasló számokat elérve tekinthetünk Csíkszeredára. Korodi Attila polgármester lapunknak azt mondta, az említett hiányosságokat a következő egy-másfél évben pótolják, ennek első lépéseként a polgármesteri hivatal és a vendéglátósok szövetsége már megállapodott abban, hogy létrehozzák a helyi turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) szövetséget, amelybe az alcsíki és felcsíki településeket is bevonják.

– Feladatunknak tekintjük, hogy összehangoljuk az olyan, a térség vendéglátásában potenciális erőforrásokat, mint a magashegyi turizmus, a helyi kulturális, gasztronómiai értékekhez kapcsolódó programok. A Csíki Metropolisz Övezet Egyesülettel közösen már készül például a Borvizek útja turisztikai programot bemutató online platform

– közölte Korodi.

Kevesebb idő alatt kevesebbet költenek

Azt, hogy a vendégek pénztárcája laposabb, a vendéglátósok a saját zsebükön érzik. 

– Ha kevesebb pénzből kell gazdálkodjanak a családok, szinte törvényszerű, hogy az utazáson, kiránduláson spórolnak

– állapítja meg Pál Zoltán a Magenta7 utazási iroda alapítója.
A szálláshelyekre többnapos foglalással érkező vendégek számának a visszaeséséről számolt be Mik József borszéki polgármester, emellett azonban folyamatosan növekszik a Fontana Spa wellnessközpontban belépőt váltók száma.

– Beváltotta az ígéreteket a wellnessközpont, tavaly több mint 90 ezer vendégünk volt, idén ezt meg fogjuk haladni. Ugyanez sajnos nem mondható el a vendégéjszakák számáról, ahol nagyjából 30%-os csökkenéssel kell számolnunk. A jelenlegi gazdasági helyzetben azt sem látom, hogy erősödne a belföldi turizmus, hiszen sokan Bulgáriát, Görögországot választják utazási célként. Nagy előrelépésként tekintünk ugyanakkor arra, hogy a megyében elsőként már bejegyeztettük a TDM szervezetünket

– jelezte. – A turizmusban érdekelt vállalkozóknak aktívabbá kell válniuk, még mindig nem jutottunk el oda, hogy az alapvető szolgáltatásokon túl, mint szállás-étkezés, elégséges szabadidős tevékenységet, programokat kínáljunk a vendégeknek – tette hozzá.

Városi családok vidéki tevekénysége

A turisztikai programcsomagok összeállításában sikerült jelentősen megerősödnie az elmúlt években a korondi Magenta7 utazási irodának, kínálatukból az iskolai csoportokon túl nagyvárosi családok és külföldi csoportok válogatnak szívesen.

– Legtöbbször a szülők szeretnék megosztani gyermekükkel azt a számukra is meghatározó gyermekkori élményt, amire szeretettel gondolnak vissza, vagy egy mobilmentes napot akarnak szervezni számukra, ahol kézzel készíthetnek valamit

– mondta Pál Zoltán.
A Magenta7-nek sikerült olyan brassói, temesvári, bu­ke­res­ti irodákkal is partnerszerződést kötni, akik külföldi turistákat utaztatnak az országban, s e kapcsolat révén pedig egy napot Sóvidéken töltenek – de már vannak programjaik Háromszéken is. 

– Ezek a turisztikai irodák 7–10 napos romániai kirándulást kínálnak külföldiek számára, ebben a csomagban kapunk egy napot, amikor az általunk összeállított programok közül választanak a látogatók. Jönnek így hozzánk angol, finn, amerikai, ausztrál, norvég, belga, spanyol vendégek

– részletezte Pál, de megjegyezte: míg korábban az őszi időszakban hat kiránduló csoport érkezett a térségbe, most három.