Omlásveszély ellen: stabilabb alapot ígér a tárca
Hargita megye területének csak az északkeleti része, tehát Borszék és Maroshévíz vidéke nem szerepel azoknak a földrengésveszélynek kitett településeknek a listáján, amelyek ebből kifolyólag pályázhatnak középületeik és tömbházaik felújítására – nyilatkozta lapunknak Cseke Attila fejlesztési miniszter. Körkérdésünk alapján Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós önkormányzatai is igényelnék az állami támogatást, de a vidéki települések vezetői is felkapták a fejüket a lehetőségre.
Mindhárom Hargita megyei nagyobb városban – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson – vannak olyan középületek, amelyeknek a megerősítésére és biztonságossá tételére pályáznának az önkormányzatok, élve a fejlesztési minisztérium által most felkínált lehetőséggel.
Miniszter: kötelesség kihasználni a lehetőséget
A szaktárca a múlt héten ismertette a földrengésveszélynek kitett települések legújabb digitális térképét, amelyen egyébként a romániai települések mintegy 70 százaléka megtalálható. A minisztérium honlapján (mdlpa.ro) tanulmányozható térkép és lista szerint Hargita megye településeinek nagyobb része kedvezményezettje lehetne annak a kormányprogramnak, amelyet az omlásveszélyes épületek megerősítésére és rendbetételére indított a fejlesztési tárca. Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: ezúttal azoknak a középületeknek és tömbházaknak a megerősítésére is szándékukban áll forrásokat biztosítani, amelyek kisebb földrengésveszélyességi besorolású vidékeken találhatók.
– A 2022–2023-ban keltezett új törvény szerint az országnak minden olyan részén, ahol a talajmozgási mérések szerint a talajgyorsulás elérheti vagy meghaladhatja a 0,15 g értéket, az önkormányzatok állami támogatást kérhetnek a veszélyes középületek, illetve tömbházak felújítására. A felmérés szerint Hargita megye területének nagyobb része érintett ebben a kérdésben, kivételt az északkeleti régió, azaz Borszék és Maroshévíz környéke jelent
– tájékoztatta a Hargita Népét Cseke Attila. A tárcavezető hozzátette, arra kéri az érintett önkormányzatokat, pályázzanak az elérhető finanszírozásra.
Pályázni készülnek a megyei jogú városok
A minisztérium listáján összesen 61 Hargita megyei település szerepel (0,15–0,30 g vízszintes talajmozgási értékekkel). Villámkérdéseinkkel a municípiumok vezetőit kerestük meg, hogy arról érdeklődjünk, hány omlásveszélyes épületről tudnak, és hogy pályáznának-e ezek felújítására, de lapunk úgy tudja, több kisebb-nagyobb vidéki település önkormányzata is érdeklődik a program iránt.
A megyeközpontban Korodi Attila polgármester szerint egyértelmű, hogy a 2023 novemberében veszélyesnek nyilvánított hajléktalanszálló épületének megerősítésére szeretnének pénzt lehívni.
– A Gyermek sétány 9. szám alatti tömbház rehabilitálásáról elkészített megvalósíthatósági tanulmányt, illetve technikai leírást elküldtük a fejlesztési minisztériumnak, hogy egyeztessünk a lehetőségeinkről. Ez esetben egy 13 millió lejes beruházásról van szó
– tudtuk meg Koroditól.
Székelyudvarhely önkormányzata a Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia után minden köztulajdonban lévő ingatlan állapotát felmérette, ennek alapján négy olyan épületről tudnak a városban, amelyek érintettek.
– Az előírt törvényi kötelezettségnek eleget téve szakembert szerződtünk az ingatlanok állapotának a szakvéleményezésére. Ennek alapján az Eötvös József Szakközépiskola, illetve annak bentlakása, a Marin Preda Elméleti Líceum, valamint a városháza épületének a felújítására pályázunk
– mondta Zörgő Noémi sajtószóvivő.
Gyergyószentmiklóson is vannak érintett középületek, Nagy Zoltán polgármester szerint egészségügyi, tanügyi és kulturális rendeltetésű ingatlanok felújításában érdekeltek.
A kisebb városok közül információink szerint Tusnádfürdő és Szentegyháza is érdeklődik a program iránt, utóbbi önkormányzat már az érintett épületek szakvéleményezését is elkészítette.
A biztonság javítása az elsődleges cél
A fejlesztési minisztérium földrengésveszélyes épületek biztonságossá tételét támogató programjában – a tömbházak mellett – azoknak a középületeknek a felújítására pályázhatnak a polgármesteri hivatalok, amelyek a szeizmikus szakvélemény alapján R1-R2-es besorolásba kerülnek.
– Ez azt jelenti, hogy földrengés esetén omlásveszélyesek, vagy hogy a jelenlegi állapotukban már nagy a veszélye annak, hogy összedőljenek
– részletezte lapunknak nyilatkozva a miniszter.
A kiírás szerint ezeknek az épületeknek a felújítására előzetesen elkészített statikai felméréssel, illetve szeizmikus szakvéleménnyel pályázhatnak a hivatalok. A kórházak és iskolák esetében azonban a program megkülönbözteti azokat a speciális eseteket, amelyeknél az ingatlanok az egészségügyi minisztérium és tanfelügyelőségek jelentése szerint veszélyesek – ezeknél az épületeknél az önkormányzatok könnyített eljárással igényelhetik az állami támogatást.
– A speciális kategóriába tartozó épületeknél a fejlesztési minisztérium megtéríti az épület felmérésének a költségeit is
– tette hozzá Cseke Attila.
A fejlesztési miniszter ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kormányprogram főként a lakosság biztonságát szolgálja: „az életmentésről szól, nem ingatlanfejlesztésről.”
Most 800 milliót szánnak a folyamatra
Cseke Attila – miután a kormány döntött az idei év állami költségvetéséről – szombati bejelentése szerint „a fejlesztési minisztérium költségvetése 70 százalékkal nagyobb, mint volt 2024 elején”, ami a tárcavezető szerint egyben azt jelenti, hogy idén több pénzt tudnak szánni a települések fejlesztésére. A tárcavezető arra is kitért: minekutána az RMDSZ több mint 6 milliárd lejes adóssággal vette át a fejlesztési tárcát, ennek a kifizetésére is pénzt ír elő az állami költségvetés, miből a helyi közösségek számára fontos beruházásokat finanszíroznak. Elsőbbséget fognak élvezni a befejezéshez közel álló beruházások. „A fejlesztés nem áll le, és a beruházási rendszer előrelátható lesz” – fogalmazott a miniszter, az általa vezetett tárca egyik prioritásának a bölcsődék építését nevezve.
A földrengésveszélynek kitett épületek ügyében azt mondta: iskolák, kórházak, lakások és középületek földrengésbiztonságára 800 millió lej finanszírozást ír elő az állami költségvetés, vagyis kétszer nagyobb keretösszeget, mint múlt évben.