A melegebb időjárás okán a hüllők, közöttük a mérges kígyók is előbújnak, hívja fel a túrázók, természetjárók figyelmét Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának vezetője, Simon László. Mint ismert, Romániában az egyetlen mérgeskígyó-nemzetség él, a vipera, amely egyenlőtlenül oszlik el az ország területén, a Kárpátokban 2000 méter fölötti magasságokban is előfordul. Az országban három viperafaj létezik: az egyik a keresztes vipera, amely hegyvidéken él, ezért a túrázók ezzel a fajjal találkozhatnak, ha a hegyekben járnak. A másik faj a homoki vipera, amely a bánsági régió­ban fordul elő, a harmadik pedig a rákosi vipera – avagy parlagi vipera –, amelynek élőhelye főként a kaszálók, legelők. Mind felismerhetők a testük közepén végigfutó cik-cakkos motívumról, viszont a keresztes viperának egyszínű, barna változata is van. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, amit a hüllőszakértők gyakran ismételnek: az országban fellelhető mérges kígyók – viperák – marása csak nagyon ritka esetben lehet halálos az emberre.

Az óvatlanság a balesetek oka

Mint azt Simon László, a Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője is aláhúzza, ha túrázás közben valaki távolról kígyót lát, a legjobb elkerülni anélkül, hogy provokálná, ha viszont nagyon közel van, akkor ajánlott mozdulatlan maradni, a kígyó ugyanis általában magától távozik. Továbbá, ha olyan területen jár a kiránduló, ahol előfordulhatnak kígyók, viseljen olyan ruházatot, amely fedi a lábát. A közszolgálat vezetője hangsúlyozta, a kígyómarások háromnegyede olyan személyeket érint, akik saját döntésükből megérintenek kígyókat, és nem körültekintők – hiszen a mérges kígyók csak akkor támadnak, ha megtámadják vagy meglepik őket.

Szakemberek szerint minden szervezet másképp reagál a méregre, amely okozhat allergiás tüneteket, és akkor jelent veszélyt, ha az illetőnek már van meglévő betegsége, illetve ha a kígyómarás áldozata nagyon fiatal vagy idős. Egy középkorú, egészséges személy szervezete általában képes ellenméreg nélkül is megvédeni magát. Továbbá, hüllőszakértők szerint, a vipera nem mindig fecskendez mérget a sebbe, és ha fecskendez is, nem használja el a teljes méregkészletét. Megtörténhet az is, hogy csak az egyik méregfog kerül a húsba, a másik csak karcolja a bőrt, illetve azt is fontos hangsúlyozni, hogy a viperának annyira aprók a méregfogai, hogy általában a harapás a szöveti vagy nyirokrendszert érinti, ennélfogva a méreg lassan terjed el a szervezetben.

Ezt kell tenni, ha megtörtént a baj

A kígyómarás után először helyi tünetek jelennek meg: a marás helyén fájdalom, körülötte duzzanat, pirosodás jelenhet meg, közölte érdeklődésünkre a Sürgősségi Betegellátó Egység főorvosa, dr. Kacsó Jolán. A helyi reakciók még nem jelentenek súlyos problémát, ha azonban a duzzanat továbbterjed vagy általános reakciók jelennek meg, az már súlyosabb állapot kialakulását jelezheti. Az említett általános reakciók, tünetek: a vérnyomás csökkenése, ájulás, gyors szívdobogás, a teljes testet érintő viszketés, torok bedagadása, légzési problémák. Ezek a tünetek a kígyómarás legsúlyosabb következményére, és az anafiliaxiás sokk kialakulására utalhatnak. Ha ez valahol lakott területtől messze alakul ki, és a beteg nem jut időben orvosi segítséghez, akár végzetes is lehet. Kígyómarás esetén ezért ajánlott hívni a 112-es segélyhívó számot vagy a hegyimentő közszolgálat országos diszpécserközpontját – 0725–826668 –, megadni a helyszínt, lehetőleg GPS-koordinátákkal, és közölni az áldozat állapotát.

– Fontos, hogy az érintett végtagot helyezzék nyugalmi állapotba, tehát például ha a lábat érte a harapás, akkor ne menjen a lábán a beteg. A harapás helyét ne vágják ki, ne szívják ki, ne nyomkodják, ezekkel a praktikákkal lehet, hogy épp gyorsítani fogják a méreganyag felszívódását. Vizes borogatást és egy sima, nem szorító kötést lehet tenni a sebre, és mihamarabb kórházba kell vinni a beteget – közölte a főorvos.

Mindig van ellenszérum

Mivel a betegek nem minden esetben tudják, hogy pontosan milyen kígyó marta meg őket, a sürgősségi osztályon potenciálisan veszélyesnek tekintenek minden kígyómarásos esetet. Kígyómarás esetén mindig be kell menni a kórházba, hogy szükség esetén ellenszérumot tudjanak alkalmazni, ami csak orvosi felügyelet alatt történhet meg.

A kórházban folyamatosan rendelkezésre áll az ellenszérum, de fontos, hogy viperamarás esetén sincs szükség minden esetben ennek alkalmazására: például száraz harapás esetén, amikor nem kerül kígyóméreg a szervezetbe. Ellenszérumot akkor használnak, ha a sérült tünetei ezt indokolttá teszik, erről az orvos a páciens tünetei és a kígyóharapás lokalizációja alapján dönt. Például ha csak helyi reakciót vált ki a harapás, akkor nem szükséges, ha viszont általános reakció jelentkezik a harapás nyomán, akkor indokolt az ellenszérum alkalmazása. Ezért utalják be kígyómarás után a pácienseket megfigyelésre a kórházba, hogy az állapotukat követni tudják és szükség esetén beavatkozzanak, nyilatkozta a főorvos.

A Sürgősségi Betegellátó Egység nyilvántartása szerint 2024-ben öten fordultak kígyómarás miatt a sürgősségi osztályhoz. Közülük négy személyt beutaltak megfigyelésre, egy személy visszautasította a kórházi kezelést és távozott. Idén még nem fordult elő kígyómarásos eset. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház adatai szerint kijelenthető, hogy a kígyómarásos esetek nem gyakoriak és nem mutat növekvő tendenciát a számuk, általában évente négy-öt eset fordul elő.