Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) ügyvezető igazgatója a Prefektusi Kollégium decemberi ülésén ismertette az intézmény által készített foglalkoztatási prognózist.
Az intézmény augusztus és október között 702 munkáltató bevonásával készítette a felmérést. A megkérdezett cégek a megyében működő vállalkozások kis hányadát képezik, de az alkalmazottak egyharmadát foglalkoztatják. A dokumentum szerint a megkérdezett munkáltatók összesen 3170 új állás betöltésével számolnak a következő 6-12 hónapban, ami érezhető csökkenést jelent a korábbi évekhez képest: 2023-ban még több mint 3500 új munkahelyet jeleztek előre. A munkáltatók 22 881 alkalmazottat foglalkoztatnak a megye összesen 75 764 alkalmazottja közül, ami a létszám 30,2 százalékát jelenti. Ezzel szemben 2024 májusában 74 830, 2025 májusában pedig 75 751 fő volt a foglalkoztatottak száma Hargita megyében. A felmérés főként a magánszektorra fókuszált, mivel az állami cégeknél a felvételek korlátozottak, és rendszerint magasan képzett szakemberekre van szükség.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy többségbe kerültek azok a cégek, amelyek nem terveznek munkaerő-bővítést. A megkérdezettek 53,7 százaléka nem számol új alkalmazott felvételével, 46,3 százalék jelezte, hogy új dolgozókat venne fel. Ez a helyzet fordítottja a két évvel korábbinak, amikor még a bővítést tervezők voltak többségben.
Az új munkahelyek túlnyomó része néhány gazdasági ágazatban koncentrálódik: a legtöbb felvétel a feldolgozóiparban várható, ahol több mint 1350 új munkahelyet terveznek. Ezt követi a kereskedelem (619 állás), a szállodák és éttermek (293), az építőipar (245), valamint az adminisztratív szolgáltatások területe (239). Ez az öt ágazat adja az összes tervezett felvétel közel 87 százalékát.
A jelentés szerint továbbra is elsősorban fizikai erőt és középfokú végzettséget igénylő munkahelyeket kínálnak a vállalkozások, nagyobb a kereslet az eladók, kereskedelmi dolgozók, asztalosok, tehergépjármű-sofőrök, betanított munkások és pincérek iránt. Jóval kevesebb felsőfokú végzettséget igénylő állás szerepel az előrejelzésben: mindössze 80 diplomásra lenne szükség. Az elbocsátások terén a felmérés szerint várhatóan 576 dolgozó veszíti el állását, főként az építőiparban és a feldolgozóiparban – ezek részben szezonális, részben tartós leépítések lesznek.
A felmérés arra is rámutat, hogy a gazdasági bizonytalanság, az infláció és az adóterhek különösen a mikro- és kisvállalkozásokat érintik. Ezeknél a cégeknél nehéz több hónapra előre tervezni, ami visszafogja az új munkaerő felvételét. A munkáltatók többsége ugyanakkor nem számít jelentős létszámcsökkenésre: 66 százalékuk a dolgozói létszám megtartását valószínűsíti a következő évben, csupán nyolc százalékuk előrejelzésében szerepel a létszámcsökkenés.