Hosszú út vezetett idáig, de mára gyakorlatilag elkészültnek mondható mindegyik lakossági hulladékudvar Hargita megyében. Az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében meghirdetett lehetőségre sikeresen pályázó önkormányzatok majdnem négy évvel ezelőtt írták alá a megállapodást a programot lebonyolító környezetvédelmi tárcával, a napokban pedig utolsóként Székelyudvarhelyre is megérkeztek a még hiányzó tárolókonténerek. A megyében eredetileg 21 település pályázott sikerrel – további kettő esetében a telepek alapinfrastruktúrájának megépítését közbeszerzések késlekedése okán a tárca szerződést bontott. A többiek 2022 végén írhatták alá a finanszírozási szerződést, azzal a vállalással, hogy a hulladékudvarok alapinfrastruktúráját 2024 szeptemberéig megépítik. Miután objektív okok miatt többségük a határidőt nem tudta tartani, a minisztérium egy évvel meghosszabbította a határidőt. 2025 szeptemberére el is készültek az udvarok, de ezután még hosszú ideig kellett várni a speciális gyűjtőkonténerek megérkezésére. 

Elkészült ≠ lehet használni

Ma Hargita megyében Borszék, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csík­karc­fal­va, Csíkmadaras, Csík­szent­do­mo­kos, Csík­szent­györgy, Csík­szent­imre, Csík­szent­­si­mon, Csík­szereda, Gyer­­gyó­cso­ma­fal­va, Ho­mo­ród­szent­­már­ton, Ma­dé­­fal­va, Szé­kely­­ud­­var­hely, Tus­­nád­­fürdő és Ze­­te­­la­ka rendelkezik elkészült lakossági hul­la­dék­udvarral. (Eredetileg pályázott még Csík­szent­tamás, Csík­­szent­mi­hály, Vas­láb, illetve Har­gi­ta Megye Tanácsa is Bögöz és Gyer­­gyó­szár­hegy számára, ám ezeken a településeken elakadt a projekt, nem épültek meg a hulladékudvarok, és ebből a finanszírozásból nem is fognak.)

A megvalósításról már több önkormányzat lakossági értesítés formájában számolt be, vagy fog beszámolni hamarosan a közösségi médiában – előfordult, hogy lapunk érdeklődése nyomán javították a „megnyílt” kezdetű bejegyzés első szavát „elkészült”-re –, de mint korábban is írtunk róla, ezek a bejegyzések tulajdonképpen a pályázati folyamat által előírt, időponthoz kötött mérföldkövek. Bár üzemkész állapotban vannak, valójában, ha nem számoljuk a tájékoztató videók kedvéért bedobált kartondobozokat, még egyetlen ilyen telep sem vett át egyetlen köbméter hulladékot sem. Elindításukhoz előbb az szükséges, hogy a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD Harghita) közbeszerzés útján megtalálja minden érintett településen azt a szolgáltatót, amely működtetni fogja az udvarokat. Figyelembe véve a bürokratikus procedúrát, illetve az esetleges óvásokat, ez hosszabb folyamat is lehet. Van ugyanakkor lehetőség rá, hogy addig is, amíg ez megtörténik, a települések önállóan megnyithassák a hulladékudvarok kapuit – és lapunk úgy tudja, ezzel élni is tervez néhány önkormányzat. 

Nem egyszerű a működtetés

Miközben a pályázati kritériumok teljesítése, ha nem is könnyű, de viszonylag egyértelmű volt – minden település saját költségén kellett megvalósítsa az udvarok alapinfrastruktúráját: a gyűjtőkonténerek betonalapzatát, a telkek közművesítését, a kerítést –, a hulladékudvarok működtetési metodológiája már korántsem. Amíg az önkormányzatok a konténerek megérkezésére vártak, több forgatókönyv is született arra vonatkozóan, hogy milyen formában fognak ezek a létesítmények működni, ki fogja működtetni azokat, és milyen pénzből. Ezeket aztán össze is lehetett tépni, amikor idén év elején aláírták a megyei integrált hulladékszállításról szóló megállapodást, amely tartalmazza azt is, hogy az önkéntes lakossági hulladékudvarok működtetését a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás hivatott majd biztosítani. Incze Csongor, az ADI SMID Harghita elnöke lapunk megkeresésére megerősítette ezt az információt – mint elmondta, a törvényi előírásoknak megfelelően a társulás feladata lesz közbeszerzési eljárás során megtalálni a hulladékudvarok üzemeltetésére alkalmas szolgáltatót. Incze megerősítette, hogy a környezetvédelmi minisztérium leszállította az összes gyűjtőkonténert a megyében megépült hulladékudvarokba, és jelenleg az ADI a közbeszerzési eljárás előkészítésén dolgozik. Ennek részeként várják az illetékes országos hatóságok visszajelzéseit, hogy minden jogszabályi előírásnak megfelelően készíthessék el a közbeszerzési dokumentációt. A folyamat részeként az érintett önkormányzatoktól összegyűjtik a pályázatokban vállalt kötelezettségeket és célkitűzéseket, mivel ezek alapján kell összeállítani az üzemeltetésre vonatkozó közbeszerzést.

Az önkormányzatok kezében is van kulcs

Addig is viszont, amíg a közbeszerzési eljárás lezárul, az önkormányzatoknak lehetőségük van saját hatáskörükben ideiglenesen működtetni a hulladékudvarokat – közölte Incze Csongor. Magyarázata szerint erre azért van lehetőség, mert a kisebb értékű ideiglenes szerződések esetében az önkormányzatok egyszerűbb beszerzési eljárást is alkalmazhatnak, míg a megyei szintű, nagy értékű közbeszerzés hosszabb és összetettebb folyamat. Az átmeneti szerződések azonban csak azzal a feltétellel köthetők meg, hogy azok automatikusan megszűnnek, amint hatályba lép az ADI SIMD Harghita által lebonyolított közbeszerzés eredményeként létrejövő szerződés.
Lapunk úgy értesült, ezzel a lehetőséggel tervez is élni több önkormányzat. Például Székelyudvarhely, ahol, miután nemrég megérkeztek a tárolókonténerek, jelenleg az elkészült hulladékudvar átvétele zajlik. Ezt követően a város szeretné elindítani a szolgáltatást, úgy, hogy a telepről egyelőre a helyi hulladékszállítást végző cég fogja elszállítani a hulladékot a Gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központba, közölte lapunkkal Zörgő Noémi, a városháza sajtószóvivője. 

Csíkkarcfalván szintén szeretnék megnyitni a hulladékudvart, még mielőtt az ADI megtalálná a szolgáltatót. Gábor Tibor polgármester lapunk érdeklődésére elmondta, arra a cégre bíznák a telep működtetését, amely jelenleg is végzi a szemétszállítást a községben. Egyelőre egyeztetések zajlanak a céggel, de ha sikerül megegyezni, hamarosan megnyithat a karcfalvi hulladékudvar, jelezte az elöljáró. 

Ingyenesen, nem korlátlanul

A lakossági hulladékudvarokba kizárólag magánszemélyek vihetnek majd hulladékot, és a jelenlegi tényállás szerint annak leadásáért nem kell fizetni, tehát a szolgáltatás ingyenes, viszont nem korlátlan. Ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ezek a telepek részben „kiváltanák” a hétköznapi köztisztasági szolgáltatásokat. Az udvarok elsődleges célja éppen az, hogy olyan hulladékokat lehessen ott elhelyezni, amelyeket a rendszeres hulladékszállítás nem vesz át. 

Minden hulladékudvarban tizennégy konténer kapott helyet, sokféle hulladékot lehet majd leadni, ilyen például a veszélyes hulladék (festék, oldószer, elem, akkumulátor), elhullott állat, textil, nagy méretű műanyag-, papír-, üveg- és fémhulladék, kis elektronikai eszközök, nagy háztartási gépek, bútorok, zöldhulladék, használt gumiabroncs, vegyes építkezési hulladék és bontási törmelék. 
Incze Csongor azt mondta, a hulladékudvarokban személyzet fogadja majd a lakosokat, ellenőrzi a beszállított hulladék típusát és mennyiségét, valamint nyilvántartásba veszik, hogy ki és milyen hulladékot adott le, így elkerülhető az, hogy valaki nem oda illő szeméttől próbáljon szabadulni.

Minden telephely bejáratánál kifüggesztik azokat a szabályokat, amelyek pontosan meghatározzák az egyes hulladéktípusokból leadható mennyiségeket, például az építési törmelék esetében egy személy egy alkalommal legfeljebb egy köbmétert, egy év alatt pedig összesen tíz köbmétert adhat le. 

– A megyei rendszer elindításával a lakosság számára egy rendezett, ellenőrzött és jogszerű lehetőség nyílik majd az olyan hulladékok leadására, amelyek elhelyezése eddig sok esetben nehézséget jelentett

– fogalmazott a megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke.