„Az a feladatunk a következő négy évben Bukarestben, hogy a magyarokat és azokat a polgárokat képviseljük, akik felett az állam uralkodik, és akiket akadályoz a mindennapokban, ahelyett, hogy segítené és szolgálná. Mi azt akarjuk, hogy többet kapjon a polgár – több tiszteletet és több lehetőséget, és kevesebb jusson az államnak – kevesebb hatalom és kevesebb bürokrácia” – tette hozzá Kelemen Hunor. 

A szövetségi elnök azt is hangsúlyozta, hogy az őszi választások tétje, hogy a magyar közösség döntési pozícióba jusson: „Legyen egy erős magyar képviselet a parlamentben, és ha adottak a feltételek, akkor legyünk ott az új kormányban is, hogy közösségünk érdekei és a józan ész visszakerüljenek a napirendre!”

A megyei rangsorolásokat és a SZÁT döntését követően a Hargita megyei parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek a következők:

Képviselőkjelöltek sorrendje Kelemen Hunor, Hajdu Gábor, Bende Sándor, Ladányi László Zsolt, EMSZ/MPE, Ilyés Szabolcs, Trandafir-Orbán Timea

Szenátorjelöltek sorrendje Tánczos Barna, Antal Lóránt, Borboly Csaba, Portik Erzsébet Edit

A parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek teljes, a többi megyére is vonatkozó listája itt érhető el.

A tanács ülése után Csoma Botond szóvivő bejelentette, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) egy-egy befutó helyet kap az RMDSZ Hargita és Kovászna megyei képviselőjelölti listáján. A konkrét helyek elosztása azonban még nem tisztázott, és a későbbiekben derül ki, hogyan osztozik az EMSZ és az MPE jelöltje a két székelyföldi megyén. 

A Maszol beszámolója szerint Csoma elmondta, hogy már az európai parlamenti választások előtt született egy megállapodás, végül kiterjesztették az egész évre. Hogy melyik megyében melyik jelölt indul, ezzel kapcsolatban Csoma Botond azt mondta: „Ezt majd el lehet dönteni, hogy Zakariás Zoltán Hargita megyében lesz, vagy Kovászna megyében, vagy hogy Kulcsár-Terza József Hargita vagy Kovászna megyében lesz jelölt. Velük is kell konzultálni ebben a kérdésben.” Hozzátette, ezt nem rögzítették. „Nem nevekről szavaztunk, hanem a megállapodás értelmében befutó helyet biztosítottunk a két kisebbik magyar politikai szervezetnek” – magyarázta újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette még, hogy valószínűleg egy utólagos SZÁT-ülésen születik majd erről döntés.

A parlamenti választásokat december elsején rendezik.