Ha a megye rendőrőrseit nézzük, kivált a vidéki környezetben működőket, könnyen az az érzésünk támad, mintha megállt volna az idő. És nem csupán arról van szó, hogy ezek az ingatlanok máig a szocialista korszakot idézve alakítják az utca- és faluképet: az épületek nagy többsége nem felel meg a mai elvárásoknak, nem kínál elfogadható körülményeket sem az ott dolgozóknak, sem azoknak, akiknek dolguk akad az őrsökön. Ez alól egyedül a mozgáskorlátozottak csoportja jelent kivételt – nekik semmilyen körülményt sem nyújt a falusi rendőrségek meghatározó többsége, ugyanis rámpák, lejtők, karfák és korlátok hiányában egy kerekesszékben ülőnek lehetetlen bejutni ezekbe az épületekbe. 

Felújítási programra lenne szükség

Nem hivatalos beszélgetések során vidéki polgármesterek is megjegyzik, hogy bizony, ideje lenne kezdeni valamit a település rendőrőrsének épületével, mert rontja az összképet. Sok vidéki rendőrség külső falairól valóban málladozik a vakolat, a belső terekben pedig elavult bútorzat fogadja az ügyeiket intézőket – egyébként a jelenleg érvényes megszorító intézkedések nem is teszik lehetővé bútorzat vagy irodai berendezések vásárlását. A riportunk megírásakor felkeresett rendőrségi épületek túlnyomó részében nemhogy emelőt vagy liftet, még rámpát vagy acéllejtőt sem láttunk, ahogy nyilván küszöb nélküli vagy nagyra tárható bejárati ajtókat és mozgáskorlátozottaknak kialakított illemhelyet sem, ami arra az általános következtetésre vezet, hogy az akadálymentesítés terén – bár erre létezik előírás – nagyon sok tennivaló lenne még. Valószínűsíthető, hogy a lakosság többségét nem foglalkoztatják a rendőrség dolgozóinak munkakörülményei, mégis elgondolkodtató, miért általánosan elfogadott, hogy ezek az épületek a múlt században „ragadtak”.

Ajtó-ablak csere a legnagyobb előrelépés

Az épületek nemcsak az esztétikai vagy kényelmi funkcióknak nem felelnek meg: az energiahatékonyságuk alacsony szintű, nincsenek hőszigetelve, hiányzik belőlük a korszerű fűtőberendezés. Mint Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvi­vő­je kérdésünkre kifejtette: Har­gita megyében ötven rendőrőrs épülete tartozik a megyei főkapitánysághoz, nyolc a helyi önkormányzatokhoz és egy a Román Állami Vasúttársasághoz. Az utóbbi években a rendőrségi épületeken semmilyen átfogó modernizálást nem végeztek, a legtöbb helyen a legnagyobb mértékű korszerűsítést a nyilászárók cseréje jelentette. Kisebb tatarozásokat – mint a hidegburkolat elemei­nek cseréje, parkettázás, víz- és csatornarendszer javítása, villanyszerelés, festés, kályhák és kémények karbantartása, illetve a berendezés szaniterelemeinek cseréje – folyamatosan végeznek a szükség, és annak függvényében, hogy a belügyminisztérium mekkora keretet hagy jóvá ezek elvégzésére. A szóvivő megerősítette: a mai megyei rendőrségi ingatlanok többsége valamikor 1970–1980 között épült, a 2000-es évek után pedig egyetlen újat sem építettek. 

– Az épületek többsége nincs akadálymentesítve moz­gáskorlátozottak számára. Anyagi forrásokat szerettünk volna a rendőrségi épületek akadálymentesítésére, de a belügyminisztérium központilag nem különített el elegendő anyagi forrást arra, hogy az említett beruházásokra a rendőrség igazgatása alá tartozó összes épületre elegendő legyen

– fogalmazott a szóvivő.