A Sóvárad–Gyergyó­al­falu közötti 32,4 kilométeres, valamint a Gyergyóalfalu–Gyergyóditró közötti 14,4 kilométeres távok megépülése az A8-as autópálya nyomvonalán vélhetően nem hoz azonnali felvirágzást, de bizonyos mértékben a gyergyói térség és egész Hargita megye lakosságának is előnyös lehet. 

Turizmus: a sztráda magában nem üdvözítő

Dr. Horváth Alpár, a Babeș–Bo­lyai Tudományegyetem Gyer­gyószentmiklósi Tagozatának adjunktusa és tagozati igazgatója elsősorban az idegenforgalom, a turizmus tekintetében vázolt lehetőségeket arra vonatkozóan, milyen hatásai lesznek az autópálya Gyergyói-medencét érintő szakaszának. Hangsúlyozta: a sztráda megléte önmagában nem elég ahhoz, hogy egy térség turizmusa fellendüljön, ehhez számos más tényezőnek is jelen kell lennie.

– A két leszállópontnak köszönhetően a gyergyói térség megközelíthetőségét javítani fogja az autópálya, a több kilométernyi pályaszakasz közelebb hozza Parajdot, Szovátát, Marosvásárhelyt: ez a szervezett turizmus tekintetében is hasznos, és ennek értelmében forgalomnövekedés várható a turisztikai látványosságoknál. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a Moldvából érkező tranzitforgalom nem feltétlenül fog megállni a gyergyói leszállók valamelyikénél csak azért, hogy megnézzen egy-egy turisztikai nevezetességet, hacsak nem ez a konkrét célja az utazásnak

– közölte meglátásait Horváth Alpár, hozzátéve, alapvetően várakozással viszonyul ahhoz: van-e akkora vonzereje Gyergyónak, hogy az utazásszervező cégek belefoglalják a térséget a kínálatukba.

Horváth Alpár elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetkező időszakban új éttermek és szálláshelyek létesülnek a térségben – bár az autópálya megléte még nem elégséges feltétel ehhez, és szerinte itt kerül előtérbe a turisztikai szerveződések, a Székelyföldi TDM Klaszter szerepe, a szakemberek közötti kommunikáció és a marketingkommunikációs tevékenység fejlesztése.

– Bár az autópálya által nagy, regionális vonzásközpontok összeköttetéséről van szó, a beruházás megépültével a székelyföldi turizmus közvetítői szerepe megerősödhet, elmélyülhetnek a Moldvával való kapcsolatai, hiszen itteni tranzitéjszakákkal bejárhatók Szucsáva és Neamț megye nevezetességei

– véli az adjunktus, aki ugyanakkor a negatív hatásokra is kitért, mint a vadgazdálkodás és az agrárium területén valószínűsíthető veszteségek.

Gazdaság: ami hátrány, lehet előny is

Az autópálya megépítése által előidézett reális hatások árnyaltak – fogalmazott a beruházás gazdasági hatásait taglalva dr. Kassay János, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa.

– Ha a befektetni kívánó cégek találnak itt képzett munkaerőt, ipari tevékenységre alkalmas beépíthető területeket, megfelelő infrastruktúrát, könnyen megközelíthető piacokat, akkor kihasználják a lehetőséget. Ugyanakkor a szakirodalomban sokan arra a következtetésre jutottak, hogy az új autópálya-projektek kevéssé járulnak hozzá az aggregált termelékenység növekedéséhez, és hogy gyakran csak a gazdasági tevékenységeket csoportosítják át egy viszonylag szűk távolságon belül. Valószínűnek tartom, hogy ez nálunk is megtörténik: ha tényleg elkészül az autópálya, legalább Gyergyóditró és Nyárádszereda, illetve Marosvásárhely között, főleg Maroshévíz irányából, de Csíkszereda felől is lehetnek majd átköltöző cégek

– véli dr. Kassay János, hangsúlyozva, hogy mindezek ellenére Székelyföld továbbra is periféria marad, annak minden előnyével és hátrányával. Az alacsony lakosságszám, a nagyváro­sok hiánya, a kedvezőtlen fogyasztási kultúra és a fejletlen idegenforgalom nemcsak hátrányként, hanem előnyként is értelmezhetők a befektetők számára, elég, ha csak az itt elérhető alacsony munkaerőköltségekre gondolunk.

Pozitív hatások: hosszabb távon jönnek

A gyergyói térség bizonyos részein majdan áthaladó autópálya elsősorban a szállító és nagyobb termékeket előállító vállalatok, mezőgazdasági termékeket előállító cégek, logisztikai központok számára lesz előnyös. Valószínű, hogy a külföldi befektetők továbbra is az ország nagyvárosait célozzák meg, de a nyersanyagok elérhetősége miatt akár a periféria is lehet vonzó. 

– Ha létrejön az országon belül először egy kelet–nyugati szállítási tengely, véget ér az ukrajnai háború, és újraindulnak a beszállítói láncok, jó eséllyel látunk majd a térségbe telepedő külföldi vállalatokat is, de ezek többsége a több agglomerációs előnyt felmutatni tudó települések közelében fog letelepedni. Ebből a szempontból nagy kérdés, mit tud kínálni Szováta, valamint Gyergyószentmiklós és környéke. A mi megyénkben gyakorlatilag egyetlen ipari park sincs, talán itt lenne az ideje egy ipari park létrehozásának, erre kiváló szinergiát kínál az autópálya is

– fogalmazta meg dr. Kassay János.

Az egyetemi oktató szerint a munkahelyek földrajzi elérhetősége mindenképp javulni fog az autópálya által, de attól, hogy Parajd, Szováta, Nyárádszereda és Marosvásárhely könnyebben elérhető lesz, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatásuk továbbra is korlátozott marad. Inkább a Gyergyóremetén létrejövő élelmiszeri csomópont gyakorolhat vonzerőt a távolabb fekvő térségek irányába, így lehet, hogy nemcsak a világ kerül közelebb hozzánk, hanem mi is közelebb kerülünk a világhoz – fogalmazott Kassay János, kiemelve, hogy a majdani beruházás lélektani hatása jelentős lesz, hiszen általa csökken az elzártságérzetünk, ezáltal úgy érezzük majd, hogy mi is a világ részévé válunk. Hangsúlyozta: a beruházás gazdasági hatásai csak hosszabb távon fejtik majd ki pozitív hatásukat, emellett azonban az építkezéssel járó, megnövekvő forgalom azonnal okozhat kihívásokat, ahogy a különböző állatfajok életterének megváltozása és a légszennyezés is.