A felelősök megnevezése, a Korond-patak elterelése a kritikus helyszínről, hogy ne zúduljon a víz a bányába, a bánya újranyitásába vetett remény életben tartása, pontos helyzetkép nyerése a belső állapotokról, illetve az alkalmazottak és a turisztikai vállalkozások kártérítése – ezekben a kulcsszavakban foglalta össze az azonnali teendőket Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Nicușor Dan államelnök mellett, közönség előtt ülve a parajdi művelődési ház színpadán.

Az államfő azt mondta, örül, hogy Parajdon lehet, de sajnálja, hogy ilyen okból kellett felkeresnie a települést. Ismét hangsúlyozta a Salrom vállalását, hogy három hét leforgása alatt megépít egy flexibilis vezetéket, amellyel eltereli a patakot a fő víznyelőktől. Azt mondta, meg kell nézni, milyen ütemben lehet kiszivattyúzni a vizet a tárnákból, illetve állami segítséget ígért a nehéz helyzetbe került embereknek. Kijelentette, információi szerint nem áll fenn olyan omlásveszély, amely a parajdi házakat fenyegetné. Ezután felajánlotta, hogy felel a közönség soraiban ülő helybéliek kérdéseire, amit a következő húsz percben meg is tett.

Tánczos Barna pénzügyminiszter beszámolt azokról a döntésekről, amelyeket a délelőtti technikai egyeztetésen hoztak meg. Leszögezte: az volt az első feltétele, hogy addig nem mennek ki a teremből, amíg nem egyeztek meg abban, hogy másnap milyen lépéseket fognak megtenni a beavatkozások szempontjából.

– Azonnali intézkedés kell az alatt a három hét alatt, amíg a vízügy és a Salrom megígérte, hogy kiépítenek egy vezetéket, ami elvezeti a Korond-patak vizét, és elkezdik szivattyúzni a bányából a vizet – mondta a tárcavezető.

Megjegyezte, számára nem kérdés, hogy kik a felelősek, de nem az ő tiszte megmondani, erre a célra miniszteri vizsgálóbizottság áll össze, amely megállapítja, hogy a Salrom és a vízügyi igazgatóság között hogyan oszlik meg a felelősség. Lakossági kérésre elmondta: felmérik a cégeket, alkalmazottakat érő kár mértékét, hogy lássák, központi szinten hány hónapra tudnak segítséget, kártérítést biztosítani. Az érintett aktoroknak azt javasolja: koncentráljanak a munkálatokra, a víz szivattyúzására és a cégek gyors kártérítésére.

– Ha túl vagyunk az azonnali intézkedéscsomagokon, leülünk és beszélünk a többiről. Addig a gyors beavatkozás és a mihamarabbi kártérítés a fontos – jelentette ki a pénzügyminiszter.

Azért is kell kiderülnie, hogy ki a felelős, hogy legközelebb ne történjen meg hasonló eset, mondta felszólalásában Cseke Attila fejlesztési miniszter. Ajánlott is egy embert a vizsgálóbizottságba, Kövér Orsolya államtitkárt, aki a község szülöttje.

– A dühöt olyan energiává kell fordítani, ami kiviszi a parajdiakat ebből a helyzetből. Fontos, hogy mi lesz a bányával, de az is fontos, hogy önök biztonságban legyenek. Amint lehet, a kataszteri hivataltól egy topográfust fogunk küldeni, hogy folyamatosan ellenőrizze a terepen a talajmozgásokat, ha szükséges, geofizikust is küldünk – jelentette ki a tárcavezető.

Antal Lóránt szenátor a magyar állam által ígért támogatás aspektusára hívta fel a figyelmet, megerősítve: hétfőn Parajdra jön Nacsa Lőrincz nemzetpolitikai államtitkár, aki bemutatja a magyar támogatási csomagot.

Constantin-Dan Dobrea, az Országos Sóipari Társaság vezérigazgatója elmondta: 2022-ben lett a vállalat vezetője, és csak később tájékoztatták a parajdi történésekről, beleértve azt a felmérést és helyzetjelentést is, amely még 2007-ben készült a bánya állapotáról. Azt mondta, az észlelt vízbetörések óta több mint húszmillió lejt biztosítottak a helyreállítási munkálatokra.

– Nem vagyok építőipari szakember, nem értek a gátak és patakmedrek építéséhez, szabályozásához. Ha a parajdiak úgy látják, hogy vétkesek vagyunk, lelkük rajta, de lent a bányában, amikor órák alatt nőtt hét métert a víz szintje, az utolsókig állták a bányászok a sarat – közölte, hozzátéve: becslések szerint hétmillió köbméter vizet kellene kiszivattyúzni a bányából.

A Salrom igazgatója megígérte, hogy mindenik alkalmazottjuknak folyósítják a fizetést ez év végéig – a felszólalók közül az egyik dolgozó felvetette, hogy mi lesz 2026 után, mivel állítása szerint aláírattak a vállalat munkatársaival egy szerződést, amely szerint nem kapnak végkielégítést, ha nem sikerül helyreállítani a bányát. Az igazgató szerint igyekeznek mindent megtenni, hogy ez ne következzen be. 131 alkalmazottja van a bányavállalatnak, ebből több mint ötven bányász. Az igazgatót a bánya pénzügyi mutatóiról is kikérdezték: 2022-től számítva a tavalyi évig nagyjából hetvenmillió lejes profit származott csak a parajdi bányából, amiből húszmilliót forgattak vissza az eddigi beavatkozási munkálatokra.

Felszólalt Sebestyén József, a bánya beruházási igazgatója is, aki egy nappal korábban, az őt számonkérő helybéliek előtt jelentette be, hogy lemond. Azt mondta, egyes állításokkal ellentétben a vállalat vezetőinek is fájnak a történtek, személyesen neki is. Sebestyén saját bevallása szerint folytatná a munkát.

A gyűlésről élő videóval jelentkeztünk, visszanézhető: