Boldogító igenből igen, de...
Romániában minden hetedik percben véget ér egy házasság – adta hírül a napokban az Országos Statisztikai Intézet. A Hargita megyei válásokról érdeklődve kiderült, térségünkben nem válnak percenként a házastársak, de év végéig általában két-háromszáz fölé kúszik a házasságkötésüket felbontók száma.
Idén júniusig 102 házaspár döntött a válás mellett Hargita megyében, miközben tavaly összesen 291 válást jegyzett a megyei statisztikai hivatal. Idén januárban 2, februárban 24, márciusban 27, áprilisban 25 és májusban 24 válásról érkezett bejelentés a hivatalhoz. Csíkszeredában 43, Székelyudvarhelyen 52 válást jelentettek be 2023-ban.
Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a mostani adatok még nem véglegesek, és több tényező alapján változhatnak, mivel aki más megyében bontatta fel a házasságát, de a házasságkötése Hargita megyében történt, az csak utólag kerül a statisztikába. Ki kell térni arra is, hogy a tapasztalatok szerint a megegyezésen alapuló, csupán a közjegyző hitelesítésével történő válás lehetőségét is többen választják, eltekintve attól, hogy az ügyben bírósághoz forduljanak. Ezek a válások pedig nem kerülnek a statisztikai hivatal megyei összesítéseibe.
Fodor Péter bíró, a Hargita Megyei Törvényszék szóvivője kérdésünkre azt mondta, hogy a válóperek csak fellebbezés útján kerülhetnek a törvényszékre. Ez akkor eshet meg, amikor a bírósági határozatot nem fogadja el az egyik fél, és a véglegesítés megakad. Ilyen esetben azok fordulnak az intézményhez, akik nem tudnak megegyezni, vagy nem engedhetik meg maguknak anyagilag, hogy közjegyzőhöz forduljanak.
– Ha a felek megegyeznek egymással, a közjegyzőnél pár napon belül jóváhagyják a válást. Nálunk tovább tart ez a folyamat, de jóval olcsóbb, mindössze egy szimbolikus bélyegilletéket kell fizessenek az érintettek. A közjegyzőnél magasabb a honorárium
– közölte Fodor Péter, aki szerint a bíróságra benyújtott válókeresetek csak ritkán kerülnek át a törvényszékre.
Hűtlenség, amikor nincs pardon
Az országos adatok szerint a válások fő oka a hűtlenség. De a féltékenység, a házastárs erőszakos viselkedése, az alkohol vagy más kábítószer túlzott használata is válóoknak minősül. A válásokig vezető folyamatok jobb megértése érdekében kerestük fel Antal Attila csíkszeredai pszichológust, párterapeutát, aki szerint „nem az a fő tengely, hogy a pár együtt marad-e, vagy válik, hanem a működtetés talánya”. A házasság az a kapcsolattípus, ami egyedi, funkciója szerint fejlődésre épül, vélekedett a szakember.
– Két alap lelki szükségletünk van, az egyik a biztonságérzet, a másik a kalandvágy, az izgalom keresése. Ennek a kettőnek kell kidolgozni azt az elegyét, amivel a kapcsolat biztonságot ad, de kellően élettel teli marad
– részletezte a pszichológus, kitérve arra is, hogy jellemzően a nők biztonság-, a férfiak a kalandorientáltak, ezért a nők többet tűrnek, a férfiak pedig többet kockáztatnak.
Ilyenkor előbb-utóbb kiderül, hogy hamis képet tükröz az adott kapcsolat. Nem akkor van elromolva minden, amikor vitázás kerül terítékre, sőt, abból lehet tanulni, fejlődni.
– Mifelénk azt mondják, hogy amikor nem beszélgetnek a párok, akkor nincs probléma. Sajnos ez már nem egy élő kapcsolat, hanem csak egy keret, amiben mindenki magányos. Ekkor derül ki, hogy a feszültséget miben vezetik le a felek. Van, aki félrelép, mások függőségbe menekülnek, betegesen féltékenyekké válnak
– magyarázta a párterapeuta.
Rámutatott arra is, hogy a párok gyakran felkészületlenül és éretlenül lépnek házasságra egymással, és a nehézségek miatt gyakrabban döntenek a válás mellett.
– A valóság az, hogy a házasság nehéz. Sokaknak más az elképzelése, úgy érzik, hogy nem azt kapják, amire számítanak, és nem ismerik el azt, hogy a működő házassághoz mindkét fél munkája, odaadása kell. Nem jön minden magától
– magyarázta Antal Attila, aki arra is kitért, hogy néha a házasság tud annyira ártalmas lenni, hogy jobb elválni egymástól.
Ilyenkor a gyermekek is vesztesek
Lapunk kérdésére elhangzott, hogy a változásra való hajlandóság a válás felé vezető úton megállíthatja, sőt vissza is fordíthatja a feleket. A gyermekek jelenléte azonban még nagyobb felelősséget ró a házastársakra, mivel a válásokat a legkisebbek is megsínylik.
– Ez nem abban látszik, hogy az adott kisgyermek lógatja az orrát, és láthatóan rosszul van, hanem a láthatatlan veszteség súlya alatt szenved. Olyan érzelmi hiányokkal, elemi bizonytalanságokkal, kapcsolatképtelenséggel néz szembe ilyenkor, amelyek még felnőttként is megnehezíthetik a párkapcsolatai alakulását
– mutatott rá.
Antal Attila kijelentette, hogy az utóbbi időben felhígultak a kapcsolati hálók, a válások társadalmilag elfogadottabbak lettek, de azt nem szabad elfelejteni: attól, hogy valamit megszoktunk, még nem válik automatikusan normálissá, pláne nem követendő példává.