Két korszerű, játszótermekkel és különálló hálótermekkel, valamint saját konyhával és mosodával ellátott bölcsődét adtak át tegnap Hargita megyében, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnök jelenlétében. Az országos bölcsődeépítési program keretében a 90. bölcsődét avatták Siménfalván, és a 91.-et Csíkbánkfalván. 

Szavakból falak

– Amikor 2020 decemberében az RMDSZ kormányzati szerepet kapott, a hosszú kormányprogramba beírtunk egy mondatot: a fejlesztési minisztérium országos bölcsődeépítési programot indít. A célunk az volt, hogy megfelelő modern infrastruktúra által támogatást biztosítsunk a szülőknek, édesanyáknak és a gyermekeknek. Ebből az egy mondatból egy országos program alakult, mely uniós forrásokból, illetve kormányzati finanszírozással valósul meg

– szólt a csíkbánkfalvi épület megnyitásán jelenlévőkhöz Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A tárcavezető szerint a program elindításában szerepet játszott Románia 2017–2025-ös időszakot átfogó demográfiai adatainak elemzése, amelyből az derült ki, hogy az említett időszakban 30 százalékkal csökkent az országban a születések száma. 

 – A 2025-ös adatok az 1930. év számaihoz hasonlóak, vagyis az elmúlt száz évben nem volt ilyen alacsony a gyermekek születési száma Romániában. Azt mondtuk tehát, hogy egy olyan infrastrukturális program kell, amely megfelelő körülményeket biztosít az óvodás kor előtti gyermekek felügyeletének, és ezzel segíti a fiatal családokat a gyermekvállalásban

– mondta Cseke Attila. 

A fejlesztési miniszter szerint az országban eddig megépült 91 bölcsőde közül 13 olyan községben épült, ahol magyar, RMDSZ-es polgármester van, további 30 pedig olyan helyszínen, ahol jelentős számú magyar közösség él. 

– Összesen tehát 43 olyan új oktatási intézmény működik az országban, ami a magyar közösséget szolgálja

– összegezte. 

Működő és egészséges közösséget építeni

Kelemen Hunor szövetségi elnök is emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az RMDSZ pár évvel ezelőtt úgy döntött, hogy egy olyan családtámogatási politikára van szüksége az erdélyi magyar közösségnek, és tulajdonképpen az egész országnak, amely perspektívákat ad a gyermekvállaláson gondolkodó családoknak. 

– Sokat beszélhetünk, kell is beszélnünk a szülőföldünk és történelmünk fontosságáról, de ha nem születnek gyermekek, akkor a jövő nem biztosított. Akkor a közösség jövője a szülőföldön nem lehetséges. Ezért egy olyan hosszú távú közpolitikát gondoltunk ki, amelynek egyik pillére az, hogy bölcsődéket építünk. A fiatalokkal való konzultációk során ugyanis arra jutottunk, hogy a megfelelő szintű jövedelem mellett olyan infrastruktúrára van szükség, amely segíti az édesanyákat a munkaerőpiacra való visszatérésben

– részletezte a program hátterét Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök szerint ezelőtt néhány évvel Románia a bölcsődék számát illetően valahol az utolsók között volt Európában, amikor pedig a fejlesztési minisztérium zárja majd a programot, nagyságrendekkel nő meg az országban működő kisdedóvók száma. 

– Vannak olyan döntéseink, amelyeket évekkel korábban hoztunk meg, és sokszor öt-hat esztendőt kell várni, hogy eredményét láthassuk, érezhessük. Minden döntésünket egyetlen gondolat, cél vezeti: hogy működő és egészséges közösséget építsünk

– mondta. 

„Gondoskodunk a legkisebbekről!”

A 12 millió lej értékű beruházásnak köszönhetően a következő években negyven, 3 éves kor alatti gyermek felügyeletét tudja biztosítani a csíkbánkfalvi bölcsőde, amelynek a helyszínválasztását alapos, több szempontot figyelembe vevő döntés előzte meg.

– A helyszín kiválasztása a terület nagysága, beépíthetősége miatt nem volt egyszerű. Végigpásztáztuk a községhez tartozó településeket, egyeztetéseket folytattunk a területek tulajdonosaival, végül stratégiai szempontól is azért esett a választásunk Csíkbánkfalvára, mert a környékbeli községekből és a saját falvainkból is innen a legegyszerűbb Csíkszeredát megközelíteni, vagyis innen továbbhaladva könnyebben eljuthatnak a szülők munkába

– idézte fel a bölcsődeépítés kezdeteinek egyik nehézségét Réti Zsófia polgármester.

A községvezető szerint, bár az építkezés során számos problémával találták szemben magukat, a legnehezebb talán az volt, amikor kiderült, hogy az óvoda szomszédságában lévő terület nagysága nem felel meg az európai uniós szabványoknak.  

– Végül ezen az akadályon is átvergődtük magunkat a kataszteri hivatalnál Rákosi-Seiwarth Ildikó vezető főjegyző segítségével. Mint édesanya, tudtam, hogy a családoknak szükségük van a bölcsődére, és gondoskodnunk kell a legkisebbekről

– fogalmazott a polgármester.