Bár a pityóka betakarítása még folyamatban van, az eredmények már láthatók: a tavasz kedvezően alakult, de a nyári kánikula rontott az eredményeken. Összességében kielégítő termésátlagról beszélhetünk, ám jelentős különbségek vannak a nagyüzemi gazdálkodók és a kistermelők eredményei között.

Krumpliapasztó július

A termés a befektetett munka és költségek ellenére elmaradt a várakozásoktól – jegyezte meg érdeklődésünkre Keresztes Vencel. A Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője azt mondta, tavasszal jól indultak, a kedvező időjárásnak köszönhetően sikerült időben elültetni a burgonyát. Viszont a Csíki-medencére nem jellemző júliusi szárazság és hőség nagyban rontotta a termésátlagot. Az öntözött területeken is csak részben sikerült jó eredményeket elérni, a nagy melegben történő öntözésnek sincs megfelelő hatása. Rentábilis terméshez hektáronként legalább 30 tonnára lett volna szükség, az átlagtermés azonban csak 25 tonna/hektár, és már a betakarítás 70 százalékánál tartanak. A társulás 100 hektáron termel burgonyát, ebből 40 hektárt öntöznek, ahol ugyan 30 tonna feletti a hozam, de a nem öntözött területeken mindössze 20-22 tonna a hektáronkénti átlag.
Az árak a tavalyi szinten mozognak, 1,5–1,6 lej között kilogrammonként, bár Keresztes szerint idén a „normális” árnak 1,8–2 lej között kellene lennie. A raktározás költségei tovább növelik az árakat, így vélekedése szerint decemberre mindenképpen el kellene érje a 2 lejt egy kiló krumpli felvásárlási ára. A Burgabotek társulás 3000 tonnás tárolókapacitással rendelkezik. A kézi szedést nagyjából felszámolták, amit lehetett, gépesítettek. A betakarítás során már csak alig 15 idénymunkásra van szükségük, akik a minimálbér szerint kapják órabérüket. A mezőgazdasági társulás termelésének 70 százaléka étkezési burgonya, 30 százaléka ipari krumpli, utóbbi ára jelenleg csapnivaló, mindössze 1,1 lej/kilogramm – jegyezte meg Keresztes Vencel.

A gumók is kisebbek

– Az idei ősz időjárása kedvezett a pityókabetakarításnak, a kis- és közepes gazdák már végeztek a munkával, begyűjtötték a termést, a nagyoknak – a 100 hektár körüli területen termelőknek – van még egy kevés dolguk

– fogalmazott kérdésünkre az alig több mint egy hektáron pityókát termelő Molnár Gyárfás. A csíkverebesi kisgazda az idei terméssel viszont nincs teljesen megelégedve.

– Gyengébb volt, mint a tavalyi, 30 százalékkal kevesebb termett – jelezte. A nyári szárazság, hőség nem tett jót a termésnek. – Amikor a pityóka kötött, nem volt elegendő eső, de a vízhiány miatt a gumók is kisebbek lettek

– mondta Molnár Gyárfás.

Változó piac, csökkenő termőterület

Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint az idei burgonyatermés összességében jónak mondható. Az éves csapadékmennyiség kielégítő volt, bár a nyári vízhiány és a hőség szerinte is éreztette negatív hatását. Azok a nagytermelők, akik megfelelő technológiával rendelkeznek, időben elvégezték a szükséges munkálatokat, valamint optimális műtrágyázást is alkalmaztak, kiemelkedő, akár 40 tonnás hektáronkénti terméseredményeket is elértek – viszont az átlagos terméshozam hektáronként 22 tonna lett.
A gazdák számára az értékesítési ár azonban nagy kihívást jelent, mivel nem fedezi a megnövekedett költségeket, az üzemanyag, a munkabérek, a műtrágya drágulását. Romfeld Zsolt szerint a „termelő kapujában” a burgonya ára kilónként legalább 2 lej kellene legyen, ám az ipari feldolgozásra szánt krumpli jelenlegi felvásárlási ára mindössze 1,3 lej/kilogramm, míg a szabadpiacon 1,2–1,5 lej között mozog. A gazdák a betakarítással jelenleg jól haladnak, a termés több mint fele már raktárakban van. A munkálatok egyelőre optimális körülmények között zajlanak, ugyanakkor az időjárástól is függ, mikor végeznek vele.

Zsugorodó parcellák

Ma már általánosnak mondható tendencia, hogy a megyében évről évre csökken a burgonya termőterülete. Az idén összesen 6000 hektáron ültettek burgonyát, amelyből 4500 hektáron piacra termeltek, a fennmaradó területen termett pityóka pedig háztáji és saját fogyasztásra szolgál. A termőterület csökkenését több tényező is befolyásolja, mint a munkaerőpiac változásai, a kereslet és kínálat ingadozása, illetve a versenyképes, nagyobb gazdaságok térnyerése. Ezek a nagyobb gazdaságok a pályázatok révén fejlesztett gépparkkal és technológiával hatékonyan képesek termelni. Ezzel szemben a kistermelők, akik nem rendelkeznek megfelelő technológiával, nehezebben boldogulnak, és ezért gyakran feladják a termelést. A kisebb gazdaságok, amelyek csak kiegészítő jövedelemre alapoznak, szintén kihívásokkal néznek szembe, így sokan szintén visszalépnek a termeléstől.