A vállalkozók a kormányra néznek nagy szemekkel, az adóhatóság meg rájuk…
Az év elejétől hatályba lépett „salátarendelet” még összébb szorítja a nadrágszíjat a hazai kis- és középvállalkozások derekán: a kormány legújabb intézkedései többek között visszahozták az oszlopadót, csökkentették a mikrocégek bevételének plafonértékét és egy sor, a könyvvitelt bonyolító rendelkezést iktattak be. Ráadásul szakértők szerint ezzel korántsem érnek véget a megszorító jellegű intézkedések.
A Hivatalos Közlönyben 2024 utolsó napján közölt, több megszorító jellegű intézkedést tartalmazó ún. salátarendelet csak a költségvetésen tátongó deficit lefaragásnak a kezdetét harangozta be – állítják a lapunknak nyilatkozó pénzügyi és könyvviteli szakemberek, akik szerint ugyanakkor jószerivel hiába vezetik be a vállalkozásokat érintő megszorításokat, abban a tekintetben legalábbis, hogy az így megspórolt összeg csak töredéke a költségvetési hiánynak.
Mind nagyobb ellenszélben
Románia élen jár a vállalkozókra rótt adók tekintetében, magasak a lakosságot érintő terhek is, miközben közszolgáltatások minősége, a bérezés és a gazdasági potenciál kihasználható mértéke messzemenően elmarad a „várt európai szinttől” – hangzott el a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) által a témában nemrég tartott előadáson. Mint rámutattak, 8,7 százalékos államháztartási deficit és 5,7 százalékos infláció mellett az alapfizetés és az átlagnyugdíj közel 40 százalékot emelkedett, ami mind az államnak, mind a vállalkozóknak jelentős többletkiadást jelent. Utóbbiak esetében olyannyira, hogy a szakemberek szerint akár 20-30 százalékos áremelést is végre kell hajtaniuk a szolgáltatások vagy a termékek terén, ha azt akarják, hogy vállalkozásuk profitot termeljen. Ráadásul gond mutatkozik a fogyasztási oldalon is, ami sok egyéb mellett annak tudható be, hogy a Romániában élő munkavállalók csak fizetésük 57 százalékát tarthatják meg nettó jövedelemként – miközben például a szomszédos Bulgáriában csaknem 74 százalékát.
Büntetések kirovására apellálnak?
Bálint Csaba közgazdász arról beszélt, a magánszférát érintő megszorítások korántsem következetesek, nagy terhet rónak a vállalkozók nyakába mindamellett, hogy az állam olyan feltételek betartására kötelezi a vállalkozókat, melyeket maga a kormány sem tart be. – Mi, könyvelők már kezdjük megszokni, hogy míg mások szilvesztereznek, mi a Hivatalos Közlönyöket böngésszük. De mit kezdjen egy vállalkozó azzal, hogy mondhatni egy nap alatt mindent át kell formáljon és le kell papírozzon az aktuális törvények szerint? Semmit. Ha lesz évek múltán egy ellenőrzés, minden bizonnyal megbüntetik, és fizetni fog – szögezte le, utalva ezzel arra, hogy a rendelkezések kihirdetésétől azok hatályba léptetéséig előírt hat hónapot nem tartja be a kormány, ugyanakkor nem kizárt, hogy már előre számol az ilyen büntetésekből származó összegekkel. Bálint szerint az, hogy az állam megszabadul néhány államtitkártól és középvezetőtől, csak „kézmosás”.
Osztalékadó, oszlopadó, mikroadó…
A salátarendelet rosszul érinti az élelmiszer-, építkezés-, agrár- és IT-szektorokban dolgozókat: számukra év elejétől a korábbi jelentős adókedvezményeket eltörölték. Ugyancsak „megrövidítették” a vállalkozások tulajdonosait és részvényeseit, miután 8-ról 10 százalékra emelték az osztalékadót. Megváltozott a mikrocégekre vonatkozó adózási törvény is: 500 ezerről 250 ezer euróra csökkentették az árbevételi plafont, amely fölött profitadó-fizetővé válik egy vállalkozás. Bálint Csaba szerint ezt várhatóan tovább fogják csökkenteni 100 ezer euróra, melynek állítólagos oka, hogy a profitadót nem fizető vállalatok „torzítják a piacot”. Visszahozták a speciális építményekre vonatkozó, nagyjából tíz éve felfüggesztett ún. oszlopadót is: a közüzemi hálózatok, villanyoszlopok, kémények értékének
1 százalékát kötelesek a vállalatok befizetni. A közgazdász szerint ez felsrófolja majd az energiaárakat.
Mindent látó nagy testvér: az ANAF
A gazdaság „kifehérítése” okán a S-AFT rendszeren keresztül minden fiskális tevékenységet követ a pénzügyi hivatal. Bálint Csaba szerint ez azt a magatartást fogja maga után vonni, hogy az ellenőrző hatóság hatékonyabban és átfogóbban végzi majd ellenőrzési tevékenységét.
– Létfontosságú mindennel pontosan elszámolni. Lejárt az az idő, hogy a rántás kavarása közben kicsit könyvelünk. Minden vállalkozónak javaslom, hogy csak olyan könyvelővel dolgozzon, aki tagja a CECCAR-nak, a könyvelői testületnek – húzta alá, kiemelve, hogy az éves leltárt a rendelkezéseknek megfelelően és időben le kell adni, ellenkező esetben ugyancsak problémák fognak felmerülni. Az intézkedéscsomag a CAEN-kódok esetében is változást hozott: némelyeket szétbontották, hogy részletesebb és pontosabb legyen a vállalatok tevékenységének meghatározása. Mint kiderült, ezek átkönyvelését nem sürgeti ugyan a rendelet, de a banki ügyintézéshez szükségesek.
Apróságnak tűnnek, nagyot szólnak
A rendelet a számlázások szabályozásában is bonyodalmakat szül: a B2B mellett a magánszemélyeknek kiadott számlákat is fel kell a vállalatoknak tölteniük a pénzügyi hivatal rendszerébe (SPV), csakhogy ehhez a vásárló személyes adatait is meg kell adni. – Kell a személyazonossági szám (CNP), ha ezt nem adja meg a vásárló, ami jogában áll, a lakcímét kell feltüntetni és be kell írni tizenhárom 0 karaktert – fogalmazott Bálint, csakhogy arra is felhívta a figyelmet: egyes könyvviteli programok még nem alkalmazkodtak ehhez, így akad eset, hogy minden eladott termékhez ugyanannak a vásárlónak az adatait rögzíti. Idéntől minden külföldről vásárolt termékre (E-transport) szükséges UIT-kódot kiállítani, ha anélkül bonyolítanak le adásvételt, az a termék elkobzásával és büntetéssel járhat. A szakember hangsúlyozta: az UIT-kód kiállítása nem a könyvelő feladata, azt a vállalkozóknak kell elvégezniük. A szigorítások közt az E-TVA (áfa) bevezetése is szerepelt, ám ezt június 31-ig felfüggesztették.