A vállalat vezérigazgatója, Constantin-Dan Dobrea által aláírt közleményben az áll: 2024-ben a Salrom saját költségén jelentős beruházásokat végzett a vízbeszüremlések okozta károk kijavítására és a jelenség megelőzésére. Tömörített és geofóliával vízhatlanná tett agyagágyon flexibilis csővezetékekből egy 96 méter hosszú elterelő szakaszt (bypass) alakítottak ki, majd egy szakaszon kikotorták a Korond-patak medrét egészen a sórétegig, és az így felszínre került repedéseket meg víznyelőket betonnal tömték be. Emellett megépítettek egy biztonsági medret, hogy a patak vízhozamának megnövekedése esetén az is igénybe vehető legyen, és árvízvédelmi gáttal erősítették meg a medret. A munkálatok kétmillió lejbe kerültek, és azokat a Maros Vízügyi Igazgatóság iránymutatásával végezték, mivel a Salrom alkalmazásában nem áll hidrotechnikai munkálatokban jártas szakember. Ezek a törekvések 2025-ben is folytatódtak, állítja a vállalat: aláírt szerződésük volt a Korond-patak medrének lebetonozására és vízhatlanná tételére egy 1375 méteres szakaszon, amely munkálat értéke 10 millió lej, illetve egy másik, 270 méteres szakasz betonozása is tervben volt, egymilló lej értékben. Ezzel párhuzamosan idén a meder vízhatlanná tételének és a megjelent víznyelők betömésének sürgősségi munkálataira 2,2 millió lejt költöttek. A Salrom számítása szerint így 2024–2025-ben összesen 15,2 milliót költöttek megelőzési munkálatokra. A közlemény kitér arra, hogy a Salrom kereskedelmi társaság, fő célja a sókitermelés és nem a folyók szabályozása vagy árvízvédelmi munkálatok végzése, különös tekintettel arra, hogy a Korond patakának medre és mellékterülete nem a vállalat tulajdona, s ott ügykezelői feladatokat nem gyakorolhat.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy a természeti csapás méreteivel szemben minden igyekezetük hiábavaló volt: az utóbbi időszakban jellemzően, de kiemelten május 27-én 9 óra 30 perckor a Korond patakán mért vízhozamérték elérte a másodpercenkénti 60 köbmétert, azaz százszor nagyobb volt a szokásos, másodpercenkénti 0,2–0,5 köbméteres hozamhoz képest, és a legnagyobb, amit az utóbbi harminc évben mértek. Szerintük a pusztítás mértéke csak akkor lehetett volna kisebb, ha az illetékes hatóságok már korábban mederszabályzást végeztek volna, és árvízvédelmi gátakat emelnek a patakon, illetve a sóbánya területén felül forrásirányban és legalább Parajd község teljes területén tisztító mederkotrást végeztek volna. A vállalatot és a helyi közösséget ért kár mértékét felbecsülhetetlennek nevezték.