A magyar tudomány napja apropóján szervezett konferenciát az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Gyergyói Népfőiskolai Társaság, a téma a művelődési élet Erdélyben és Székelyföldön a 18. századtól a 21. század elejéig. Hasonló történelmi konferenciákat már 1977-től szerveznek a gyergyói térségben, az első kiadásokon még több száz érdeklődő vett részt, elevenítette fel a szervező, dr. Garda Dezső.

– Gyergyóremetén tartottuk az első konferenciát, nyolcszáz ember zsúfolódott össze a kultúrházban. Mindenki érdeklődött a magyar történelem iránt. A kolozsvári magyar tanárok szívesen jöttek, hiszen Kolozsváron nem kaptak előadási lehetőséget, nehéz idők voltak – emlékezett a történész.

Most már a diákok sem vesznek részt az eseményen, többnyire idősekből állt a hallgatóság. Rámutatott, ezúttal sajátos tematikán keresztül közelítik meg Gyergyó múltját, nem politikai vagy hadtörténeti szempontból, hanem a művelődési élet múltján keresztül.

Az előadók között volt dr. Garda Dezső, dr. Egyed Emese, Komán János, Czirják Károly, Danalyszin József és Bajna György is, a feldogozott témák is igen változatosak voltak. A nap folyamán szó volt a gyergyószentmiklósi korabeli irodalmi, illetve kulturális életről, felidézték a Fábián Ferenc színjátszó társulatot, de az 1980-as éves videópartijait is.

A megnyitón Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja, Gyombolai Péter is jelen volt. A magyar tudományt méltatta, s azokat, akik ezzel foglalkoznak.

– Mit is ünneplünk a magyar tudomány ünnepén? A válasz egyszerű: a tudományos eredményeket, a tudósokat és magát a tudományt. A világ megismerésének hiteles módszerét és szemléletét, a világ jobbá tételének szándékát, a tudás örömét és élményét. A tudást, amely már az ősidőkben is alapvető szerepet játszott a nagy kultúrák létrejöttében – fogalmazott a konzul a magyar tudomány napjára szervezett konferencia megnyitóján.