Bíró Barna Botond, Har­gi­ta Megye Taná­csá­nak alelnöke a stra­té­gia kapcsán elmondta, több mint egy évtizedes te­vé­keny­séget, cselekvési tervet foglal magába a doku­men­tá­ció, hiszen közel egy év­szá­za­dos helyzetnek az eszkalációjáról van szó. A stratégia összeállítását általános felmérés előzte meg, amely által feltérképezték a Hargita megyei reális helyzetet – vázolta az alelnök. 
– Az előzetes felméréseknek köszönhetően tudjuk, hogy kb. 22 260 roma él a megyében, ez a lakosságnak a 7,6 százaléka. A romák 68 százaléka telepeken él. Összesen 130 ilyen telepet azonosítottak és vizsgáltak meg az elmúlt évben a szakemberek. Ez szilárd alap, erre építettük a stratégiát, meghatározva hét olyan területet, ahol cselekedni kellene a következő időszakban – részletezte Bíró Barna Botond.
A hét fő cselekvési terület a lakhatás, az infrastrukturális fejlesztés, az egészségügyhöz való hozzáférés, a foglalkoztatottság, az oktatás, a kulturális elismerés és a diszkrimináció-ellenes küzdelem. Hozzátette, időközben az országos roma stratégia is elkészült, és a hét meghatározó cselekvési terület közül négy megegyezik az országos tervekkel.
– Vannak olyan struktúrák, amelyek hiába, hogy itt vannak Hargita megyében, mégis országosak. Ilyen például a lakhatás, az egészségügy, az infrastrukturális fejlesztés és a foglalkoztatottság. Ezek nem a kisebbségi létünk strukturális intézményrendszeréhez tartoznak – fogalmazott Bíró Barna Botond.
Kiemelte, mindenképp szük­sé­ges a mentalitásváltás, hiszen az lenne a cél, hogy egyfajta roma értelmiségi elitet neveljünk, amelynek tagjai dolgozni és foglalkozni kívánnak a roma közösségekkel.
– Van egy kiinduló állapotunk, van egy stratégiai jö­vő­képünk, amely az egyenlő társadalmi részvételt, 
a kulturális elismerést és 
a cselekvőképességet jelenti, vannak intézményes irányok az országos struktúrák által a magyar kisebbség keretén belül, illetve a romák által irányított NGO-k között, és vannak a cselekvési területek, az előbb említett hét. 
A mi stratégiánk ezt taglalja részleteiben, ugyanakkor irányadó a megyei, helyi önkormányzatoknak, civil szer­ve­zeteknek – fogalmazott Bíró Barna Botond.
Mint mondta, az utóbbi években volt némi előrelépés a romakérdésben, míg 2016-ban a romatelepek 71 százaléka volt villanyárammal ellátva, 24 százaléka ivóvízzel, 10 százaléka csatornahálózattal, távhővel pedig csupán 2 százalék, addig 2022-re ezek az arányok nőttek. A tavalyi felmérésekből kiderült, hogy 90 százalékra nőtt az áramszolgáltatáshoz való hozzáférés, megduplázódott, 47 százalékra nőtt a vízszolgáltatás, a központi fűtéssel ellátott lakások aránya pedig 9 százalékra nőtt.
– Látható fejlődés ment végbe a romatelepeken az utóbbi években, de még nagyon sok mindent helyre kell tenni. A romák számára egyfajta intézményrendszernek a kiépítése is igen fontos lenne ahhoz, hogy intézményes párbeszéd lehessen a roma és nem roma közösségek között. Jelen pillanatban nem a pozitív dolgok jutnak eszébe az embereknek a romakérdés kapcsán, és egy-két olyan esemény, amely negatív hatású, akár évtizedes visszaeséshez is vezethet a roma integráció kérdésében – hangsúlyozta.
A több mint százoldalas dokumentumot nemsokára 
a megyei önkormányzat képviselő-testülete előtt is bemutatják, és a lakosság számára is tájékoztatókat tartanak a Hargita Megyei Romák Társadalmi Befogadásának Stratégiájáról.