A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a megye lakosai­nak egészségi és társadalmi-demográfiai állapotát értékelte a júliusi prefektusi kollégiumi ülésen. Az elemzés a 2022-es adatokat hasonlítja össze a 2021-es, 2020-as és 2019-es évek adataival.
A 2021-es népszámlálás adatai alapján Hargita megye teljes lakossága 291 950 fő, ebből 173 196 személy, vagyis a lakosság többsége, 59,32 százaléka él falun és 118 754 fő, 40,67 százalék városon. A nemek szerinti megoszlást tekintve az mondható el, hogy a nők aránya valamivel magasabb, mint a férfiaké, ugyanis 50,82 százalék nő és 49,18 százalék férfi. 2021-ben megyénkben a születéskor várható élettartam átlagosan 75,36 év volt, ami férfiak esetében 71,68, nőknél pedig 79,35-öt jelent. Ez egy olyan mutató, mely tükrözi a lakosság általános gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi körülményeit.
A jelentésben kitérnek arra, hogy a korcsoportok szerinti népességszerkezet szerint mérsékelten alacsony a 0–14 évesek aránya a 65 vagy annál idősebbek arányához képest. A 0–14 éves lakosság csupán 16,9 százalék, míg a 65 évesnél idősebbek a népesség 19,2 százalékát teszik ki. Kiemelik: az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét tekintve mindkét korcsoport jelentősnek számít, a két szám aránya pedig a népesség elöregedését jelzi. Ugyanezt mutatják a természetes szaporulatra vonatkozó adatok is, ugyanis az elhalálozások száma magasabb a születésekénél, míg a születések száma csökken, az elhalálozásoké hullámzóan nő. A jelentésben születésre és elhalálozásra vonatkozó adatokat ezrelékes értékben adták meg. 2019-ben 3278 gyermek született a megyében, 2020-ban 3009, 2021-ben 3014, az elmúlt négy évben a 2022-ben születettek száma a legalacsonyabb, ez 2841-et jelent. Az elhalálozásokat tekintve elmondható, hogy ez az érték tavaly 11,51 ezrelék volt, 2021-ben 13,97, 2020-ban 12,11, 2019-ben 10,99 ezrelék.
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság je­len­téséből kiderül, hogy a megyében 2019 és 2022 között Maroshévízen volt a legalacsonyabb a születések, és legmagasabb az elhalálozások száma, vagyis ott a legalacsonyabb a természetes szaporulat. Ugyanakkor kiemelik: az elhalálozások lakóhelyek alapján vannak csoportosítva, így például az, hogy a Székelyudvarhelyi Városi Kórházat Covid-kórházzá nyilvánították, nem befolyásolja a halálesetek számítását.

Kevés születés, sok terhességmegszakítás

A jelentésből kiderül, hogy a csecsemőhalandóság (ezer élve születésre jutó 0–1 éves korban történt elhalálozások száma) az az egészségügyi mutató, amely a legerősebben kifejezi a népesség életszínvonalát és civilizációs szintjét. A csecsemőhalandósági ráta elmúlt években tapasztalt folyamatos csökkenő tendenciája ellenére Románia továbbra is a legrosszabb adatokkal rendelkező országok egyike Európában. Hazánkban 2021-ben 5,6 elhalálozás jutott ezer élve születésre. Hargita megyében a csecsemőhalandóság 2019-ben 3,86 ezrelék, 2020-ban 2,55, 2021-ben 2,03, és 2022-ben 2,47 ezrelék volt.
A születések alacsony számához képest meglehetősen magas a terhes­ség­meg­sza­kítások száma, mely európai szinten Romániában kiemelkedő, Hargita megyében pedig ezek átlagos aránya magasabb az országos átlagnál is. A jelentésben a 2020-as év adatait emelik ki, amikor 31 681 abortuszt regisztráltak az országban, ami ezer élve születésre 157 terhességmegszakítást jelent. Megyénkben ez az arány magasabb, ugyanis ezerre számolva 2019-ben 290, 2020-ban 208, 2021-ben 189, 2022-ben pedig 221 volt. A meg nem született gyermekek teljes száma 2019-ben 951, 2020-ban 626, 2021-ben 570, 2022-ben pedig 628 volt. 
A közegészségügyi igazgatóság elemzésében anyai halálozásra vonatkozó adatok is szerepelnek. Ebből az derül ki, hogy az elmúlt négy évben csak egy ilyen eset volt Hargita megyében, ez 2020 novemberében, a koronavírus-fertőzés közvetett szövődménye miatt következett be.
Romániában, így megyénkben is a leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegségek, 2019 óta minden évben ez áll a lista első helyén 47 és 54 százalék közötti értékkel. Második helyen a daganatos megbetegedések állnak, majd a légzőszervi megbetegedések, végül pedig a balesetek és az emésztőrendszeri megbetegedések. A jelentésben rávilágítanak: a szív-érrendszeri megbetegedések egyik fő kockázati tényezője továbbra is a magas vérnyomás. 
A daganatos megbetegedések esetében férfiaknál leggyakoribb a tüdő-, az emésztőrendszeri- és a prosztatarák, a nőknél pedig a nemi szerveket érintő és az emlőrák. Kiemelik: a túlélés esélye közvetlenül összefügg a betegség korai felismerésével, ami a rendszer másik nagy hiányossága, az egészségügyi felvilágosítás és a korai diagnosztizálásra vonatkozó szűrőprogramok hiánya miatt.
Hargita megyében a krónikus, nem fertőző betegségek fontos részét képezik a megbetegedési képnek, mivel ténylegesen nőnek, de a modern technológiák bevezetése révén egyre korábban felismerhetők, és az új gyógyszerészeti, sebészeti, radiológiai és immunológiai terápiás eljárások hozzáférhetőségének köszönhetően a betegek túlélési esélyei megnövekedtek, tájékoztat a jelentés. Me­gyénkben a krónikus beteg­ségek közül leggyakoribb a magas vérnyomás, tavaly ezer lakos közül 89,63-at érintett a megbetegedés, ezt a cu­kor­betegség követte 49,28-as, és a koszorúér-betegségek 45,62-es értékkel. 

Sok a túlsúlyos gyermek

Mint a jelentésben áll: a városi és vidéki iskolákban évente értékelik a gyermekek állapotát. A 2021–2022-es tanévben történt vizsgálatok adataiból kiderül, hogy az óvodás- és iskoláskorú gyermekek körében gyakori egészségügyi probléma az elhízás. Emellett több esetben figyeltek meg krónikus mandulagyulladást, ortopédiai betegségeket és látásproblémákat is, vidéken pedig gyakori a vérszegénység. A betegségek okai között az elégtelen fizikai aktivitás, az egészségtelen táplálkozás és a szem elektronikus készülékek általi megterhelése szerepel.

Az ivóvíz minősége

Mint a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság elemzésében áll: 2022-ben 29 alkalommal vettek mintát és végeztek ellenőrzést az ivóvíz minőségére vonatkozóan. Ezek közül hét nem felelt meg a törvény által előírt fizikai-kémiai paramétereknek, négy pedig a bakteriológiai paramétereknek. A megállapított hiányosságok a következők voltak: az ivóvízként szolgáltatott víz fertőtlenítése nem az előírásoknak megfelelően történt, nem volt megfelelő a tisztaság, a víz nem felelt meg az ivóvíz előírásainak. Vidéken az ivóvizet szolgáltató források meghatározott időközönként történő ellenőrzésének elmulasztása és az ihatósági feltételeknek nem megfelelő víz emberi fogyasztásra történt kiadása volt a gond.