A Brüsszelben végzett munka négy-öt éves távlatokban érik be, amelyet hosszas egyeztetések és kemény munka előz meg, mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. 

– A székelyföldi társadalmunk jellegzetes életmódja hagyományos, és ebben rejlik a mi értékünk, ahhoz, hogy ezt fenntartsuk, lépést kell tartanunk a globalizációval, a technológiával, és ki kell használnunk az ebből adódó lehetőségeket. Már most látjuk és érezzük ennek a hatását a mindennapokban, és ez nem szabad másképp legyen a helyi közigazgatási intézmények számára sem. Tizenkét éve indítottuk el a brüsszeli virtuális képviseleti irodát, illetve tíz éve vagyok aktív tagja a Régiók Európai Bizottságának.

Programunk célja, hogy helyi értékeink, erősségeink vizibilitást nyerjenek, és a helyi kihívásainkat, illetve javaslatainkat hallassuk, ne csak Bukarestben, hanem az Európai Unióban is.

Látható, hogy a nemzetközi szervezetek is szorgalmazzák a helyi önkormányzatok együttműködését, hiszen a szubszidiaritás elve alapján tudják ezáltal „lokalizálni” a globális normákat és irányvonalakat – mondta Borboly. Kiemelte:

ezáltal erősödött az elmúlt évtizedben a helyi önkormányzatok nemzetközi együttműködése, amely a helyi kormányzás jobbá tételének egyik fontos eszköze.

Ebben vállalt aktív szerepet Hargita Megye Tanácsa is a brüsszeli programja révén, példát mutatva több romániai helyi és megyei önkormányzat számára. Lukács Éva, a nemzetközi részleg vezetője, Csák László vidékfejlesztési szakember és Béres Tünde, a nemzetközi részleg munkatársa részletezték a Brüsszelben végzett évek munkáját. 

Szakterületek

Béres Tünde elmondta, tulajdonképpen egy virtuális irodát működtetnek Brüsszelben, amelynek célja a kultúra és a helyi jellegzetességek, valamint a helyi problémák képviselete. Kategóriánként számos eseményt szerveztek, a kutatásokat, az ifjúsági témákat és a turisztikai tényezőket helyezve előtérbe.

Figyelmet fordítottunk a digitalizáció kérdéskörére, de az infrastrukturális lehetőségek kiaknázására is. A külképviseleti program elősegítette a különböző nemzetközi szervezetekkel történő együttműködést és ezekben való tagságot is

– fejtette ki Béres. Hozzátette: 2010 óta összesen harminckét eseményt szerveztek, ez kevésnek tűnhet, viszont sok esetben itthonról szervezték programokat, ami kihívásokkal járt a csapat számára. Az események nyolcvanezer érdeklődőt vonzottak, és tizenöt székely terméket népszerűsítettek ez idő alatt. 

Ifjúsági téren az oktatásra, ifjúsági tér kialakítására helyezték a hangsúlyt, mondta Lukács Éva.

Hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásával, külföldi munkavállalók helyzetével és családalapítási programokkal is dolgoztunk, sőt frissen végzett egyetemistáknak is lehetőséget biztosítottunk gyakorlati programok formájában

– hívta fel a figyelmet Lukács Éva. Hozzátette: mezőgazdasági témában helyi termelők és fiatal gazdák termékeit igyekeztek külföldön népszerűsíteni.

Klímaváltozás, területalapú gazdálkodás és a Székelyföldre jellemző medvekérdés is gyakran terítékre került

– mondta a nemzetközi részleg vezetője. 

A jelentőségről

Az elnök kifejtette: fontos, hogy minél több európai uniós forrást tudjanak lehívni a térség számára, mivel az a jellemző, hogy a szegényebb régiókat elkerülik ezek a források.

– Ez oda vezet, hogy a gazdagabb régiók sebesen lehagyják a szegényebb régiókat, ami probléma, de dolgozunk ennek megváltoztatásán, és már eddig is előrelépést értünk el – szögezte le az elnök.

– Véleményezés nélkül semmit sem lehet elfogadni, így a jogalkotási folyamatban, a következő támogatási időszak előkészítésekor minden alkalommal kikérik a Régiók Bizottságának véleményét. Ezt kötelező figyelembe venni, és

ennek az a jelentősége, hogy a helyi önkormányzatok véleménye egyértelműen megjelenik a jogalkotási eljárásban, ezért is olyan fontos a brüsszeli munkánk

– jegyezte meg Csák László szakértő.