Tarr Zoltán, a Magyar Miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere csütörtöktől vasárnapig négynapos erdélyi látogatáson vett részt. Így ellátogatott Nagyváradra, Szilágycsehre, Kolozsvárra, Magyarózdra, a Madarasi-Hargitára és Sepsiszentgyörgyre is. Hivatalos útjának zárónapján a Madarasi-Hargitán a civil, a kulturális, az oktatási és a gazdasági szféra udvarhelyszéki és csíki képviselőivel találkozott. A nem sajtónyilvános esemény résztvevőit kerestük, hogy megkérdezzük, mit mondhatnak el az egyeztetésekről. Azonban lapzártánkig nem mindenkit sikerült elérnünk, mások pedig nem kívántak nyilatkozni. 

A találkozót követően a tárcavezető mintegy félórás sajtótájékoztatót tartott, amelyen a magyarországi politikai változásokról és az új kormány nemzetpolitikai elképzeléseiről beszélt. 

Testvéri viszony: közös felelősség

Tarr Zoltán hangsúlyozta: az új magyar kormány a Kárpát-medencében élő magyarságra egységes nemzeti közösségként tekint, és a Magyarországon élő, illetve a határon túli magyarok kapcsolatát a kölcsönös felelősségvállalásra és szolidaritásra kívánja építeni. Úgy fogalmazott: április 12-e lehetőséget teremtett arra, hogy ne csak Magyarország újuljon meg, hanem a határokon átívelő magyar közösségek kapcsolata is erősödjön. Szerinte az elmúlt időszakban a megosztottság és a bizalmatlanság a teljes magyar nemzeten belül is éreztette hatását, ezért „most az egymás felé fordulásnak kell következnie”. A határon túli magyarok és Magyarország viszonyát a testvérek kapcsolatához hasonlította. Hangsúlyozta: semmilyen támogatás nem jelenthet alá-fölérendeltséget, és a segítségnyújtás mellett a kölcsönös felelősségvállalásnak is helye van. Azt kérte az erdélyi magyar közösségtől, hogy ne csupán a támogatások kedvezményezettjeként tekintsen magára, hanem olyan partnerként, amely tapasztalataival, véleményével és szolidaritásával Magyarország számára támaszt jelenthet.

– Az erdélyi magyarság, a határon túl élő magyarság nem gyermek, amelynek Magyarország, mint a jó szülő, zsebpénzt fizet, hanem mi testvérek vagyunk. (…) Azt kérem tehát, hogy hallgassanak meg, kérdezzenek minket, mondjanak nekünk véleményt, adjanak tanácsot, tegyenek fel kérdéseket. Legyen egy valódi beszélgetés, párbeszéd, ahol az egyik fél nemcsak vár és nemcsak követel, szóvá tesz, hanem kérdéseivel, kedves szavaival segít és támogat

– mondta.

Az erdélyi magyarság mint kapocs

A határon túli magyar közösségekkel való együttműködésben a miniszter három fő irányt jelölt meg: a szomszédos országok kormányaival fenntartott kapcsolatok erősítését, a közösségi kezdeményezések támogatását, illetve a rendszeres párbeszédet. Kiemelte, hogy a kisebbségi magyarok helyzetét a román kormánnyal folytatott egyeztetéseken is képviselni kívánják, és az erdélyi magyarságot a román és a magyar állam közötti fontos összekötő kapocsnak, hídnak tekintik.

– Olyan dolgok mellé szeretnénk odaállni, amelyekben van közösségi erő, amelyek nem egy személy, gondolat kizárólagosságát támogatják, hanem egy közösség, egy összefogás bátorságát, amely azt segíti, hogy a kultúra, a nyelv, az az örökség, amit önök itt ápolnak és élnek mindennap, meg tudjon maradni. Kipótoljuk, ami hiányzik, hozzáteszünk ahhoz, ami van, de nem szeretnénk olyat, hogy leteszünk valamit, és csináljanak vele, amit akarnak. Együtt, közösen találjuk ki, nézzük meg, hogy hogyan

– nyomatékosította Tarr Zoltán. Azt is hangsúlyozta: az új magyar kormány szeretne rászolgálni a határon túli magyar közösségek bizalmára, és olyan kapcsolatot kialakítani, amelyben a kritika sem zárja le a párbeszédet.

Párbeszéd és saját döntések

Tarr Zoltán a magyar–magyar kapcsolatok rendezésének lehetőségeiről újságírói kérdésre azt válaszolta, a bizalom helyreállítása hosszú folyamat, amely a személyes találkozásokkal és a másik fél meghallgatásával kezdődhet. 

– Nagyon nehéz kijönni egy megosztó, diktatórikus világból, és ehelyett létrehozni valamit közösen, amiben a bizalom, az egymásra odafigyelés, egymás meghallgatása munkál. Ez nem egyszerű. (…) Nem lesz ez könnyű, ez egy folyamat, és azért vagyok itt, hogy azt értsem meg, hogy itt, ebben a közösségben mi mindenre van ehhez szükség, és hogyan tudjuk ezeket a dolgokat összekötni

– fogalmazott.

Másik, az erdélyi látogatás tapasztalataira és a párbeszéd további alakulására vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta, a kulturális, civil és közéleti szereplők széles körével találkozott az elmúlt napokban, és több egyeztetésen is kiderült, hogy olyan szereplők között sincs rendszeres kapcsolat, akiknek közös ügyeik lennének. Hangsúlyozta, hogy a találkozásoknak a jövőben is folytatódniuk kell, és nemcsak azokkal kívánnak beszélni, akikkel korábban is létezett együttműködés. 

Arra az újságírói kérdésre, hogy akadozik-e a párbeszéd az új magyar kormány és az RMDSZ között, a miniszter azt válaszolta, hogy nem érzékelnek ilyen problémát. Kelemen Hu­norral és a szövetség más képviselőivel is egyeztettek, mondta, ugyanakkor szerinte fontos, hogy a magyar kormány tiszteletben tartsa az erdélyi magyar közösség önrendelkezését.

– Nem a mi feladatunk, Magyarországon élőknek, hogy eldöntsünk, beleszóljunk olyan dolgokba, ami az Erdélyben élő, a Romániában élő magyar kisebbség dolga. (…) Az önrendelkezés, ez az önmagunk életének önnön kezünkbe vétele az, ami mindenütt a megoldást hozhatja az összes olyan nehézségre, ami az adott közösség életét korlátozza

– fogalmazott. 

A szakmai együttműködések és a támogatások jövőjéről szóló kérdésre válaszolva kiemelte: Magyarország is sokat tanulhat az erdélyi magyar közösségek tapasztalataiból. A kormány feladatát abban látja, hogy elhárítsa az együttműködés akadályait, és olyan kereteket teremtsen, amelyek lehetővé teszik a közös kezdeményezéseket. Hozzátette: a napokban nyilvánosságra kerül a magyar kormány költségvetés-tervezete, amelyből egyértelműen látszani fog, hogy Magyarország nehéz helyzetben van, ennek ellenére fontosnak tartják az erdélyi magyar intézmények működésének és a közösségi kezdeményezéseknek a támogatását. A konkrét projektekről, arányokról vagy összegekről azonban nem közölt részleteket.

A Hargita Népe kérdésére a külhoni magyar közösségek támogatási rendszerének átvilágításáról elmondta: elsőként a döntéshozatal működését vizsgálják, ezt követi majd a források felhasználásának ellenőrzése. Hangsúlyozta, hogy nem a közösségeket vagy a jól működő projekteket akarják hátrányos helyzetbe hozni, hanem a visszaéléseket kívánják feltárni, és átláthatóbbá tenni a támogatások útját. Ennek részeként újabb, a határon túli támogatásokat bemutató térkép közzétételét is kilátásba helyezte.