Tervek és lehetőségek találkoznak
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom külső felújítását követően a kerítést restaurálták, hogy megóvják a rongálódástól. Székelyföld egyik legszebb barokk templomának belső tatarozása is aktuális lenne: az egyházközség első lépésként elkészítteti a szükséges tanulmányokat és beszerzi a műemlékvédelmi engedélyeket.
Fokozatosan haladnak a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom és a kőfallal körülvett belső tér felújítási munkálataival. Az épület 250 éves évfordulójára fejezték be a külső felújítást, így a templom falainak megerősítését és biztonságossá tételét, külső restaurálását és festését.
A 2022-ben befejezett munkát a templom kőfalának megújítása követte, ezt folytatják idén is.
– Hargita Megye Tanácsának pályázati programja révén, valamint a magyar állam támogatásával szeretnénk folytatni idén a kőfal javítását és a templom körüli tér rendezését. Előbbire 250 ezer lejes keretösszeget nyertünk, ennek közel felét tavaly megkaptuk, és a kerítés legkritikusabb, ázott részeit tudtuk megújítani belőle, újrafödtük zsindellyel, így nem ázik tovább. A kőfal teljes belső restaurálásának részeként művészettörténészekkel egyeztetünk, hogy a fal belső részének ablakszerű mélyedéseiben lévő domborműveket restaurálják, majd a 250 méter hosszúságú kerítés festése következik – mondta el érdeklődésünkre Gál Hunor plébános.
Hozzátette: magyar állami támogatásból szeretnék az udvaron lévő járdát javítani, a hiányzó részeket pótolni.
Az 1730–34 között, barokk stílusban épült templom belsejének tatarozása az egyházközség következő célja: bár a költségek előzetes becslések szerint nagyok, az első lépéseket már megtették a megvalósuláshoz.
– Szeretnénk elkészíttetni a műemlékvédelmi tanulmányt és beszerezni az engedélyeket ahhoz, hogy a templombelső restaurálása elkezdődhessen. Bár ehhez nincsenek anyagi forrásaink – az előzetes becslések szerint a barokk festés helyreállítása közel félmillió euróba kerülne – mégis abban reménykedünk, hogy akár fokozatosan, kisebb lépésekben megvalósíthatjuk ezt – fogalmazott Gál Hunor plébános.
Megjegyezte, hogy bár a gyergyószentmiklósi örmény közösség jelenleg alig kétszáz fős, a hívek többnyire idősek, nem tudnak jelentős összegekkel hozzájárulni a templom felújításához. Ugyanakkor az épület vallásturisztikai szempontból kiemelkedő jelentőségű az egész térség számára, Gyergyószentmiklósnak pedig egy olyan kincse, amelyet érdemes lenne régi pompájába visszaállítani és megmutatni az ide érkezőknek.