Székesfehérvári diákok és tanárok látogattak Gyergyó­szent­miklósra, egyéb programjaik mellett a Gac-oldali emlékművet is felkeresték, azon székesfehérvári katonákra emlékezve, akiket ezen a helyen mészároltak le a második világháborúban. Az egyik kísérőtanár elmondta, bár sokan nem tudnak róla, a szörnyű eseménynek volt egy túlélője.

Lázár Hajnal lazar.hajnal@hargitanepe.ro

[caption id="attachment_2636" align="aligncenter" width="620"] Székesfehérvári diákok emlékeztek az elesett magyar katonákra. Kegyelet[/caption]

A székesfehérvári Szénatéri Általános Iskola diákcsoportja tanárok kíséretében érkezett testvériskolájukhoz, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskolához. A vendégek és fogadóik együtt látogattak a Gac-oldali emlékműhöz, ahol a második világháborúban magyar katonákat mészárolt le az ellenség. Vajda László székesfehérvári tanár azt mondta, szeretnék, ha a testvérvárosi kapcsolat erősödne a két település között, hogy ne csak elméletben létezzen, hanem a valós kapcsolatok szintjén is, ezért igyekeznek a két iskola viszonyát szorosabbra fűzni. Hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartották elhozni a diákokat arra a helyre, ahol emlékmű áll az elesett székesfehérvári katonák tiszteletére. – 1944 augusztusában 160 kadét indult a frontra, szeptember elején a Gac-oldalban állomásoztak, itt pihentek egy éjszaka, valószínűleg árulás révén az ellenség rájuk talált, tragikus módon legyilkolták őket – elevenítette fel a második világháborúban történteket a pedagógus. Az esemény kapcsán azonban egy kuriózumot is megosztott: – 160-an indultak el, de 159 katona sírhelye van itt, Fekete János a véletlen folytán túlélte a mészárlást – fogalmazott. Mint mondta, a történelemkönyvek nem említik ezt, ő maga is a Fehér Megyei Hírlapban megjelent tavaly decemberi újságcikkből tudta meg. Az írás szerint Fekete Jánost Székesfehérváron 1944. augusztus 9-én, 20 éves korában sorozták be a 3. Szent István gyalogezredhez, és indították útnak Gyer­gyó­szentmiklósra. Ő volt az a katona, aki a végzetes éjszakán távírdászként a városban kialakított központban teljesített szolgálatot. „Hajnalban megszakadt a kapcsolat a hegyen éjszakázó társaival, és azért indult hozzájuk, hogy kiderítse, mi okozta a baj” – írja a cikk. Így elsőként ő talált rá meggyilkolt társaira. Részletezik az írásban azt is, hogy megmenekülése után hadifogoly volt, majd 1948-ban szerelt le és családot alapított, azonban szörnyű emlékeiről nem beszélt, a feleségének is csak hosszú idő után árulta el titkát. 90 évesen halt meg, 3 évvel ezelőtt. Tavaly szeptemberben emlékkövet és parkot avattak az elesettek emlékére Székesfehérváron, a kis teret Gyergyószentmiklósról nevezték el, az avatóünnepségen vett részt Fekete János özvegye és mesélte el férje történetét egy újságírónak. Az idős nő elmondta azt is, férjét szörnyű emlékei élete végéig gyötörték. Az özvegyet idézve a Fehér Megyei Hírlap azt írja, 2008-ban a Gyergyószentmiklósra szánt emlékkövet bárki megtekinthette Székesfehérváron, Fekete János sokáig állt a kő előtt, azután órákon át zokogott, lidérces emlékei törtek elő, a vérengzés látványa, amit először ő látott.