Szorgosan tevékenykedő gyermekekkel és fiatalokkal találkozhatunk a gyergyóremetei temetőben, ugyanis az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége (EMÖSZ) a községben szervezi ötödik műemlékvédő kalákatáborát. Az egyhetes tevékenység tizenhat fiatal részvételével zajlik, a cél pedig ugyanaz, mint a korábbi táborokban: feltérképezni az örmény származásúak nyughelyét, majd írott, illetve digitális formában is dokumentálni azokat. [caption id="attachment_74037" align="aligncenter" width="1000"] Puskás Attila adja az útmutatót. Hasznos tábor Fotó: Kertész László[/caption] Öt évvel ezelőtt, Csíkszép­vízen tartották meg első alkalommal az Ifjúsági Műemlékvédő Kalákatábort, a kezdeményezés pedig annyira hasznosnak bizonyult, hogy azóta az EMÖSZ minden évben megszervezi az egyhetes tevékenységet. A szervezet elnöke, Puskás Attila rámutatott, idén azért esett Remetére a választás, mert értesültek róla, hogy valamikor jelentős létszámú örmény közösség élt a faluban, a temetőben pedig a sírhelyeik is megtalálhatók. Hozzátette, azért van szükség erre a tevékenységre, mert a legtöbb helyen már nem gondozzák ezeket a sírokat, noha Gyergyóremete kivételt képez ez alól. A táborban részt vevő fiatalok csoportokra osztva végzik a feladatokat: feltérképezik, megtisztítják, majd írásban és fényképezés által dokumentálják az adott sírhelyet. – Nagyon fontos, hogy a fiatalok, akik nem hallottak az örmény örökségről, megismerjék a felmenőik történetét, itt Remetén pedig külön öröm, hogy helyi diákok is részt vesznek a tevékenységeken – részletezte Puskás Attila. A táborban egyébként gyer­gyó­szentmiklósi, maroshévízi, csíkszeredai és marosvásárhelyi fiatalokkal is találkozhatunk, akik nemcsak dolgoznak, hanem nyilván délutánonként szórakoznak is. Tegnap déli ottjártunkkor épp a temető egyik kriptájába mentek, ahol Puskás Attila magyarázatát figyelve igyekeztek szemügyre venni a sírhelyeket. Az egyik résztvevő, Holbach István Károly komolyabban is beleásta magát a témába: korábban a marosvásárhelyi katolikus és zsidó temetőben kutatta az örmény és zsidó neveket, a végtermékként összeállított dolgozatával pedig – nyelvészet és néprajz kategóriában – harmadik helyezést ért el az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Mint mondta, a remetei temetőben kevés örmény sírt talált, és vannak olyan sírhelyek, ahol lehetséges, hogy örmény származásúak nyugszanak, azonban lehetetlen olyan mértékben megtisztítatni, hogy kiolvasható legyen az írás. Hozzátette, a saját örmény gyökereire érdekes módon jött rá, ugyanis Puskás Attila mutatott rá erre. Az EMÖSZ alelnöke, Kulcsár László megjegyezte, a tábor további céljai között szerepel, hogy támpontokat biztosítsanak a mérésekkel a remeteieknek, hogy azok majd a teljes temetőt tudják feltérképezni. Hozzátette: a táborban egy parcellát teljesen feltérképeznek, a temető többi részén viszont csak az örmény sírokat dokumentálják. Mint mondta, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus temetőhöz hasonlóan itt is az a cél, hogy a teljes temető rajza legyen elérhető elektronikus formában. Kertész László