Nemzetpolitikai, közéleti, az erdélyi magyarság életét az elmúlt időszakban meghatározó ügyek kerültek napirendre az EMI-táborban. Előadást tartott Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is, ő a magyar kormány nemzetegyesítési célkitűzéséről beszélt. [caption id="attachment_93093" align="aligncenter" width="1000"] Kövér Lászlóra sokan voltak kíváncsiak. Nemzetpolitika Fotó: Lázár Hajnal[/caption] Nagy érdeklődésre tartott számot az úzvölgyi eseményekről tartott beszélgetés az EMI-táborban. Meghívottként jelen volt Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke, valamint civil szemtanúként a csíkkarcfalvi Márton Róbert, illetve az Ausztriában élő, magát gyimesi csángó-székelynek tituláló Baliga Csaba, aki az úzvölgyi történések után nemzetközi színtereken ismertette a kialakult helyzetet. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a katonai temetőben zajlott események az erdélyi magyarság elleni lépésként értelmezhetők, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a magyarság életet. A kerekasztal résztvevői beszéltek arról is, hogy az Úzvölgyében történtekhez hasonló eseményeket hogyan lehet elkerülni a jövőben. Mint elhangzott, a bűnösök felelősségre vonása a legfontosabb, majd az erdélyi magyar pártoknak közösen kell fellépniük, párbeszédet folytatva a román politikusokkal, ugyanakkor a magyarságot ért sérelmeket nemzetközi fórumokra is el kell juttatni. A szülőföldön való megmaradásról, Magyarország nemzetstratégiájáról is szó esett, többek között a Magyar nemzetstratégia Erdélyben és a Kárpát-medencében címmel tartott panelbeszélgetésen, szombaton az EMI-táborban. A beszélgetésen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke azt mondta, a magyarok célja a megmaradás, a szülőföldön maradás. Mint fogalmazott, az magyar kormány a határok fölötti nemzetegyesítést tűzte ki célul, igyekszik gondoskodni az elszakított országrészeken és a diaszpórában élő magyarság megmaradásáról. Megjegyezte, a nemzetpolitika valójában a belpolitika maga, hiszen csak erős Magyarország tudja a határon túli közösségeket támogatni és nemzetközi fórumokon fellépni érdekükben. Elmondta azt is, Magyarország a következő évtizedekben pénzügyileg stabil, nemzetközi szinten növekvő tekintéllyel bíró, erős családokból, erős lokális és egyházi közösségekből épülő ország szeretne lenni. A világhálón láthatóan sokakban felháborodást váltott ki az a mondata, miszerint „nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt”. A Beke–Szőcs-ügy idén is napirenden volt. Mint elhangzott, a magyar közösségnek nem sikerült előrelépnie ez ügyben. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője és Szőcs Csongor, a bebörtönzött Szőcs Zoltán testvére összefoglalták az ártatlanul elítélt kézdivásárhelyi férfiak ügyének fejleményeit. A felszólalók hangsúlyozták, a két férfi bátor, erős, ki fogják bírni a megpróbáltatást. Lázár Hajnal