Nem a tudást, a készségeket mérik
Egész héten vizsgáznak a másodikos kisiskolások, utánuk a negyedik osztályosok, majd a hónap végén a hatodikosok országos felmérése zajlik. Igazából a kétévente megvalósuló „vizsgának” a gyermekek számára nincs tétje, az eredmények a pedagógusoknak, szülőknek adnak egyfajta visszajelzést arról, hogy hol tart a tanuló a fejlődésben.
Romániában a 2013–2014-es tanévtől kezdve a cikluszáró vizsgákon kívül három országos felmérést szerveznek. Általában májusban, idén 13–29. között szervezik meg a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáját, országos szinten több mint 500 ezer elemi és általános iskolás diákot tesztelnek.
A vizsgalapok tartalmát az Országos Oktatáspolitikai és Értékelő Központ dolgozza ki nemzetközi felmérések mintájára, nehézségi fokozata pedig közepes – derül ki a tanügyminisztérium tájékoztatójából. A javítás helyi, iskolai szinten történik, az eredményt nem hozzák nyilvánosságra, és a minősítések, illetve jegyek nem kerülnek be a naplóba. Újdonság, hogy e felmérések esetében is bevetnek az idén egy digitális alkalmazást, ahová fel kell tölteni a kijavított vizsgalapok eredményeit.
A héten a legkisebbek, a második osztályosok „vizsgáznak”, számukra ez az első ilyen jellegű megmérettetés. Galaczi Hajnalka elemi oktatásért felelős tanfelügyelő közölte, hogy minden alkalommal két feladatsor érkezik, az egymás mellett ülő gyermekek különböző „tételt” kapnak. A felügyeletet az osztály tanítója és egy másik kijelölt tanító végzi, ahogyan a javítást is, a gyermekek a saját megszokott helyükön ülve írnak.
Hétfőn az íráskészségeket mérték anyanyelvből, kedden és szerdán az olvasási készségek, majd csütörtökön a matematikai kompetenciák kerülnek sorra, végül pénteken a kisebbségi nyelveken tanulóknak román nyelvből kell számot adniuk felkészültségükről.
Számukra a vizsgaidő fél óra. A tanfelügyelőség tájékoztatása szerint több mint háromezer másodikos szerepel a nyilvántartásukban, összesítésük szerint 2786-an vettek részt a hétfői felmérésen, 271-en hiányoztak.
A második osztály végén tulajdonképpen alapkompetenciákat mérnek, a negyedikesek már egy-egy órás tesztet töltenek ki május 21–23. között román nyelv és irodalomból, matematikából és anyanyelvből. A hatodik osztályosok tesztelése kétnapos: május 28-án a nyelv- és kommunikációs készségek (románból és anyanyelvből is), 29-én matematikai és természettudományos jártasság felmérése zajlik.
A vizsgasorozat célja, hogy felmérjék országosan, hogy hol állnak a diákok készségei.
– Egy országos adatbázisban követjük a tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlődését az előkészítő, majd a második, negyedik és hatodik osztályokban. Ezek javítása kódokkal történik, országos kiértékelése megtalálható a minisztérium honlapján, továbbá egyénileg minden tanuló szüleivel közli az osztálytanító a javítás utáni következtetést. A cél tehát egyénenként végigkísérni a tanulók kompetenciafejlődését, ami a szövegértést illeti. Ide tartoznak a tudományos szövegek is, azaz hatodik osztályban ettől "formabontó" a felmérés, ahol a reáliák egy tesztben szerepelnek – magyarázta Galaczi Hajnalka szaktanfelügyelő. – Ezen a módon ugyanakkor követni lehet az országban általánosan jelentkező problémákat, ezekre központilag, de osztályszinten és egyénileg is lehet felzárkóztató terveket készíteni – tette hozzá.
Szülők részéről gyakran felmerül a kérdés, hogy
szükséges-e már egészen kiskorban vizsgahelyzet elé állítani a gyermekeket,
illetve hogy az esetleges szorongás hogyan befolyásolja az eredményt. Galaczi Hajnalka szerint mindenütt rákészülnek, a kisebbeknél éppen a stressz csökkentése miatt van bent a saját tanító is, nem kapnak minősítést a gyermekek, és a tanterv kimeneti követelményeinek is csak egy részét foglalja magában a felmérés.
– A tanulók ugyanúgy, mint a szülők, tudják, mit takar a tesztelés:
ajánlott szembenézni, hol tart a fejlődés.
Ha ténylegesen olyan céllal végzik, ahogyan az a módszertanban áll, és támogató hangulatban zajlik az egész, akkor nem kellene különösebb stresszforrásnak lennie. Ugyanakkor tény, hogy maga a vizsgahelyzet általában szorongást okoz, amire csak úgy lehet felkészülni, ha a gyerekek kisebb kortól kezdve megélik azt – fogalmazott a tanfelügyelő.