Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jeruzsálemben az 5. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A 6. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – olvasható a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia (MKPK) leírásában.

Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe, népies megnevezésén Nagyboldogasszony, azért is jelentős ünnep a magyarság életében, mert Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban, Nagyboldogasszony napján hunyt el – tájékoztat ugyancsak az MKPK.

Nagyboldogasszony-napi búcsúk megyénkben

• Csíkszentgyörgyön a Pósa-hegyi búcsú augusztus 15-én 12 órától kezdődik.
• Gyergyószárhegyen a ferences templom búcsúja augusztus 15-én 12 órától lesz.
• Karcfalván a templombúcsút az ünnep napján 12 óra 30 perctől tartják.
• Felsőboldogfalván, Székelyudvarhely filiájában délben 12 órakor ünneplik a búcsús szentmisét.
• Kászonújfaluban 12.30-kor harangszentelés és oltármegáldás is lesz a búcsús szentmisén. Az ünnep szónoka: Vadkerti József pozsonypüspöki esperes-plébános.
• Gyimesbükkben a Kontumácon a búcsús szentmise Nagyboldogasszony ünnepén 12 órától lesz.