Kisgólyák, sok információval

Harmadik alkalom, hogy fontos információk alapjául szolgáló gyű­rűkkel látták el a gólyafiakat Gyer­gyóalfaluban. A ma­gyar­országi Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park együttmű­ködése révén a gólyák által legkedveltebb szé­kelyföldi településen több szakember dolgozik két napon át. A madár­gyű­rű­zést megfigyelő kisgyermekek pedig ke­reszt­szüleivé válhattak egy-egy kisgólyának.

Boncina-Székely Szidónia
Kisgólyák, sok információval
Kisgólyák gyűrűzés után. Egyfajta személyi igazolványt kaptak Fotó: Boncina-Székely Szidónia

A gyergyóalfalvi Harangozó utcában vagyunk: a településen és a hozzá tartozó Borzont faluban nagyon sok a gólyafészek a környéken lévő nedves réteknek köszönhetően, amelyek kedvező élőhelyet biztosítanak a vándormadár-populációnak. Az ornitológusok erre a megfigyelésre alapozva látogattak ide először három évvel ezelőtt – azóta rendszeresen jönnek, hogy a madarak megjelölésével információkat szolgáltassanak a természetvédelem és a tudomány számára. A szakemberek a Hargita megyei áramszolgáltató vállalat segítségével jutnak fel a gólyafészkekhez, majd távcsővel leolvasható, színes jelölőgyűrűket és egy fémgyűrűt helyeznek el a fiókák lábán.

Csak pár év tapasztalatszerzés után térnek vissza

– A gyűrűzési akció alig néhány percet vesz igénybe, nyilván attól is függ, hány kis gólya van a fészekben: átlagosan három szokott lenni. A gyűrűzés ideje alatt a gólyaszülők köröznek a fészek felett, ezzel fejezve ki aggódásukat, a fiókák pedig – még nem tudván repülni – halottnak tettetik magukat, ledermednek, náluk ez létfenntartó ösztön – ismertette a folyamatot Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója. Bár laikusként azt gondolnánk, hogy egy évvel a gyűrűzés után már információkat tudunk meg a gólyákról, valójában ez sokkal hosszabb időt vesz igénybe.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


– Ezek a gólyák most Afrikába repülnek, és megközelítőleg 3-4 év múlva térnek vissza, hiszen az első néhány évük kóborlással telik, ekkor Afrika északi részén mozognak. Amikor elérik az ivarérett kort, általában azon a környéken próbálnak fészkelőhelyet keresni, ahol világra jöttek – noha ez alól lehetnek kivételek. Az első években a költés számukra egyfajta tapasztalatszerzés, akár még a fészeképítés sem feltétlenül sikeres, olykor ún. játszófészkeket raknak. Később több tapasztalattal, egyre sikeresebben nevelnek fiókákat. Elég hosszú ideig, akár húsz évig is élhetnek, de a gyűrűzési adatokból évről évre több információ birtokába jutunk a madarak életkorát, mozgását, párválasztási szokásait illetően – közölt a gólyák életére vonatkozó pár érdekességet Sári Gergő, a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársa. Elmondta: átlagosan 50-70 madarat gyűrűznek egy ilyen alkalommal; a tevékenység által gólyaéleteket is mentenek, hiszen most is történt egy olyan eset, hogy a fészekbe behordott bálamadzag rátekeredett egy fióka lábára – ha nem szedik le időben, bekövetekezik a láb elhalása, majd a madár elpusztul.

Kisgólyák, sok információval

Környezeti nevelés a gyakorlatban

A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park és a Duna–Ipoly Nemzeti Park közötti együttműködés 2006-ra tekint vissza: közösen szerveznek madárgyűrűző táborokat a Gyilkos-tónál, illetve vendégül látják a Dunavirág Vízibusz vízbiológiai laboratóriumát is évről évre, hogy a következő generációk környezettudatos nevelését segítsék. A programok pénzügyi kereteit a Polgár Társ Alapítvány pályázatai által biztosítják.

Hópihe, Mariska és Rudi

A gólyagyűrűzési program idei újdonsága a keresztlevél, amelyet a gólyagyűrűzés iránt érdeklődő gyermekek kaptak kézhez a nemzeti park munkatársaitól. Amíg végignézték a fészekből lehozott gólyafiak gyűrűzését, kitalálhatták, hogyan nevezik el és szüleik segítségével kitölthették a lapot, ezáltal keresztszülővé váltak. 

Kisgólyák, sok információval

– Szeretnénk tudatosítani a gyermekekben a felelősségvállalás fontosságát: ha elneveznek egy fiókát, kötődni fognak hozzá, jobban vigyáznak, figyelnek a madarakra, az élőhelyekre, a természetre – emelte ki Laczkó Zoltán, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park környezeti nevelésért felelős munkatársa.

A gólyákra való figyelés mindannyiunk felelőssége – a lakók arra figyelhetnek, hogy ne dobják el a bálamadzagokat, sem a műanyag hulladékot, mert ezek a madarak pusztulását okozhatják. Fontos a megfigyelés is: a szakemberek arra kérik a helyi közösséget, hogy figyeljék a gólyák mozgását, és hogyha látnak gyűrűvel ellátott egyedet, lehetőségük szerint fotózzák le és küldjék el azt a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park mun­katársainak, a gyűrű kód­jával, színével, valamint a karakterek színével a pncbh@yahoo.com e-mail-címre, hogy továbbjuttatva a madártani intézethez, azonosíthassák őket.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!