Ökológiai tájgazdálkodás témakörében szerveztek konferenciát tegnap Gyergyóújfaluban. A rövid előadásokat műhelymunka követte, ahol a tájat érintő kihívásokról, feladatokról beszélgettek. [caption id="attachment_90494" align="aligncenter" width="1000"] Előadások, műhelymunka. A gazdálkodás egyre inkább értelmiségi munka Fotó: Lázár Hajnal[/caption] Ökológiai tájgazdálkodás a Székelyföldön címmel szerveztek konferenciát tegnap Gyergyóújfaluban az Élő Szövet Alapítvány égisze alatt és a magyarországi agrárminisztérium támogatásával. Délelőtt előadásokra került sor, többek között biológus, építész, gazdasági szakember, gazdálkodó szólalt fel tájgazdálkodásról, gazdálkodási hagyományokról, székely építészetről szólva. Majd délután műhelymunka következett. – Ökológiai tájgazdálkodásról tartunk gyakorlati műhelymunkát, biodiverzitás, épített örökség, kultúrtáj, gazdálkodás szempontjából közelítjük meg a témát, azt szeretnénk megnézni, hogy a mai székelyföldi tájgazdálkodás hol áll és milyen irányokat lehet javasolni annak érdekében, hogy az az örökség, amit hozunk magunkkal évszázadokon keresztül, tovább tudjon menni – mondta Molnár Judith, az alapítvány ügyvezetője. Bányász József, az alapítvány kurátora úgy fogalmazott, az ember, táj, kultúrtáj, természet között elveszni látszik a harmónia, ennek visszaállítására próbálnak megoldásokat keresni. Mint hangsúlyozta, nagyon sok elmélet születik a tájgazdálkodás témakörében, sok konferenciát tartanak, azonban a gazdálkodó réteg mozgósítása nagyon nehéz, pedig az épített örökség, mezőgazdasági építészet nem a konferenciatermekben valósul meg, hanem éppen a gazda udvarán, legelőjén. Molnár Judith elmondta, vannak Székelyföldön olyan kicsi „szigetek”, ahol értelmiségiből lett gazdálkodók olyan környezetet próbálnak kiépíteni maguknak, ami közel van a természethez, nemcsak gazdaság, hanem élettér is, és ezzel másokra is hatással vannak. – Nem merünk mély célokat megfogalmazni, példákat akarunk mutatni, s reméljük, lesz, aki követi ezeket – mondta az ügyvezető. – Ma már a gazdálkodás elsősorban értelmiségi feladat. Ha értékeinket meg akarjuk őrizni, nagyon sok értelmiségi kell részt vállaljon a feladatból, még akkor is, ha ez nem annyira anyagi meggazdagodást, hanem életminőség-javítást jelent és az élet jövőjét. Ez a folyamat, ami ma megindult – hogy mindent a pénzt mérlegén értékelünk –, szakadékba taszítja a vidéket, a tájat, életünket – fogalmazott Bányász. Hozzátette, a mostani rendezvény magvetésnek tekinthető, s a magot gondozni kell majd, hogy termést hozzon. Lázár Hajnal