Időutazás – 25 év a közösség szolgálatában címmel szervezett ünnepséget a Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság a megyeháza amfiteátrumában pénteken. Elsőként a megye prefektusa, Petres Sándor, valamint Hargita Megye Tanácsa vezetői köszöntötték az alintézmény dolgozóit. Elhangzott, mennyire szép, értékálló, ugyanakkor nehéz munkát választottak hivatásuknak a szociális dolgozók. Megígérték, hogy továbbra is segítik az intézményt, annak ellenére, hogy anyagi szempontból nehezebb helyzetben vannak, mint az ország nagyobb megyéi.

– A megyei tanács továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a finanszírozásért, ámbár a bukaresti törvényhozók felelősségvállalása is elengedhetetlen az ügyben – mondta Borboly Csaba megyeelnök a források előteremtésének nehézségeiről. 

Elekes Zoltán, a Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság vezetője a kezdés időpontjáig, 1997-ig kalauzolta a jelenlevőket, az intézményt érintő öröm-, valamint kihívásokkal teli időszakokról egyaránt beszélt. 

– Kezdetben az igazgatóság alig pár alkalmazottal működött, napjainkra viszont több mint hétszáz kollégával dolgozunk az árva gyermekek, illetve a szociálisan hátrányban élő felnőttek megsegítésén. Rengeteg munka volt, ugyanis a változást követő időszakban hatalmas hiányosságokkal állt szemben Románia, és a nyugati példákat szemlélve, azonnal tenni kellett ezek megoldásáért – hívta fel a figyelmet Elekes. Hozzátette: sok esetben még törvény sem létezett arra, hogy munkájukat miként végezzék, de a fő szempont mindig a humánus segítségnyújtás volt. 

– A nehézségek ellenére sikerült a korábbi nagy árvaházak helyett kisebb létszámmal dolgozó gyermekotthonokat létrehozni. Az évek során egyre több mindent elértünk, tehetséggondozó programokat, tanulást és sportot célzó tevékenységeket szerveztünk a fiatalok számára. Sajnos 2017-től évente jelentkező probléma a költségvetéshiány, de amint elöljáróink bevezetőjében hallhattuk, van ígéret, hogy továbbra is biztosítják a működéshez szükséges forrásokat – mondta Elekes. Kiemelte: a gyermekvédelmi és szociális háló az első olyan intézmény, amit a parlament szinte azonnal decentralizált, de korábban még nehezebben lehetett átlátni a működését. 

A köszöntőket és a pódiumbeszélgetéseket a szociális rendszer valamely ágában nevelkedett fiatalok előadásai színesítették. Énekkel, fuvolával, tánccal is készültek. 

A múltidéző pódiumbeszélgetés ideje alatt az intézmény egykori és jelenlegi kollégáit kérdezték a kezdetektől napjainkig tartó időszakról, az indulásról, a mérföldkövekről. A beszélgetések a nosztalgián túl elsősorban a mélyebb megértést és ismeretterjesztést szolgálták, a Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság elveit és működését helyezték a középpontba. Többek között szó esett arról is, miért kellett kisebb gyermekotthonokat létrehozni a nagy árvaházak helyett. Utóbbiakban ugyanis a körülmények borzasztók voltak, a gyermekeket rendkívül sok trauma érte testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. 

– Számos szomorú helyzettel találkoztunk, de közösen sikerült változtatni, nem is akárhogyan, hiszen országos viszonylatban is az élmezőnyben járunk – mondta az egyik pódiumbeszélgetés résztvevője.