A hétfő délelőtt szervezett júliusi prefektusi kollégiumi ülésen az Olt Vízügyi Igazgatóság a hódállomány és az árvízvédelmi művek közötti kölcsönhatás helyzetéről számolt be az Olt folyó medencéjében. Az ülésen elhangzott, hogy vízgazdálkodási szempontból a hódok jelenléte és tevékenysége okozza a legnagyobb problémát, mely a hódok odúépítési módjának köszönhető. A legnagyobb problémák az árvízvédelmi töltéseknél merülnek fel, ahol a gát és a part közötti terület tíz méternél keskenyebb. A hód a védett természeti területek rendszeréről, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 2007-es rendelet alapján szigorúan védett, közösségi jelentőségű fajként szerepel. Így tilos a példányokat természetes környezetükben zavarni, befogni, elpusztítani, megsebesíteni, élőhelyeiket tilos károsítani vagy megsemmisíteni. Min elmondták, az elmúlt években az Olt Vízügyi Igazgatóság alá tartozó vízfolyásokon fokozódott a hódok tevékenysége, megnőtt a hódgátak száma, ami a hódok számának jelentős növekedését is jelenti. Néhány jelentős problémát is bemutattak: a Fiság patak teljes hosszanti védőgátját hódfúrások érintik, ami miatt szilárdsága és stabilitása súlyosan károsodott. 2019-ben a gáton ásott alagutak miatt mintegy tizenöt méter hosszúságban hibásodott meg a szerkezet. A hódgátak emelkedő vízszintet eredményeznek, ami növeli a gátak átbukásának és a védett burkolatok elárasztásának kockázatát.

2020-ban a Csíkszereda szomszédságában található Suta tónál volt probléma. A hóolvadás és heves esőzések következtében megnőtt a Fitód patak vízhozama, és a víz útját eltorlaszoló hódvárak miatt emelkedni kezdett a víz szintje a tározóban, a felgyülemlett víz mennyisége elérte a tó kapacitásának hetven százalékát. A vízügyi hatóság szakemberei lecsapolták a felgyűlt vízmennyiség jelentős részét, ezzel megelőzve egy esetlegesen súlyos következményekkel járó balesetet a Suta tó szomszédságában lévő területeken. Többször is előfordult, hogy a nagy számú hódgátak miatt nagy vízhozam esetén a folyó menti mezőgazdasági területeket elöntötte a víz. Ilyen esetre volt példa, többek között, a Kis-Homoród mentén Oklánd és Homoródkarácsonyfalva területén vagy a Nagy-Homoród mentén Homoródszentmárton és Városfalva közelében.

Az Olt Vízügyi Igazgatóság jelentéséből kiderül, hogy számontartják a hódgátak számát az Olt folyó vízgyűjtő medrében. Innen tudjuk, hogy 2020-ban összesen 221-et figyeltek meg, a legtöbbet, 79-et Kászonaltíz községben, majd utána következik Csíkszentsimon 26-tal és Karcfalva 19-cel. Csíkszentdomokoson 18, Csíkszentmártonban 16, Csíkdánfalván 14, Csíkszentléleken, Csíkszeredában és Csíkszentmihályon pedig településenként hét hódgátat tartottak számon. Tusnádon hat, Oklándon, Homoródszentmártonban és Csíkszentgyörgyön pedig négy volt. Homoródalmáson három, Csíkszentkirályon és Csíkkozmáson két hódgát létezett. A lista legalján Csíkszenttamás, Homoródfürdő és Csíkmadaras volt, ahol egy-egy hódgátat tartottak számon. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium egy 2021-es rendelete kimondja, hogy olyan hódgátak azonosítása esetén, melyek árvizet okozhatnak, vagy a lakosság biztonságát és védelmét veszélyeztethetik, sürgős beavatkozást kell végrehajtani a folyómederben a víz szabad áramlásának biztosítása és a vízgazdálkodási infrastruktúra karbantartási munkálatainak gondtalan elvégzése érdekében.

Ellenőrzések a megyei gazdasági egységeknél

A hétfő délelőtti prefektusi kollégiumon a Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség arról tájékoztatott, hogy 2023 első felében több ellenőrzést végeztek a megyei gazdasági egységeknél, mint a tavalyi év azonos időszakában. Idén augusztusig összesen 278-at, míg tavaly csupán 220-at. Munkáltatókat, illetve munkavállalókat is ellenőriztek, mind a köz-, mind a magánszférában. A munkaügyi felügyelők egyes esetekben tanácsokat adtak, máskor szakértői vizsgálatot végeztek annak ellenőrzésére, hogy a gazdasági szereplők betartják-e a törvény által előírt feltételeket. Szabálytalanságokért, a vonatkozó törvények be nem tartásért összesen 117 esetben jártak el, ebből 56 esetben szabtak ki bírságot, 61 esetben figyelmeztetést adtak ki, összesen 465 ezer lej értékben, a jelzett időszakban.

Középmezőnyben a nyugdíj

A Hargita Megyei Nyugdíjpénztár részéről Vezsenyi Melinda ügyvezető igazgató a 2018–2022-es időszakban az állami társadalombiztosítási nyugdíjak alakulásáról beszélt. 2018-ban összesen 74 498 nyugdíjas személyt tartottak számon Hargita megyében, ez a szám 2022-re 71 893-ra esett vissza. Ez a nyugdíjasok számának jelentős csökkenését mutatja. A különböző nyugdíjkategóriák az öt év alatt annyiban változtak, hogy lényegesen kevesebb korengedményes nyugdíj van a megyében, és a rokkantsági nyugdíjak is folyamatosan csökkentek az évek során.

Hargita megyében a társadalombiztosítási nyugdíjak legtöbb kategóriájában a nők száma meghaladja a férfiakét.

Az egyetlen kategória, ahol a férfiak aránya magasabb, mint a nőké, az a rokkantsági nyugdíj. A jelentésből látható, hogy 2018-ban a havi átlagnyugdíj országos szinten 1126, Hargita megyében 1052 lej volt, ez 2022-ben országos szinten 1775, míg megyénkben 1637 lej. Az országos statisztikából az derül ki, hogy a Hargita megyei nyugdíjasok az átlagos nyugdíjszinten, nagyjából a középmezőnyben helyezkednek el.

Csíkszeredában élnek a legtöbben

A Hargita Megyei Statisztikai Hivatal vezetősége a 2021-es népszámlálás előzetes eredményeit ismertette. A népszámlálás elsődleges célja a statisztikák készítése mellett az is, hogy információkat kapjanak a népesség számáról és területi eloszlásáról, illetve a háztartási és lakáskörülményekre vonatkozó adatokról is. Az adatokból kiderül, hogy

Hargita megye népessége az 1948 és 2021 közötti időszakban 1992-ben volt a legmagasabb, 348 335 személy, ez 2021 december elsején 291 950 volt.

A lakóhelyek szerinti eloszlást tekintve 118 754 személy, a lakosság 40,68 százaléka lakik városon, és 173 196 személy, vagyis 59,32 százalék él vidéki környezetben. Ugyanezek az adatok szerepelnek a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság jelentésében is. Érdekesség, hogy a megyében Székelyderzsben élnek a legkevesebben, ez 851 személyt jelent, a legtöbb lakost számláló település pedig Csíkszereda, a megyeközpontban 34 484-en élnek.

A Hargita megyei lakosság 50,80 százaléka nő és 49,20 százaléka férfi, így elmondható, hogy szinte fele-fele a nemek megoszlásának aránya. A megye lakosságának 43 százaléka házas, szinte ugyanannyi, 42 százalék nem házas, kilenc százalék özvegy és hat százalék elvált.

A Hargita megyeiek vallását tekintve, a lakosok több mint fele, 66,2 százaléka római katolikus, 12,07 százalék református, 11,55 százalék ortodox, 7,06 százalék unitárius, és 3,11 százalék vallotta magát más vallásúnak. A lakosság anyanyelvét tekintve az mondható el, hogy 236 139 személy magyar, 33 409 személy román, 1 148 személy roma, és 142-en vallották magukat más anyanyelvűnek. 21 112 személy esetében nem voltak elérhetők az adatok. Azt is megvizsgálták, hogy hány 14 éves vagy annál idősebb Hargita megyei lakos írástudatlan. Az adatokból kiolvasható, hogy 2021. december elsején 2123 személyből 673 magyar, 225 roma és 92 román írástudatlan, 1133 személyről pedig nem kapott információt a hivatal.

Egészségi és társadalmi-demográfiai állapot

A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a megye lakosainak egészségi és társadalmi-demográfiai állapotát értékelte. A népesség szerkezetét tekintve az mondható el, hogy a 0–14 éves és a 65 és annál idősebb csoportok értéke mérsékelten alacsony, az első 16,9, az utóbbi 19,2 százalék, ezek az arányok a népesség elöregedését jelzik. Míg 2019-ben Hargita megyében 3278 gyermek született, addig ez a szám 2022-ben csupán 2841. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság jelentéséből kiderül, hogy a megyében 2019 és 2022 között Maroshévízen volt a legalacsonyabb a születések és legmagasabb az elhalálozások száma, ami annyit tesz, hogy ott a legalacsonyabb a természetes szaporulat.

2021-ben megyénkben a születéskor várható élettartam átlagosan 75,36 év volt, ami férfiak esetében 71,68, nőknél pedig 79,35-öt jelent. Ez olyan mutató, mely tükrözi a lakosság általános gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi körülményeit.

A terhességmegszakítás adatait vizsgálva elmondható, hogy Hargita megyében ezer élve születésre 2019-ben 290, 2022-ben pedig 221 abortusz jutott.

Európai viszonyításban Romániában kiemelkedően magas az abortuszok száma, Hargita megyében pedig ezek átlagos aránya magasabb az országos átlagnál is.

Romániában, így megyénkben is a leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegségek, 2019 óta minden évben ez áll a lista első helyén igen magas, ötven százalék körüli értékekkel.