Gyergyószentmiklóson maroknyian emlékeztek a forradalom kitörésére az ünneplőbe öltöztetett Petőfi-szobor előtt. Előbb Portik Zsolt, a Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskola történelem szakos tanára idézte fel az 1848-ban történteket, majd Csergő Tibor polgármester szólalt fel.

– 1849-ben ugyan leverték a forradalmat, és sokszor temettek bennünket utána is, ám a remény lángját nem tudták kiölni közösségünkből. Másfél évnyi hősies küzdelem volt, Dávid és Góliát harcához hasonló, de 176 év után is ez az a korszak, amely a magyar nemzeti szolidaritás legtisztább forrása, amiből minden magyar ember erőt meríthet, büszkeséget, reményt, nemzedékről nemzedékre. Trianon után, az impériumváltást követő években, a kommunista időszakban, majd a rendszerváltás után is képesek voltunk talpra állni és tovább írni a mi közös és sikeres történetünket. Ma, amikor körülöttünk a bizalmatlanság, bizonytalanság, hiteltelenség zűrzavaros állapota létezik, muszáj megállnunk egy pillanatra és fejet hajtanunk a márciusi ifjak és a szabadságharc hősei előtt, hogy erőt meríthessünk a példájukból. Belevágunk saját küzdelmünkbe.

Együtt, egymásra támaszkodva, abban a hitben, hogy egy erős és sikeres küzdelem után ismét közösen ünnepelhetünk

– fogalmazott az elöljáró.

– A forradalom hősei képesek voltak a legnagyobb árat megfizetni azért, hogy a magyar nemzet szabadon, egyenlőségben és testvériségben élhessen a többi nemzettel Európában. Hogy ez megmaradjon, mindennap tenni kell – emlékeztetett Bende Sándor parlamenti képviselő a megemlékezésen.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke azt vetette fel, mennyire áll közel hozzánk, XXI. századiakhoz a forradalom üzenete, teszünk-e érte, hogy fennmaradjon. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy az ünnepségek sora a térségben mindig Gyegyóalfaluban kezdődik, ott reggel elviszik a diákokat a temetőbe, és az 1848-as forradalom minden érintettjének sírjánál kokárdát helyeznek el. Ezzel éltetik  a szabadságharc emlékét. Barti szorgalmazta, keresse meg mindenki magában a kezdeményező, Fülöp Sándor-i hozzáállást. 

Felszólalt Sorbán Örs, az EMSZ országos alelnöke is. Azt vetette fel,

vajon ma meghallanánk-e a „Rabok legyünk, vagy szabadok?” kérdést, hiszen az ünneplők hátsó sora évről évre közelebb van a színpadhoz, egyre kevesebb a kitűzött lobogó az otthonokon.

Feladat, hogy felrázzuk magunkat a közömbösség láncaiból. Ma már nem meghalnunk kell a hazáért itt Erdélyben, hanem élnünk – fogalmazott Sorbán Örs.

Az eseményen verset szavalt vitéz Szilágyi Árpád, és többször is felcsendültek alkalomhoz illő dalok a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarától, a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekartól, a Salamon Ernő Gimnázium kórusától. Az ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.