Hagyományőrző farsangi mulatságon vehettek részt Gyergyószárhegyen a helyi lakók és vendégeik tegnap. A másutt megszokott bábuégetés helyett itt a nagybőgőt temetik el vidám rituálé keretében. Gyergyószárhegyen vélhetően a második világháború után honosodott meg a bőgőtemetés. A Czika hagyományőrző csoport segítségével, szájhagyomány útján elevenítették fel a 90-es évek végén, a kétezres évek elején, Korpos Ágnes segítségével, az idősebb korosztály közreműködésével – mondta Danguly Ervin, a község polgármestere. Hozzátette, azért valószínű, hogy a második világháború után alakult ki a hagyomány, mivel korábban az ütőgardony nevű hangszert használták inkább – amely hallható volt az eseményen –, ezért valószínű, hogy a Lázár-grófok hatására elpolgáriasodott lakosság kezdte a hagyományt, olyanok, akik sokat utaztak. Kiemelte, a felélesztett szokást minden évben igyekeznek megtartani, így tartva fenn azt. A dramatikus előadás, amely során a nagybőgő temetését követhetjük nyomon, humoros, de néha kritikus szövegekkel, tánccal és énekkel a helyi hagyományőrző csoport adja elő. Mindemellett a gyergyószárhegyi hagyományokhoz még hozzátartozik a dúsgazdagolás, vagy a szegény Lázár történetének megelevenítése. Mindezek mellett ott van még a Konc király és Cibere vajda küzdelme, a hagyomány szerint a helyi kiskápolnánál, húshagyókedd éjszakáján Konc király és Cibere vajda megküzdött egymással, a viadal során bicskákat hajigálnak szét. E hagyományokat próbálják továbbvinni a Simó Andrea vezetésével újra elindult hagyományőrző csoport tagjai. A tegnapi ünnepségen a község több részén is előadták a bőgőtemetést, s megannyi helyen a hagyományokhoz híven megkínálták a jelenlévőket hol zsíros kenyérrel, hol melegítő itallal.

Bege Botond