tiszta égbolt
Élményszerű értékfeltárás Gyergyószéken
A Kárpát-medence értékeinek feltárását kezdeményezte a Lakiteleki Népfőiskola, amelynek célja, hogy egyetemi és főiskolai hallgatók bevonásával részletesen világítsanak rá egy-egy tájegység értékeire, az értéktár eredményeit pedig könyv és DVD formájában mutassák be. A Gyergyó Kollégium a huszonegyedik a sorban – Maroshévíztől Vaslábig négyes csoportokban dolgoztak a kutatók a történelmi Gyergyószék településein, a részletes, igényes munka eredményeképp született kiadványt pedig szombat délután mutatták be a gyergyóremetei Balás Gábor Művelődési Házban. A Lakiteleki Népfőiskola vezetője, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor beszédében rámutatott: kihasználni az értékeink nyújtotta lehetőségeket kötelesség, ha pedig nem tesszük, az vakmerő gyávaság.
[caption id="attachment_76864" align="aligncenter" width="1000"]
Zárókonferencia. Eredményes volt a Gyergyó Kollégium Fotó: Kertész László[/caption]
Ahogy a Kárpát-medence különböző régióiban zajló korábbi értékfeltárások, kollégiumok alkalmával, úgy Gyergyószéken is két felvonásban zajlott a többnyire anyaországi fiatalokból és oktatóikból álló kutatócsoportok munkája: tavaly ősszel feltáró kutatást végeztek a településeken, idén tavasszal pedig visszatértek, hogy hosszabb, mélyebb interjúkat készítsenek az általuk értékőrzőknek nevezett személyekkel.
A kutatások eredményeinek nyomán összeállított, több mint 300 oldalas könyv a Gyergyó Kollégium – A gyergyói térség értéktára címet viseli, amelyben minden település külön fejezetet kapott, az általános bemutatót követően pedig az értékőrző személyeket ismerheti meg az olvasó: a vállalkozóktól kezdve a tanárokon át egészen az egyszerű gazdálkodóig számos olyan személy köszön vissza az oldalakról, akik munkájuk és hozzáállásuk által köztiszteletnek örvendenek az adott településen.
Élményforrás volt a kollégium
A szombati könyvbemutatóval egybekötött zárókonferencián először a településeken szerzett tapasztalataikat, kutatási eredményeiket mutatták be a résztvevők, akik az erősségekre, gyengeségekre, lehetőségekre és veszélyekre is rávilágítottak. A legtöbb település esetében a természeti kincsek nyújtotta lehetőségeket emelték ki, veszélyként pedig az elnéptelenedés, a fiatalok fokozatos elvándorlása jelent meg. Majdnem mindannyian megjegyezték: számos barátot szereztek a kutatás ideje alatt, rengeteg élménnyel gazdagodtak, ezentúl pedig otthonról hazajönnek Gyergyószékre, az általuk vizsgált faluba, városba.
– Nincs képesség nélküli település, tehetség nélküli ember, csupán tehetségtelen politika van, amely nem képes megteremteni ezeket a lehetőségeket – mondta beszédében a Lakiteleki Népfőiskola vezetője, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor. Mint kifejtette, a népfőiskolának talán a helyzet megteremtése az egyik legfőbb feladata, a négy évvel ezelőtt indított értékfeltáró kollégium során pedig több mint ezer fiatal csatlakozott a kezdeményezéshez, akik már-már szinte laudációkat mondtak a települések főbb személyiségeiről.
Lezsák mindezek mellett rámutatott, igazi élményforrásként szolgálnak a kollégiumok, majd hangsúlyozta: nemcsak arról kell beszélni, hogy világgá mennek a fiataljaink, hanem a jó változatra is fel kell készülni, és észrevenni azokat, akik értéket képviselnek közöttünk.
Gyergyóval kapcsolatban az országgyűlési alelnök megjegyezte, nagyon elfogult, majd elárulta, hogy a gyergyószentmiklósi Petőfi-szobornál feltüntetett 1848–49-es hős tábornokok és katonák névsorát felvonultató listán Lezsák Lajos neve is olvasható, aki ugyan nem egyenes ágon, de felmenője.
– El kell jutnunk oda, hogy az értéket valóban át tudjuk örökíteni – fogalmazott Lezsák Sándor, és ugyanerre mutatott rá beszédében Nagy József történész, a Gyergyó Kollégium szakmai vezetője is, mondván: a könyvben nem tudományos munkát, hanem a maga szubjektivitásával látleletet találunk, ahol a feltüntetett értékek java része a hagyományokra épül.
Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér hiánypótlónak nevezte a kötetet, megjegyezve, bizonyára nem csak a gyergyóiaknak lesz nagy hasznára. A könyvbemutató hangulatát a Lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport és a Gyergyóremetei Ifjúsági Fúvószenekar emelte, az eseményt követően pedig a csutakfalvi közösségi házba vonultak az érdeklődők, ahol a gyergyói helyi termékek és foglalkozások vásárát, bemutatóját tartották.
Kertész László
Zárókonferencia. Eredményes volt a Gyergyó Kollégium Fotó: Kertész László[/caption]
Ahogy a Kárpát-medence különböző régióiban zajló korábbi értékfeltárások, kollégiumok alkalmával, úgy Gyergyószéken is két felvonásban zajlott a többnyire anyaországi fiatalokból és oktatóikból álló kutatócsoportok munkája: tavaly ősszel feltáró kutatást végeztek a településeken, idén tavasszal pedig visszatértek, hogy hosszabb, mélyebb interjúkat készítsenek az általuk értékőrzőknek nevezett személyekkel.
A kutatások eredményeinek nyomán összeállított, több mint 300 oldalas könyv a Gyergyó Kollégium – A gyergyói térség értéktára címet viseli, amelyben minden település külön fejezetet kapott, az általános bemutatót követően pedig az értékőrző személyeket ismerheti meg az olvasó: a vállalkozóktól kezdve a tanárokon át egészen az egyszerű gazdálkodóig számos olyan személy köszön vissza az oldalakról, akik munkájuk és hozzáállásuk által köztiszteletnek örvendenek az adott településen.
Élményforrás volt a kollégium
A szombati könyvbemutatóval egybekötött zárókonferencián először a településeken szerzett tapasztalataikat, kutatási eredményeiket mutatták be a résztvevők, akik az erősségekre, gyengeségekre, lehetőségekre és veszélyekre is rávilágítottak. A legtöbb település esetében a természeti kincsek nyújtotta lehetőségeket emelték ki, veszélyként pedig az elnéptelenedés, a fiatalok fokozatos elvándorlása jelent meg. Majdnem mindannyian megjegyezték: számos barátot szereztek a kutatás ideje alatt, rengeteg élménnyel gazdagodtak, ezentúl pedig otthonról hazajönnek Gyergyószékre, az általuk vizsgált faluba, városba.
– Nincs képesség nélküli település, tehetség nélküli ember, csupán tehetségtelen politika van, amely nem képes megteremteni ezeket a lehetőségeket – mondta beszédében a Lakiteleki Népfőiskola vezetője, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor. Mint kifejtette, a népfőiskolának talán a helyzet megteremtése az egyik legfőbb feladata, a négy évvel ezelőtt indított értékfeltáró kollégium során pedig több mint ezer fiatal csatlakozott a kezdeményezéshez, akik már-már szinte laudációkat mondtak a települések főbb személyiségeiről.
Lezsák mindezek mellett rámutatott, igazi élményforrásként szolgálnak a kollégiumok, majd hangsúlyozta: nemcsak arról kell beszélni, hogy világgá mennek a fiataljaink, hanem a jó változatra is fel kell készülni, és észrevenni azokat, akik értéket képviselnek közöttünk.
Gyergyóval kapcsolatban az országgyűlési alelnök megjegyezte, nagyon elfogult, majd elárulta, hogy a gyergyószentmiklósi Petőfi-szobornál feltüntetett 1848–49-es hős tábornokok és katonák névsorát felvonultató listán Lezsák Lajos neve is olvasható, aki ugyan nem egyenes ágon, de felmenője.
– El kell jutnunk oda, hogy az értéket valóban át tudjuk örökíteni – fogalmazott Lezsák Sándor, és ugyanerre mutatott rá beszédében Nagy József történész, a Gyergyó Kollégium szakmai vezetője is, mondván: a könyvben nem tudományos munkát, hanem a maga szubjektivitásával látleletet találunk, ahol a feltüntetett értékek java része a hagyományokra épül.
Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér hiánypótlónak nevezte a kötetet, megjegyezve, bizonyára nem csak a gyergyóiaknak lesz nagy hasznára. A könyvbemutató hangulatát a Lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport és a Gyergyóremetei Ifjúsági Fúvószenekar emelte, az eseményt követően pedig a csutakfalvi közösségi házba vonultak az érdeklődők, ahol a gyergyói helyi termékek és foglalkozások vásárát, bemutatóját tartották.
Kertész László
.jpg)