Nem azért gyűltünk össze, hogy magyarkodjunk, hanem sorsunkról beszéljünk, elmélkedjünk – jelentette ki Székelyföld nem eladó című előadásának kezdetén Czirják Árpád pápai prelátus, a Gyergyócsomafalván tartott nyolcadik Székely Fórumon. A szónok kritikával illette az erdélyi magyar politikai pártok tevékenységét és az egyházak hozzáállását. [caption id="attachment_60131" align="aligncenter" width="1000"] Czirják Árpád. A politikumot és az egyházat bírálta Fotó: Kertész László[/caption] A diktatúra idején azt mondtuk, hogy ennél rosszabb már nem lehet, ma pedig állítjuk: de igen – vezette fel előadását Czirják Árpád pápai prelátus, kifejtve, a kisebbik rosszból a nagyobbikba sikerült belecsöppenni, mondván, manapság a demokrácia égisze alatt lehet sérteni a kisebbség jogait. Rámutatott, a szabad világ a nacionalista román értelmezés szerint azt jelenti, hogy a hatalom azt tehet a kisebbségben élőkkel, amit csak akar, Európa pedig sokkal nagyobb dolgokkal van elfoglalva, mintsem egy kisebbségben élő népcsoport sérelmeivel foglalkozzon. – A román politika forgószínpadon játszik: kifelé barátságos, befelé pedig ellenséges arcot mutat. Mikor tapasztalt a magyarság román részről legalább egy humánus gesztust? – tette fel a kérdést az előadó. A politikát és az egyházat kritizálva Czirják Árpád először az erdélyi magyar politikai pártok, majd főként a római katolikus egyház hozzáállásáról fogalmazott meg beszédében kemény bírálatot. Az RMDSZ és a két kisebb párt tevékenységét is kritizálta, mondandóját pedig főként az elmúlt huszonhét év eredménytelenségével indokolta. Mint mondta, az RMDSZ megalakításakor tett eskütételben is elhangzott az önrendelkezés fogalma, így mindenki azt várta, hogy ezzel lép „színpadra” a szövetség, azonban nem így történt. – Később a mérleg nyelvéről szólt a dolog, azaz kormányon vagy ellenzékben lehet hatékonyabban dolgozni. Szinte egyre ment, változás nem volt – folytatta a szónok, mondván, megkésve vette programjába az autonómia ügyét az RMDSZ, hisz akkor – a rendszerváltás után – sokkal nagyobb esély lett volna ennek kivívására. Mint hangsúlyozta, nem RMDSZ-ellenség, csupán a szervezet kritikusa, és ugyanilyen kritikusa a Magyar Polgári Pártnak, vagy akár a Székely Nemzeti Tanácsnak is, amely elmondása szerint tűzijátékokat szervez, lármafákat gyújt, arra azonban képtelen, hogy a székelyeket fellármázza. Közölte: hatékony, eredményes politikát várunk a politikusainktól, hogy ne altatódalokat zengjenek, hanem ébresztőt fújjanak. Márton Áron püspök példájával élve rámutatott, Erdély korábbi főpapjai kiálltak a kisebbségbe zuhant magyarság mellett, és noha a jelenlegi egyházi vezetés is gyakran hivatkozik rá, arra nem gondol, hogy vajon mit tenne ő itt és most. – Nem nézné tétlenül a népünk nyomorúságát – válaszolt a feltett kérdésre Czirják Árpád, majd elmondta, visszatérő jelige a római katolikus egyháznál, hogy a pap ne politizáljon, az egyházi vezetőknek azonban – adott esetben – a politika porondján is fel kellene lépniük, és nagyobb szerepet kellene vállalniuk a közéletben. Mint megjegyezte, a pap nem lehet egyik politikai párt szekértolója sem, ez azonban nem azt jelenti, hogy vissza kell vonulnia a közéletből. A nyelvünk és nyelvi jogaink fontossága Az eseményen többek között házigazdaként felszólalt Márton László Szilárd, Gyergyó­cso­mafalva polgármestere, Korpos Levente, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, valamint Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke is. Utóbbi többek között a fórummozgalomról és annak céljairól beszélt, mondván, a cél felkészíteni a székelységet, hogy az igazság birtokában vonja magához a közösségi döntés jogát, ugyanakkor gyakorolja is azt. Két további előadást is hallhattak az érdeklődők. Portik Gabriella tanár a nyelvhasználatról beszélt, rámutatva: fontos, hogy felvállaljuk a nyelvjárást, amelyet képviselünk. Portik Zsolt tanár a nyelvi jogokról számolt be mondandójában, megjegyezve: számos jogunk van a nyelvünket illetően, azonban nem igazán élünk ezekkel a lehetőségekkel. Az eseményt kulturális programokkal tették színesebbé: a Mocorgó Táncegyüttes mellett Korpos Szabolcs és Korpos Zsuzsanna citerajátékkal, illetve énekkel járult hozzá a programhoz, de tanulók előadásában szavalatokat is hallhatott a közönség. Kertész László