A néptánctábor értéket képvisel, tehát ne sajnáljuk a pénzt – hangzott el a Gyergyóremetén tartott VI. Gyergyói Tánc- és Zenetábor kiértékelőjén. Az idei táborban százötven gyermek vett részt, akik között – a gyergyószékiek mellett – magyarországiakat és felvidékieket is találhattunk. A szervezők és oktatók egyetértettek abban, hogy jó ötlet volt a kézműves-foglalkozások bevezetése, mint ahogy abban is, hogy bizony néhány téren a jövő táborait illetően változtatásra van szükség. [caption id="attachment_55006" align="aligncenter" width="1000"] Százötvenen vettek részt az idei táborban. Érdeklődés Fotó: Portik-Bakai Ádám[/caption] Idén kézműves-foglalkozások is szerepeltek a Remetén tartott Gyergyói Tánc- és Zenetáborban: többek között szövést, agyagozást és fonást is tanulhattak a gyermekek, a zenével és a tánccal kapcsolatban ezúttal is igyekeztek adatközlőket bevonni a szervezők. Emellett Farkas Tamás és Farkas Ágnes, Ivácson László és Tekeres Gizella, Bara Szabolcs és Laczkó-Benedek Tünde, valamint Rigmányi Lajos és Rigmányi Kinga bevonásával ezúttal is elismert oktatóktól tanulhattak néptáncot a résztvevők, továbbá Erőssné Sándor Judit a népdaloktatásért, Vizeli Balázs pedig a népzene-, ezen belül a hegedűoktatásért felelt. A tábor befejeztével a szervezők és az oktatók mérleget vontak, ahol elhangzott, bizony vannak olyan szempontok az eseményt illetően, amelyeken változtatni kellene a jövőben. Elsőként a tábor népszerűsítésének, reklámozásának kérdése került terítékre, amellyel kapcsolatban az oktatók rámutattak: talán ezt hamarabb el kellene kezdeni, noha fölösleges lenne panaszkodni, mondván, a százötven résztvevő nagyon sok. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a tábor minőségén csupán akkor lehet emelni, ha nemcsak egy-két személy, hanem egy teljes csapat áll az esemény szervezése mögött. Felmerült annak a kérdése is, hogy vajon szükség van-e mindennap táncházra, hisz a részt vevő gyermekek estére már nagyon fáradtak, emellett pedig arról is tárgyaltak, mit kellene tenni, hogy az ötnapos eseménynek „ne gyermekmegőrző jellege legyen”, hisz sokan csak azért küldik otthonról a gyermekeket, hogy ne unatkozzanak. A Háromszék Táncegyüttes Művészeti vezetője, Ivácson László azt mondta, a tábor részvételi díjának emelése talán előrelépést, javulást hozna a kérdésben. Mint kifejtette, inkább drágábban, kevesebben, de sokat tanuljanak, mint olcsón, sokan, de keveset. – A néptánctábor érték, ne sajnáljuk hát a pénzt – fogalmazott Ivácson. Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér megjegyezte, nagyon fontos az oktatók és a szervezők őszintesége, hisz kizárólag ez vezetheti a tábort a minőségi javulás útjára, majd hozzátette: természetesen a cél, hogy jobb táborok legyenek a jövőben. Idén mindössze hárman jelentkeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, Vizeli Balázs által vezetett hegedűoktatásra, a megbeszélésen jelen lévők számára pedig ez is nyomatékosította: néhány dolgot újra kell gondolni a táborral kapcsolatban, mondván, részvételi szempontból az esemény nem igazán nő fel az oktatók által képviselt színvonalhoz. Kertész László