– Hogyan értékeli a 2020-as választások óta eltelt időszakot?

– Úgy gondolom, van, amire büszkék legyünk az elmúlt évekre visszatekintve. Kihívásokkal és akadályokkal teli, munkás mandátumot kezdtünk el 2020-ban. Elsősorban az egészségügyet kiszolgáló beruházásainkra és a közúti hálózat fejlesztéseire lehetünk a legbüszkébbek, de jól haladtunk az ifjúságot érintő programjaink bővítésével és a Székely termék moz­ga­lom átalakításával is. Nagyon nehéz volt a járvány­i­dő­szak, mára már sokan ta­lán el is felejtették azt az idő­sza­kot, sajnos azonban van­nak, akiknek megváltoztatta az életét. Nagy kihívás volt megszervezni a hivatal működését úgy, hogy a kollégák otthonról dolgoztak, de büszke lehetek arra, hogy olyan apparátussal dolgoztunk, amellyel ezt a kicsit sem egyszerű akadályt gyakorlatilag nagyobb fennakadás nélkül át tudtuk ugrani, folytatni tudtuk a civil szervezeteknek kiírt pályázatainkat, az egyházi együttműködést, és a beruházásainkról sem kellett lemondanunk. A történelmi egyházakkal való együttműködésünk pedig szorosabb, mint valaha, egymás biztos és kiszámítható partnerei vagyunk.

– Mit vagy miket tart a legnagyobb sikernek?

– Nehéz kiválasztani egy sikeres megvalósítást, de talán az egyik, amelyre kiemelten figyelek, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházunk beruházásai. A leg­lát­vá­nyo­sabb nyilván a helikopter-leszállópálya megépítése és üzembe helyezése. Saját erőforrásból sikerült megvalósítanunk, ami nagyban hozzájárul az egészségügyi szolgáltatások javulásához, nemcsak Hargita megyében, de a szélesebb térségben is. Örülök, hogy a tízéves közös munkánk kezd beérni, és ma már látható nyoma is van. Sikerült újabb négy orvoslakást is megépíteni a Nagy Laji-dombján, és folyamatban van az ANL-típusú tömbház megvalósítása is. Elkezdődtek a járóbeteg-rendelő felújítási munkálatai, és hamarosan a Sürgősségi Betegellátó Egységnél is ez lesz látható. A megyei jelzésű utak építésénél még látványosabban haladtunk előre. Elkészült a Csíkszentmárton–Csi­nód–Egerszék közötti szakasz, amelyet Bákó megye határáig kell folytatnunk, Úzvölgyét fenntartható látogatási és akár történelmi emlékhellyé téve. Folytattuk a Gyimesek völgyében az építkezést, a lakott területeken kezdtük, az árvízvédelmi munkálatokkal, jelentős előrehaladást elérve. Tervezőt keresünk a Csík­dán­fal­va, Karc­fal­va, Csík­szent­ta­más, Csík­szent­do­mo­kos, Ba­lán­bá­nya közötti 125-ös megyei út megtervezésére. A Ditró és Gyer­gyó­töl­gyes közötti megyei úton, ahogy vállaltuk, két szakaszt sikerült saját erőből megépíteni, további két szakasz megépítéséhez azonban kormánytámogatásra van szükség. Mindemellett a megyei útszakaszok rendszere Udvarhelyszéken a legkiterjedtebb, és itt sajnos a megvalósítások mellett kudarc is van. Erőfeszítések árán sikerült szerződést kötnünk a Lot3-ként ismert közel 50 kilométeres úthálózat kiépítésére megyénk déli részén, a kivitelező azonban nem végezte a megfelelő ütemben a munkálatokat, és több felmerült probléma után szerződést kellett bontanunk, ami miatt így tovább húzódik a nagyberuházás. Ugyanakkor örvendünk annak, hogy tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok a Szé­kely­ud­var­helyt Szé­kely­ke­resz­túr­ral összekötő 137-es jelzésű megyei útnál. Talán ez a legtökéletesebb terv, ha szabad ilyet mondani, amit eddig megyei jelzésű út esetében láttunk. Erre szükség is lesz, hiszen ez a legforgalmasabb megyei jelzésű szakasz. Mindemellett azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy végre meg tudtuk alapítani a Hargita Útkezelő Vállalatot, amely gyorsan kinőtte magát, ma már összetettebb munkálatokat is el tud végezni, így az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően a nyári karbantartási munkálatokat is, az egész megyében, valamint a téli karbantartásból is jelentős részt tud vállalni. A legnagyobb megvalósítása pedig, hogy Kászonokban új aszfaltszőnyeget terített le a megyei úton. Ezenkívül helyi önkormányzatok is megbízták a céget. De folytattuk az ifjúság támogatását is, például a román nyelvtudás fejlesztését célzó táborokon, cseretáborokon keresztül. Az ifjúsági tevékenységeket támogató programban 2021 és 2023 között összesen 337 pályázatot támogattunk, 1,4 millió lej értékben. 2023-tól beindítottuk a Hargita Hazavár programon keresztül a Karrierirodát is, és tizennégy kar­ri­er­ta­nács­a­dás­sal kapcsolatos nyílt eseményt sikerült megszerveznünk. Talán az egyik projektünk, amelyre különösen büszkék lehetünk, és évről évre népszerűbb, az Internship fizetett gyakornoki programunk. Csak a 2021–2023-as időszakban huszonhét fiatal vett részt benne, és a programból kikerülő fiatalok közül sokan már Hargita Megye Tanácsa vagy alintézményeink egyikénél dolgozik. Emellett folyamatosan fogadunk középiskolásokat is gyakorlatra. 2020 és 2023 között közel száz fiatal nyert betekintést a hivatal működésébe. Két pályázatot nyertünk vállalkozói inkubátorház létesítésére (Szé­kely­ke­resz­tú­ron és Balánbányán), amelynek a szakmai menedzselését a Harghita Business Center végzi majd. Mindkét intézet legalább harmincöt vállalkozásnak tud helyet adni, de a tapasztalatok szerint ennél sokkal több vállalkozó is elférhet a majdani intézményekben. Ez mindkét városnak és vonzáskörzetének hosszú távon jelentős gazdasági növekedést hoz. Szeretnénk ezt a fajta együttműködést Gyer­gyó­szent­mik­ló­son is elérni és pá­lyá­zatot nyerni a megvalósításra. Csík­sze­re­dá­ban pedig szintén szükség van egy szélesebb körű inkubációs központ létrehozására.

– Sok szó esik még mindig a medvehelyzetről.

– Ez az a témakör, amelyik minden évben felmerül, és úgy tűnhet, hogy csak „beszélünk” róla. Úgy gondolom, amit a hatáskör szintjén meg lehetett tenni, megtettünk, sőt igyekeztünk hatáskörileg nem hozzánk tartozó kérdésekben is megoldást találni. Tizennégy törvénymódosító javaslatot és átiratot küldtünk vadkár- és mezőgazdasági témában az illetékes minisztériumnak. Harmincnégy gazdának segítettünk tanácsadással és dokumentumok összeállításában villanypásztorra való pályázáshoz, több mint félmillió lej értékben. Medvetámadások esetében harminchat áldozattal vettük fel a kapcsolatot, és huszonhárom áldozatnak segítettünk kártérítési per indításában. Sikerült ugyanis szerződést kötnünk egy ügyvédi irodával a kártérítési perek lebonyolításában. A tájgazdálkodási munkacsoportunk és a Hargita megyei nagyragadozó-platform együttműködésével tizenhat pontos javaslatcsomagot állítottunk össze az ember-medve együttélés témájában a károk megelőzése érdekében. Továbbra is napirenden tartjuk a témát Brüsszelben is. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságában (PETI) még nincs lezárva a megnövekedett medvepopulációval kapcsolatos petíciónk. A Régiók Európai Bizottságában pedig újabb megbízást kaptam egy jelentéstervezet elkészítésére, amelynek a végleges dokumentációjáról idén áprilisban szavaz a bizottság. A Régiók Európai Bizottságában való jelenlétemmel kapcsolatban azt kell mondjam, hogy az évek alatt megismertettük Hargita megye értékeit, és ma már a nemzetközi csapatommal közösen elértük, hogy nemcsak ismerik, de elismeréssel beszélnek megyénkről. Hargita megye kiemelt helyet foglal el Európa térképén, erős partner- és érdekérvényesítő erőnk van.

– Ez az uniós pályázatokra is vonatkozik?

– Pénzügyi finanszírozási ciklus küszöbén állunk, általánosan nézve az előző ciklusban nem megfelelően kezelték a projektek lebonyolítását az országban. Voltak nézeteltérések a szak­mi­nisz­té­ri­u­mok között, nagyban meg­ne­he­zítette a jár­vány­i­dő­szak és az orosz–ukrán kon­flik­tus is a projektek sikeres kivitelezését. A tanulságokat le kell vonnunk, és fel kell készülni a következő pályázati lehetőségekre. Jelenleg versenyt futunk az idővel, azon kell dolgoznunk, hogy egyetlen eurócent se vesszen el, és az új pályázati kiírások ne kerüljék el Hargita megyét. Az egészségügyi fejlesztések és az útépítések, de a vállalkozói inkubátorházak megépítése is mind olyan ügyek, amelyek sikeres beérésére két-három évre van legalább szükség.

– Választási „szuperév” kö­vet­kezik. Mire számít, milyen lesz a közhangulat az országban? Hát a megyében? És mennyire fogja ez befolyásolni a megyei tanács munkáját?

– Az idei év valóban „szuperév” a választások szempontjából, és a júniusi európai parlamenti választások különösen fontosak. Láthatjuk, hogy az európai politizálás súlya felértékelődött, egyre több fontos kérdés Brüsszelben dől el, és az erdélyi magyar közösségnek ott kell lennie, aminek feltétele az öt százalék feletti RMDSZ-eredmény elérése. A román politikából érkező, egyre hevesebb magyarellenes támadások közepette rendkívüli erőfeszítést kell kifejtenünk 2024 júniusában, jó öt hónapon belül. Azt is látni kell, hogy ez lehetőség a választóknak politikai akaratuk kifejezésére az európai színtéren. Az emberekhez közelebb kell hozni Brüsszelt, megértetve, hogy a helyi döntéshozatal is része a folyamatnak. Az európai parlamenti választásokon való részvétel kulcsfontosságú a helyi érdekek védelmében, különösen a szélsőséges pártok terjedése ellen. Hangsúlyozni kell a jelenlegi képviselők eredményeit, és terveket kell megosztani a jövőre nézve. Az együttműködés és a szavazás stratégiai jelentőségét kell hangsúlyozni a közösségnek a sikeres kampány érdekében. Lehet azt mondani, hogy kevés a beleszólásunk a két RMDSZ-es képviselővel, de vagy ott vagyunk a döntéshozatalnál, vagy nem, ez a tét. Szakemberek képviselnek minket, és vannak eredményei a brüsszeli munkának, ezért nem mindegy, hogy sikerül-e új­abb mandátumot biztosítani az erdélyi magyarság kö­re­i­ből képviselőinknek. Láthatjuk, hogy a szélsőséges pártok egyre nagyobb népsze­rű­ség­nek örvendenek. Ez még nagyobb veszély lesz itthon a decemberben esedékes parlamenti választások után. Egyre több az a politikus, aki hang­os­ko­dá­sával épített magának tábort, decemberben sokan gondolkodás nélkül rájuk fogják nyomni a pecsétet. Ilyen helyzetben nem mindegy, hogy a magyarság milyen arányban lesz hajlandó a szavazásokon részt venni. Pedig ez kulcsfontosságú, különösen a szélsőséges politikusok növekvő népszerűsége elleni küzdelemben. Fontos hangsúlyozni az egyéni szavazatok erejét és az oktatás, tájékoztatás szerepét. Az egység és a közös érdekek előtérbe helyezése mellett a konstruktív párbeszédre is ösztönözni kell.

– Hogyan lehet minél hatékonyabban szavazásra buzdítani az embereket?

– A szavazásokon való részvétel a társadalom elégedettségének fokmérője, ami döntő a demokratikus folyamatokban és a politikai jövő alakulásában. Ijesztő azon politikusok növekvő népszerűsége, akik hangoskodással, hangulatkeltéssel egyre nagyobb tábort építenek maguk köré. Még ijesztőbb belegondolni, ha egy hasonló politikusnak kormányalakítási lehetősége lesz. Gondoljunk csak bele, az államelnöki választások során az emberek gyakran találják magukat a „kisebbik rossz” dilemmájában. Ez az érzés lehet eredménye a politikai polarizációnak, a választási lehetőségek korlátozottságának vagy az elvárások és a valóság közötti különbségeknek. Ebben a helyzetben fontos az információk alapos megfontolása, a jelöltek és pártok programjainak összehasonlítása, valamint az, hogy az emberek személyes értékeik és prioritásaik alapján válasszanak. A demokratikus folyamatban való részvétel és a tájékozott döntéshozatal fontos ahhoz, hogy a választók elégedettek legyenek az általuk választott vezetővel. Az említett bizonytalanságok (jelöltek személyei, a választás dátuma stb.) azonban további izgalmakat és spekulációkat generálnak a választások körül. A kialakuló politikai helyzet és a leendő jelöltek bemutatása kulcsfontosságú lesz az államelnöki választások alakulásának megértése szempontjából.

– Mikor dől el a tanácselnöki jelöltség sorsa, mi ennek a folyamata, és számít-e a szövetségen belül újabb megmérettetésre? Korábbi nyilatkozataiban ugyanis nem titkolta, hogy újra indulni fog a megyei tanács elnöki tisztségéért.

– Szeptemberben lesznek az önkormányzati választások, nyár végén pedig a jelöltállítási folyamatnak le kell zárulnia. A szövetségen belül még korai bármit is mondani a kihívókkal kapcsolatban, de az nem titok, hogy mandátumot vállalnék, hiszen több olyan projekt van, amit valószínűleg az elkövetkező évben sikeresen le lehetne zárni az élet számos területén, és ezeket mindenképp folytatni szeretném a csapattal együtt. Továbbra is elkötelezett vagyok az oktatás fejlesztése és az infrastrukturális projektek előmozdítása mellett. Az elmúlt években elértük az egészségügyi infrastruktúra javítását. Olyan programokat indítunk, amelyek támogatják a vállalkozásokat, és munkahelyeket te­rem­te­nek a közösségünkben. Ugyanakkor láthatjuk, hogy a digitalizáció egyre fontosabbá válik, főleg az oktatás területén. Az átlátható kommunikáció és a lakosság bevonása továbbra is kulcsfontosságú lesz a sikeres együttműködéshez. Az, hogy szövetségen belül lesz-e kihívó, nehéz kérdés, főként, hogy 2020-ban, előzetes egyeztetések ellenére, utolsó pillanatban jelentkezett be egy kihívó a megyei tanácselnöki tisztségre, és ez nyilvánvalóan nehezíti a jelenlegi helyzet előrejelzését. Ez az eset kiemeli az előzetes egyeztetés és a belső koordináció fontosságát a politikai szövetségen belül. Mindezek mellett az elmúlt évek viszontagságai megmutatták, hogy erős közösség alakult ki Hargita megyében, ahol a szolidaritás és szoros együttműködés mindig meghozza az eredményt. Ez részben a kommunikációnak köszönhető. Nem titok, hogy kiemelten figyelek a napi szintű kapcsolattartásra a lakossággal. Úgy gondolom, ezáltal sikerült a közéletet, annak kihívásaival együtt, sokakhoz közelebb vinni, a megyei tanács munkáját pedig a lakosság számára átláthatóbbá tenni és a mindennapi munkába a lakosság javaslatait, meglátásait is beépíteni a sajtó közreműködésével meg a közösségi oldalakon. Ezt a munkát pedig a közös gondolkodás mentén érdemes folytatni, az az erős alap.
 

A Megyejáró a Hargita Népe Kiadó Megyeháza prog­ramjában készül, Hargita Megye Tanácsa megbízásából. Rovatunkban térségi-megyei meg­va­ló­sításokat mutatunk be.