Nehéz évet tud maga mögött Mik József, Borszék polgármestere, viszont véleménye szerint bizakodásra ad okot, hogy az üdülőváros egyre népszerűbb a turisták körében, éppen ezért a turizmus fejlesztésére a jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek. Az elmúlt év megvalósításairól, kudarcairól s az idei tervekről kérdeztük az elöljárót. [caption id="attachment_64103" align="aligncenter" width="798"] Fotó: Nagy Levente[/caption] – Milyen év volt Borszék életében 2017? – Nagyon nehéz év volt 2017, és valahogy azt érzem, hogy évről évre egyre nehezebb. Hatalmas megterhelés Borszék város költségvetésére a kezelőközpont befejezésére felvett kölcsön, amelyet már 2016 óta törlesztünk. Évente 1,7 millió lejt kell visszafizetnünk az állami kincstárnak. A turizmus szempontjából viszont azt kell mondanom, eléggé jó volt az elmúlt esztendő. A nyári és a téli szezonban is egyre több turista látogat Borszékre, és a visszajelzések is eléggé biztatók. – Milyen megvalósításokat emelne ki? – Az elmúlt évekhez képest kevesebb megvalósításról tudok beszámolni, inkább azt mondanám, hogy 2017 a tervezés éve volt. Az előző években pályázati, kormányzati és helyi pénzekből sikeresen felújítottuk a város teljes infrastruktúráját (víz- és szennyvízhálózat, úthálózat), így tavaly nem tudtunk pályázni az Országos Helyi Fejlesztési Programban (PNDL). Több mint 600 000 lejt irányoztunk elő tavaly megvalósíthatósági tanulmányok és tervek elkészítésére, hogy pályázni tudjunk a Regionális Operatív Program keretében. Célunk, hogy a következő időszakban e tervek alapján 47 millió lejt beruházzunk a városban. Egyik legfontosabb eredmény 2017-ben az, hogy februárban Borszék újra visszanyerte az országos érdekeltségű turisztikai település címet. Ezt még 2001-ben veszítettük el, az akkori kezelőbázis bezárása után. Megvalósításnak könyvelhetjük el azt is, hogy ekkora kölcsön mellett elő tudjuk teremteni a fenntartási költségeket intézményeink számára, nem kevés összeget fordítottunk tavaly is a fürdőtelep rendben tartására, a parkok, zöldterületek rendezésére, korszerűsíteni tudtuk a kultúrházat, könyvtárat, támogattuk egyházainkat, a gyerekotthont, az idősgondozást. – Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, mi volt az, amit kudarcként élt meg? – Amint már említettem, a legnehezebb úgy gazdálkodni, hogy tudjuk előteremteni a kölcsön visszafizetésére szükséges pénzt. Ugyanakkor nagyon nehéz haladnunk a már több éve épülő kezelőközpontunkkal. Minden lehetséges probléma, amely közbejöhetett, az közbe is jött. Amikor nem volt pénzünk, akkor volt építő, amikor pedig felvettük a hiányzó összeg fedezésére a kölcsönt, akkor gond adódott a kivitelezővel. Többször kellett módosítani a tervet, és a teljes szerelésre új közbeszerzést kellett kiírni. Tavaly szeptemberben kezdtünk jobban haladni a munkálatokkal, de már a nyakunkon volt a tél, és újra lassúbb ütemben zajlik a kivitelezés. Nagyon reméltem, hogy decemberig elkészülünk, kudarcként éltem meg, hogy ez sajnos nem sikerült. Gondot jelent Borszéken, hogy nem sikerül megoldani a kóbor kutyák helyzetét, de ezt elsősorban a rossz törvénykezésnek tulajdonítom. Nemcsak számunkra probléma ez, hanem országszerte egyre komolyabb gondot jelent, de nem merünk erről beszélni, úgy látom, hogy próbálkozás sincs a probléma orvoslására. Borszék kicsit sajátos helyzetben is van e téren, hiszen ideérkező kamionokból engedik szabadon nálunk a kóbor ebeket. Egyes településeken úgy oldják meg a helyzetet, hogy befogják a kutyákat és továbbküldik más településekre. Nehézség az is, hogy a lakosság számára nehezen lehet beszerezni a tűzifát. Az önkormányzat tavaly is a saját erdejéből próbált ebben segíteni, de évente legfentebb 140 család számára sikerül ezt biztosítani, holott ennél jóval többre lenne szükség. – Melyek a tervek 2018-ra? – Tervezni és pályázni. Több pályázat is készül: az iskola teljes felújítására; a polgármesteri hivatal energetikai felújítására; a közvilágítás felújítására és bővítésére is szeretnénk támogatást nyerni. Faőrleményes tüzelésre alkalmas fűtésrendszert építenénk ki, mely több középületet látna majd el. Továbbá készül egy integrált pályázat, amely magában foglalja a felső-borszéki kultúrotthon felújítását, négy önkormányzati tulajdonban lévő villa felújítását, újabb parkok, sétányok, parkolók kialakítását, a tavaly panzióépítésre kiadott telkek és a fiatalok számára parcellázott telkek teljes közművesítését és úthálózatának megépítését. Mindezeket a Regionális Operatív Program keretében készülünk benyújtani, ahol 2 százalékos önrészt kell majd biztosítanunk. Ugyanakkor elkészült egy síneken futó nyári szánkópálya építésének terve, amelyet a turisztikai minisztériumhoz készülünk benyújtani. Ezt a meglévő sípályán alakítanánk ki úgy, hogy a sífelvonó vontatná a 32 szánkót, majd mintegy 820 m-es kanyargós pályán érkeznének vissza az aljba. Ezzel elérhetnénk, hogy a sípályánkat nemcsak a téli hónapokban használnánk, hanem májustól szeptemberig is látogatható lenne. Másik fontos tervünk, hogy a magyar kormány támogatásával orvosi lakásokat építsünk. Pénteken írom alá Gyulafehérváron a 2014–2010-as időszak első nyertes pályázatát egy régi, gyönyörű villa felújítására, amely műemlék, s amely az önkormányzat tulajdonában van. Az elnyert támogatás összege 2,7 millió lej, az önrész ez esetben is csupán 2 százalék. A felújítás után az épület balneo- és borvízmúzeumként lesz majd látogatható. Nem utolsósorban, természetesen az a tervünk, hogy befejezzük a kezelőközpontot. Nem mernék már újabb határidőt megjelölni, mert megtanultam az elmúlt években, hogy bármikor bármi közbejöhet. A pénzünk megvan rá, bízom benne, hogy az építők majd tavasztól mindent megtesznek, hogy minél hamarabb befejezzék. – Milyen költségvetésre számítanak idén? Szűkösebb vagy bőségesebb lesz az új esztendő, mint az előzők? – Nem hiszem, hogy van olyan település az országban, amely az elmúlt év kormányainak kaotikus döntései nyomán azt tudná mondani, hogy bőségesebb idén a költségvetése. A személyi jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra való csökkentésének következtében hatalmas hiányok keletkeztek a települések költségvetésében. Ez minden esetben a beruházások rovására megy. Borszék esetében a kiesés a tavalyi évhez képest 2,2 millió lej, a város költségvetése az idén 6,3 millió lej. Mintegy 25 százalékkal kisebb összegből kell az idén gazdálkodnunk úgy, hogy közben törleszteni kell a kölcsönt is. Számomra elfogadhatatlan, hogy a kormány bizonyos kormányprogramba foglalt intézkedéseket az önkormányzatok hátán valósít meg, úgy, hogy közben csődközeli helyzetbe sodorja azokat. – Borszék az elmúlt években egyre inkább visszakerült a turisták lehetséges célpontjai közé. E téren melyek a hosszú távú tervek? – A legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb működni kezdjen a kezelőközpont. Minden további beruházás ettől függ. A legégetőbb probléma ezután a szálláshelyeink számának növelése. Jelen pillanatban több mint 700 férőhelyünk van, de ez már most kevés. Befektetőt keresünk egy 120 szobás szálloda megépítésére a kezelő mellé, s területeket adtunk használatba panzióépítés céljából. Tervünk, hogy a szálláshelyeink száma elérje a 2500-at. Ugyanakkor bízom benne, hogy a fellendülő turizmus hatására a még rossz állapotban lévő épületeket is mihamarabb felújítják a tulajdonosok. Bővíteni szeretnénk a szolgáltatásokat, mert csak így lehet elérni, hogy az ide érkező turista több éjszakát töltsön nálunk. Nagy Levente