Spórolással kezdték a tavalyi évet Gyergyóújfaluban, aztán pluszpénzzel zárták; csatornáztak, aszfaltoztak, még játszóteret is építettek a gyermekeknek. Egyed József polgármesternek határozott elképzelései vannak a község jövőjét illetően, de nem szeretné, ha a munkája az egészsége rovására menne. [caption id="attachment_20451" align="aligncenter" width="620"] Fotó: Domján Levente[/caption] – Gyergyóújfalu, akárcsak a többi gyergyói-medencei község, megnyirbált költségvetéssel kezdte az évet. Hogyan sikerült átvészelni a pénzhiányos időszakot? – Azt tettük, amit ilyen helyzetben egy családban tenni szokás: spóroltunk. Vagyis szorítottunk egyet a nadrágszíjon, és igyekeztünk minden, nem kiemelten fontos kiadást csökkenteni. Ez aztán év végére olyan jól sikerült, hogy pozitív mérleggel zártunk, vagyis amellett, hogy pénzt különítettünk el a tartalékalapba hasonló helyzetek áthidalására, kifizettünk a csatornahálózat kiépítésére 530 ezer lejt, ami a beruházás évi önrészét teszi ki. Egyébként az év eleji pénztelenség csak nekem és a tanácsosoknak okozott fejtörést, mert a mi gondunk volt, miből teremtjük elő a pénzt a pályázati önrészekhez, és miből fejezzük be a már elkezdett projektjeinket. Szerencsére a helyzet 2015 végére normalizálódott, és most abban reménykedünk, hogy 2016-ot jobb költségvetési mutatókkal kezdjük. – Melyek voltak a fontosabb megvalósítások tavaly? – A csatornahálózat korábban elkezdett kiépítésével haladtunk jelentős mértékben. Így az év első felében sikerült 3000 méter vezetéket lefektetni és hét szivattyúházat beüzemelni, decemberben pedig 6500 méteren építettük ki a vezetéket és még négy szivattyúházat helyeztünk üzembe. A beruházást idén nyáron fogjuk befejezni, mivel kénytelenek voltunk meghosszabbítani a kivitelezési határidőt, mert a finanszírozó – a Környezetvédelmi Alap – leállította a támogatás folyósítását. Ahol a csatornázást befejeztük, ott szerettünk volna aszfaltozni is, de mivel az erre a célra benyújtott pályázatunk kedvezőtlen elbírálásban részesült, helyi alapokból csak 1600 méternyi utat sikerült felújítani. Ezt a munkálatot is folytatni szeretnénk idén, ha lesz kiírás, a pályázatot újra benyújtjuk, illetve további helyi alapokat mozgósítunk a község útjainak rendbetételére. A LEADER-program keretében több nyertes pályázatunk volt, így sikerült beszereznünk egy markológépet és felújítanunk a vízimalmot, a hozzá tartozó épületekkel együtt. A község legnépszerűbb beruházását szintén a LEADER-programból sikerült megvalósítani – ez a községközpont átalakítását célozta. Zöldövezeteket hoztunk létre, parkolókat és sétateret alakítottunk ki, illetve építettünk egy játszóteret. – Egy település életében adódnak gondok, problémák is… – A terület-visszaigénylések körül vannak problémák, ráadásul ezek olyanok, amelyeket az állam generált. Több földtörvényt adtak ki, ami kuszaságot eredményez, a legújabb verzió szerint az 1962-es gazdasági regiszter mutatóit kell alapul vennünk a visszaszolgáltatásban, és amely területeket nem tudnak igazolni tulajdonosaik, azok bekerülnek az állami földkezelő alapba. A mi esetünkben 1500 hektárnyi területről van szó, ugyanis a kollektivizálás korszakában sokan letagadták földterületeiket, hogy ne kerüljenek kuláklistára. A másik probléma a közbiztonság kérdése: a tekerőpataki romákhoz kötődő problémák, a falopások és az illegális gombabegyűjtők. A romákhoz köthető gondok valamelyest enyhültek a tekerőpataki polgárőrség megalakulásával, de idéntől szerződést szeretnénk kötni egy biztonsági céggel, amely vállalná az éjszakai járőrözést. Ez a fatolvajok és az illegális gombabegyűjtők ellen is hatásos lenne. – A már említett megkezdett beruházásokon kívül milyen munkálatokat terveznek erre az évre? – Az aszfaltozást szeretnénk nagyobb léptékben folytatni, de pályázatot adtunk le a mezei utak felújítására és a művelődési ház rendbetételére is. Tervben van a polgármesteri hivatal felújítása, amelynek alagsorában korszerű, 300 férőhelyes rendezvénytermet szeretnénk kialakítani – ezt helyi alapokból. Újra kell födnünk a tekerőpataki kultúrotthont és ki kell cseréltetnünk a villamossági hálózatát, illetve ki kell festetnünk a kilyénfalvi kultúrotthont is. Marosfalván betonhidat építenénk, illetve felújítanánk az alszegi Maros-hidat. – Választási évben vagyunk. Két mandátum után vállalna egy harmadikat? – Erről még nem döntöttem. Egyelőre fel kell mérnem az erőforrásaimat, illetve meg kell néznem, lesz-e egy olyan csapat, amelyik lendületével támogat. Ha minden válasz pozitív és a család is egyetért, akkor bele lehet vágni, de erre a kérdésre most sem igent, sem nemet nem mondhatok. Ha pedig úgy döntenék, hogy még egy mandátumot vállalok, akkor már most mondom, az lesz az utolsó. Nem szeretném, ha a munkám az egészségem rovására menne. Jánossy Alíz